Tartalom

Ethan (John Wayne) polgárháborús déli veteránként tér haza bátyja családjához. Amíg Ethan és félvér rokona, Martin távol vannak, indiánok ütnek rajta a tanyán megölve a családot, és elrabolják a kis Debbie-t. Öt évig üldözik a nomád indiánokat, mialatt Martint szerelme várja haza. Mire rátalálnak az indián törzsre, Debbie már a törzsfőnök felesége, Martin szerelme pedig szintén házasodni készül, megelégelve a várakozást...

A történetet az Odüsszeiához és a Moby Dickhez hasonlítják a bosszúval átítatott vándorlás miatt. A felszín alatt ennél sokkal több kimondatlan háttértörténet van. Ezeket csak gyaníthatjuk az utalásokból, így lesz a karaktereknek - legalábbis Ethanénak - a látottaknál jóval nagyobb mélysége. A film másik lényeges, ámde kicsit rejtegetett témája a hősies vadnyugat mítoszának lerombolása és az antirasszizmus: Ethan sokat tud a komancs indiánokról és gyűlöli őket, de idővel felülkerekedik benne az egyetemesebb emberiesség.

Megvalósítás

Ford, a rendező legjellemzőbb jegyeinek tartják a Leonétől jól ismert tájképszerű jeleneteket és a külső forgatási helyszíneket. Ez azonban sajnos mai szemmel már nem tűnik fel egyáltalán.

A technicolor ellenére a színek nem élénkek, a képek valahogy messze nem olyan látványosak, mint a spagetti-westernekben (talán jobb eredményt kapunk, ha a lehető legjobb minőségben nézzük meg). A színészeket gyakran tanácstalannak és hiteltelennek éreztem. Humora gyakran erőltetett.

Élmény

Bizonyára hangulatfüggő, de most egy pillanatig sem izgultam, és nem éreztem át a szereplők örömét-bánatát-dühét. Ezt a filmet olyannak érzem, amin sajnos fog az idő, és nem élvezhető önmagában, csak a korának és műfajának kontextusában.

Érdekességek

- Ford termékeny rendező volt már az 1910-es évek némafilmes korszakában is, és az elsők között alkalmazta a hangosfilm technológiáját. Első hangosfilmjében már feltűnt statisztaként John Wayne. Ford a második világháborúban is filmesként szolgált a seregben, és felvételeket készített a midway-i csatáról és a normandiai partraszállásról is.
- Debbie-t kiskorában Lana Wood, kamaszként Natalie Wood, azaz egy testvérpár alakította.
- A Bradet alakító Harry Carey elsősorban westernekben játszott pályafutása során, kései éveiben így szerepelt a Vissza a jövőbe 3. részében is
- A film alapjául igaz történet szolgál.