Tartalom

Forrest (Tom Hanks) szellemileg enyhén visszamaradott fiú, aki még gyerekkorában, valamikor az ötvenes években barátságot köt Jennyvel. Lábai azonban kiválóak, így egyetemet végzett focista lehet belőle, vietnámi hős, a szerencse folytán pedig milliomos, de ő egyedül Jennyre vágyik.

A film alapvetően a második világháború utáni demográfiai robbanás generációjának nosztalgiája, korkép az utazó ügynökökről, a vietnámi háborúról, a hippikorszakról, a bulizós hetvenes évekről - és persze valamennyi lelőtt elnökről (de nem kell aggódni, a 80-as évek kezd egyre mainstreamebbé válni a médiában, sőt néhol már a 90-es éveket is felfedezni vélem; lassan másról is lesz szó a filmekben). Azonban hiába éljük meg Forrest révén a fontosabb amerikai történelmi eseményeket, az ő látásmódja miatt azt is tökéletesen érezni, hogy ezek mennyire jelentéktelenek az egyén igazán jelentős élményei mellett, amelyek itt az emberi kapcsolatok.

Megvalósítás

Képileg egyáltalán nem láttam érdekesnek a filmet, szokásos profin megcsinált amerikai produkcióval van dolgunk bene néhány szép tájképpel. Az aláfestő zene erősségét a Sráckorhoz hasonlóan a korabeli slágerek adják, de még mindig nem olyan hatásos, mint a Döglött aktákban.

A technikai eszközöknél fontosabbak a karakterek. Forrest a (szerencsésen sikeres) agyatlan tömegember, míg Jenny a címszereplő ellenpontjaként mindig a rövidebbet húzza, de legalább az ő révén képet kaphatunk az ellenkultúráról is, és persze ugyanígy ráhúzható egy szerep a szülőkre és Forrest hadnagyára is.

Élmény

Másokkal ellentétben én nem érzem szomorúnak a filmet, inkább kicsit mélabús, jobban humoros, és leginkább romantikus. Az üzenet abszolut pozitív, de a végére jó lett volna valami erősebb befejezés.

Érdekességek

- Tom Hanks Buzz hangja is a Toy Storyban.