Tartalom

A polgárháborús Japán, 16. század. A Biva-tó közelében lévő falu fazekasa, Gendzsuro (Masayuki Mori) kihasználná a háború okozta áruhiányt, hogy jó pénzért adjon túl portékáin, és a pénzből feleségével, Mijagival és kisgyerekével elmenekülhessenek a közelgő front elől. Vele tart a városba Tobei, aki felesége, Ohama ellenkezése ellenére is szamuráj szeretne lenni, hogy kiszakadhasson a szegényes falusi körülmények közül. Gendzsuro jó vásárt csinál, de elönti a mohóság, és még egy nagyobb üzletet szeretne csinálni, hiába figyelmezteti a felesége, hogy ennyi is elég nekik a boldog családi élethez. Tobeit eközben elzavarják a szamurájok, mert nincs felszerelése. A két férfi összefog, hogy minél több fazekasterméket legyártsanak, majd elindulnak családostól a piacra. A hajóút azonban veszélyesnek bizonyul, ezért csak a férfiak folytatják az utat; sikeresen eljutnak a városba és rengeteg pénzt szereznek. Tobei felszerelést vásárol, és otthagyja feleségét, Gendzsuro pedig egy finom hölgyhöz (Machiko Kyo) szállítja az áruját, aki rögötn szerelmet vall neki és elcsábítja. Ohamát katonák fogják el, és eladják gésának, Mijagit pedig útközben éhező katonák megölik az élelméért. Nem sokkal később Tobei már dicső szamurájként száll meg épp abban a bordélyházban, ahová Ohama került, Gendzsuro pedig rádöbben, hogy szeretője egy szerelemre éhes nő szelleme...

Az erkölcsi tanmese lényege ugye az lenne, hogy ne legyünk mohók, de kissé igazságtalannak éreztem az égi büntetést... vagy csak mi lennénk már ennyire elkorcsosulva? Mizogucsi, a rendező szerint a film témája az, hogy a háború hogyan nyomorítja meg az embereket testileg és lelkileg is, és valóban, a falu bölcse már a kezdetkben is figyelmezteti Mijagit, hogy a kaotikus időkben szerzett vagyon nem szerencsés, de az nem derül ki, hogy a háború miatt lettek-e ennyire nagyravágyóak a férfiak. A falusiak szenvedésének bemutatásában a Hét szamuráj erősebb volt, az éhező szamurájok viszont itt lettek realisztikusabbak.

Megvalósítás

Állítólag líraiain mozog a kamera, jelentsen ez bármit is. Őszintén szólva nem olt annyira látványos, hogy feltűnjön vagy csak nem figyeltem eléggé, még nincs meg a szemem hozzá. (Ugyanez a kameramozgás A gyűrűk urában viszont már zavaró volt, szóval nem biztos hogy jobb, ha feltűnően csinálják.) Ami viszont feltűnt, és ki is emelte minden kritika, az a festménytekercsszerű vágás, azaz a kamera a kép közepétől oldalra kezdett haladni, majd jobb esetben alig észrevehetően új kép közepe felé kezdett haladni. Ilyen volt pl. a szerelmesek fürdözéséről elhaladó kamera, ami az átmenet után újra őket mutatta, de immár piknikezve. A képek ezt leszámítva nem olyan érdekesek a szellemek ellenére sem, a zene viszont a végén egész erős lett.

A képi világ nekem nem fejezte ki a szegénységet és ezt a háborúk szülte nyomort, legfeljebb a szereplők vágyain keresztül. De legalább állítólag történelmileg hiteles. A szellemek jelenléte érdekes volt, hiszen nem voltak földöntúliak egyáltalán, teljesen hétköznapiak voltak mind kinézetre, mind tetteikben, és ezáltal talán a két világ kicsit közelebb került egymáshoz.

Élmény

Tanmeseszerű történet, nekem kicsit erőltetett, mintha úgy tanítana meg a sors arra, hogy nem illik jegy nélkül utazni, hogy anyád elüti egy vonat. És igazából azt sem tudtuk meg, miért is fontosabb a nyugodt családi élet azoknál az álmoknál, amit a férfiak űztek. Erre magyarázatot adhat a rendező életének ismerete, Mizogucsi gyerrekkorában ugyanis pénzszűke miatt a nővérét eladták gésának. A történet számomra nem volt túl erős, a karakterek sem érdekesek, ahogy a kép és a hang sem egy-egy kivételtől eltekintve.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Machiko Kyo és Masayuki Mori (A vihar kapujában)
- Machiko Kyo (a szerető) még életben van, 91 éves.