Tartalom

Walter rámenős, okos biztosítási ügynök. Egy nap Dietrichsonékhoz vetődik egy biztosítás megújítása végett, de csak Phyllis, a felesége van otthon. Walter rögtön megkívánja a nőt, Phyllis pedig belemegy a játékba, hiszen házassága boldogtalan. Azonban már a második, még formálisabb találkozásukkor felveti, hogy jó lenne megszabadulni férjétől és felvenni utána a biztosítási pénzt, amitől először Walter irtózik, de hamar beadja a derekát. Eltervezi a tökéletes biztosítási csalás-gyilkosságot, és végre is hajtják. Walter közvetlen felettese (Edward G. Robinson) azonban ösztönösen érzi, ha valami nem stimmel, és egyre közelebb jut az igazsághoz, amitől Walter egyre idegesebb lesz...

Ahogy az Ez történt egy éjszaka a romantikus vígjátékoké, úgy a Gyilkos vagyok a film noirok elsőszámú darabja (A máltai sólyom mellett), tartalmazva a műfaj összes elemét a magányos, átvert, szerelmes férfitól a gonosz végzet asszonyáig. Walter megkívánja Phyllist, mit sem törődve azal, hogy a nő férjes asszony. Nem is szeret igazán bele, de szinte azonnal belemegy férje meggyilkolásába - talán nem is a nő motiválja, hanem a biztosítása csalás. Phyllis pedig már eleve romlott, manipulálja a férfit (persze nem kell nagyon megerőltetnie magát). Sokkal érdekesebb a két főszereplő kapcsolatánál Walter és Keyes viszonya, ami a kemény, cinikus hangnem mögött mély baráti érzelmekről tesz bizonyságot. A film végére nem a szerelem lesz a megható, hanem az ő barátságuk.

Megvalósítás

A film tehát tartalmazza a ma már klasszikusnak számító film noiros elemeket, de nemcsak történetében, hanem megvalósításában is. A képek sötétek, árnyékosak, a folyton redőnyökön és egyéb tárgyakon megszűrt fény pedig gyakran börtönrácsot vetít a szereplőkre. Biztos voltak dőlt szögek, meg tükrös, torz képek is, de nem tűnt fel egy sem. Voltak hitchcockian feszült jelenetek, amiket direkt elhúztak a hatás kedvéért (pl. autóindítás), narráció, visszapillantók, sok cigizés - szóval ez a tipikus film noir.

Első volt a film abban is, hogy ennyire részletesen mutatta be egy gyilkosság elkövetőinek hátterét, indítékát, kivitelezését. Érdekesség, hogy a gyilkosság a film felénél történt körülbelül, és onnantól kezdve a Walteren elhatalmasodó félelmet követhejük nyomon, ahogy Keyes egyre közelebb jut hozzá. Állítólag ebből született a Columbo is. Tulajdonképpen lehetne modern Bűn és bűnhődés is, mint a Zsebtolvaj, csakhogy itt Walternek eg ycsepp lelkiismertefurdalása sem volt, és sosem érdekelte a férj - az zavarta, hogy lebukhat. A párbeszédek iszonyú pörgősek (és persze egyúttal sötéten gúnyosak), alig bírtam követni őket.

Élmény

Őszintén szólva nem találtam túl nagy mélységet a történetben leszámítva Walter és Keyes kimondatlan barátságát, képileg sokkal kevésbé volt látványos, mint mondjuk A harmadik ember. Bár nem ez volt a film célja, de nekem kordukemntumként volt a legérdekesebb, hiszen körbenézhettünk egy negyvenes évekbeli szupermarketben is.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Edward G. Robinson (Tízparancsolat), Fortunio Bonanova (Aranypolgár)
- A filmben feltűnik a forgatőkönyvet jegyző Raymond Chandler is.
- A filmet hét Oscarra is jelölték, de egyiket sem nyerte meg. Idegességében Wilder, a rendező még ellenfelét is felgáncsolta, amint az épp a díjért igyekezett a színpadra.
- A film zeneszerzője a magyar Rózsa Miklós, aki többek között a Ben-Hurért is felelős.