Rendezte: Eisenstein, Szergej Mihajlovics
Műfaj: történelmi
Főbb szereplők: Nyikolaj Cserkaszov
Megjelenés: 1944, 1958, Szovjetunió
Hossz: kb. 3 óra
IMDB: 7,7 pont
Előzetes: https://youtu.be/0bYB2xZ0Fuo
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/rettegett-ivan-i-ii-ivan-groznij/movie-2090
Tartalom
IV. Iván már megkoronázásakor (1547) kijelenti, hogy egyesíti az orosz birodalmat és a bojárok (a nemesség) hatalomkorlátozó ereje ellen fel fog lépni, aminek természetesen ők nem örülnek. A cár nagynénje, Efrozinia vezetésével Iván esküvőjére időzítve fellázítják a népet, de a cár képes lenyugtatni őket. Ebben a pillanatban érkezik meg a tatár követ is, hogy feltétel nélküli megadásra szólítsa fel Ivánt, aki azonban ellenszegül, haddal indul ellenük és győz (1552). Iván Anasztaszija Romanovát vette feleségül, akire Iván két legjobb barátja féltékeny, hiszen a házasság tönkreteszi a barátságot. Fjodor herceg inkább kolostorba vonul, Kurbszkij herceg pedig valójában szerelmes Anasztaszijába. Kurbszkijt ráadásul a bojárok folyamatosan Iván ellen uszítják, aki örlődik barátsága, szerelme és a hatalomvágy között. Amikor Efrozinia megmérgezi Iván utolsó lelki támaszát, Anasztasziját (1560), Kurbszkij végül az ellenséges lengyelekhez szökik, elárulva a cárt (1564). Iván ekkor létrehozza az opricsnyinát (1565), a bojárok hatalmát ellensúlyozó politikai erőt.
A film témája Iván jellemfejlődése, hogy a bojárokat meggyűlölő, majd sarkára álló gyerekből hogyan válik bizakodó idealistából az eszközt szentesítő cél által vezérelt bűnös. A személyes tragédiák, mások befolyása juttatja el odáig, hogy hajlandó lesz cinikusan tekinteni kezdeti elveire. Nem ez az első és nem is az utolsó ilyen karaktertípust ábrázoló film, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy e két részes filmnek csak az első részét mutatták be, a másodikat Sztálin már betiltatta (a párhuzam Iván és Sztálin között érthető, mégha nem is ez volt Eisenstein, a rendező szándéka), a harmadik részbe pedig már bele se kezdhettek, így nem tudjuk, hova futott volna ki a történet.
Megvalósítás
A film tehát eredetileg három részes lett volna. Az első rész Iván megkoronázásától az opricsnyina létrehozásáig szól, a második az opricsnyina éveiről pár visszapillantóval Iván gyerekkoráról. Ez mintegy 25 év, de a történet idő- és térkezelése ezt egyáltalán nem teszi egyértelművé. Iván maszkján ugyan látszódik az idő múlása és dramaturgiai fogások is vannak természetesen (egyszerre veszti el Iván Anasztasziját és Kurbszkijt, noha a valóságban 4 év telt el a két esemény közt), de itt nem erről van szó: akár ugyanazon jelenetben is évek telnek a filmben egy-egy vágás után, miközben a párbeszéd nem szakad meg igazán két fél között. Ez a fajta szubjektív időérzékelés furcsa volt, életszerűtlenné tette számomra a filmet.
Eisenstein neve garancia, hogy látványos filmben lesz részünk. A Patyomkin páncélos montázsai helyett itt most inkább kamerállásokkal, kompozíciókkal kísérletezett, rengeteg a Jeanne d'Arc szenvedéseit idéző, nagyon közeli arckép. Mindezt azonban sokkal erőteljesebb megvilágítással társítja, ami inkább a német expresszionizmust juttatja eszünkbe. Ezt a karakterek néha groteszk beállásával párosítja, hagyva hogy a gyakran állatszerű alakjuk óriási árnyékokat vessenek a falra. Érdekes kitérő volt egy párperces színes rész a második filmben, amelyben egy buli és a bojárok merénylete látható. Az eddig erősen kontrasztos fekete-fehér (vér?)vörössé válik, de őszintén szólva nem tudom mi volt ezzel a cél, mert nagyobb vérontás nem volt, Iván többé-kevésbé ekkor már elveszett - hacsak nem az, hogy ezúttal saját rokona életére tört. Talán a harmadik részből megérthető lett volna.
Élmény
A történet tehát mára kicsit már sablonos, a látványvilág lenyűgöző, ugyanakkor van egy óriási hibája, amiről eddig még nem írtam: teljesen élettelen. A kritikusok szerint ez operaszerűség, és valóban, a karakterek darabos mozdulatai erre utalnak, de annyira Bressont-túlszárnyalóan hideg és érzelemmentes az egész, hogy lehetetlen élvezni.
Érdekességek
- Az opricsnyina hét éve alatt több ezer nemes és pap halt meg, de a lakosság sem úszta meg sokszor.
- Iván jelzője, a rettegett valójában rettenetes hatalmat jelent. 1584-ben halt meg. Az ország kimerült a nyugati háborúktól, melyet ráadásul el is vesztett. Iván fia, I. Fjodor volt az utolsó Rurik-dinasztiabeli király, az utánuk következő Romanov-dinasztia épp Anasztaszija révén kerülhetett hatalomra.
- Anasztaszija halála nem tisztázott. Benne van a mérgezés lehetősége, mert egy nemrégi vizsgálatban nagymennyiségű higanyt mutattak ki a hajából, de akkoriban számos kozmetikum és gyógyszer alapanyaga is volt.
- A filmzenét maga Prokofjev szerezte.