Artúr filmélményei

A nagy szökés (1963)

2016. március 09. 12:09 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Sturges, John
Műfaj:
háborús
Főbb szereplők:
Steve McQueen, James Garner, Richard Attenborough

Megjelenés: 1963, Egyesült Államok
Hossz: kb. 3 óra
IMDB: 8,2 pont
Előzetes: https://youtu.be/r9Q_WESQUVw
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/a-nagy-szokes-the-great-escape/movie-50397

Tartalom

1943-ban a németek különösen problémás hadifoglyaikat egy különösen biztonságos táborba gyűjtik össze, ahonnan elvileg lehetetlen a szökés. A foglyoknak azonban kötelességük szökni, ezzel is leterhelve az ellenség erejét. A korábbi szökések irányítója, Bartlett (Richard Attenborough) azonnal hozzálát a soknemzetiségű tábor megszervezéséhez. Célja nem kevesebb, mint 250 fogoly megszöktetése alagútásás segítségével. Gondja van arra is, hogy szökés után legyen civil ruhájuk és irataik. A szökés nem sikerül tökéletesen, hamar felfedezik őket, így csak 76-an jutnak ki a táborból, és a neheze még hátra van: ki kell jutni az országból is.

A történet valós eseményeken alapul, még ha némileg átdolgozták is az eladhatóság érdekében. A foglyok 1944 márciusában szöktek meg, hármuknak sikerült kijutni az országból, ötven szökevényt kivégeztek, huszonhárman kerültek vissza. Ezt a szökési kísérletet dolgozta fel a film. Lehetett volna allegórikusabb is, a börtön mint az élet megfelelője kedvelt téma, de itt nem éltek vele, noha megjelentek egyéni drámák is, amik erre lehetőséget adtak volna.

Megvalósítás

Ha ezt nem is tették meg, igyekeztek magának a szökésnek a kivitelezését minél pontosabban visszaadni. Az alapmű írója maga is része volt a szökésnek, noha klausztrofóbiája miatt nem tartott a többiekkel. A valódi "alagútkirály" tanácsadóként segített (ő a valóságban korábban lebukott és másik táborba szállították). Korukból adódóan több színész is harcolt, sőt fogságba is esett a második világháborúban, ezzel megint csak erősítve a hitelességet. A forgatás szintén Németországban zajlott, ha nem is az eredeti zagani helyszínen. Ahogy a film is említette felvezetőjében, a karakterek nem valósak, viszont több valós személy ihlette őket.

A színészgárda nemzetközi, ahogy a fogolytábor is az volt, a kamera szépen követi mindig az eseményeket és nem marad egy helyben, ugyanakkor nem voltak igazán látványos képek (kivétel a svájci hegyek közti motoros üldözés, de az meg nem illett az eseményekhez). A zenei témája már-már ikonikus, hozza a katonai vonalat és illik az amerikai főszereplő kekec természetéhez is, de megint csak nem illett a tragikusabb eseményekhez. A fim hangulatát ezekkel nagyon elrontották, nem lett se tragikus, se reménykeltő, se hősies.

Élmény

Tartalmában tehát nem lett több egy hiteles akciófilmnél, stílusában nem sikerült következetesnek maradni, képileg pedig nem nyűgözött le. A film alatt végig az az érzésem volt, hogy míg az első világháborút valamennyire képesek vagyunk elfogadni romantikusabb fajtának (lásd A nagy ábrándot, pedig ellenpontnak ott van A dicsőség ösvényei is), addig a második világháborúba nekem nem fér bele ez a jópofáskodó hangulat. A korszakot annyian ábrázolták már az emberiség mélypontjaként, hogy visszásnak tűnik a viszonylagos idill. Először azt hittem emiatt, hogy sokkal fiktívebb, hiszen ott van a korábbi Egy halálraítélt megszökött, amiben a körülmények sokkal rosszabbak voltak a fogvatartottak számára, pedig valójában csak arról volt szó, hogy a tábor működtetői korrektek voltak, a lakók pedig tisztek.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Richard Attenborough (Diadalmas szerelem, Jurassic Park), Charles Bronson (Volt egyszer egy vadnyugat)
- Még életben vannak: David McCallum (82), John Leyton (80), William Russel (91), George Mikell (86), Karl-Otto Alberty (82)
- Hitler a szökés miatt eredetileg ki akarta végeztetni az összes elfogott szökevényt és a tábor biztonsági őreit is, de végül megelégedett a korábban említett ötven fővel is. Mivel ez sérti a genfi egyezményt, a felelősöket a nürnbergi per után kivégezték vagy életfogytiglanra ítélték. A tábor parancsnoka mellett azonban kiálltak az egykori foglyok, így ő csak két évig volt börtönben.
- 1943-ban már megesett ugyanebben a táborban egy nevezetes szökési kísérlet, amiből később szintén film készült: egy gimnasztikai lovon való gyakorlással vonták el az őrök figyelmét, miközben ástak alatta. Hárman sikeresen megszöktek.
- A 23 visszaszállított fogoly közül Dick Churchill maradt már csak életben, akit valószínűleg azért nem végeztek ki, mert névrokona volt az akkori brit miniszterelnöknek.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr5512698929

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2021.05.02. 04:51:01

Nahát, ezek szerint tényleg nagyon korrekt lehetett a táborparancsnok, ha még ki is álltak mellette a foglyok.

Engem nem különösebben zavar, ha egy filmre nem húzható rá a "Művészfilm" kategória. Nekem tökéletesen elegendő, ha jó :) Ez szerintem jó.
süti beállítások módosítása