Tartalom

A történet elején egy csapat asszony érkezik a városi hivatalba, hogy panaszt tegyen egy szennyvízzel elárasztott terület miatt, ami fertőzi a környékbelieket. Vatanabe (Simura Takasi) az illetékes osztályra irányítja őket, ahonnan újra és újra más osztályokra küldik a nőket eredménytelenül. Vatanabe harminc éve hivatalnok, robotként végzi munkáját és éli életét, míg meg nem tudja, hogy gyomorrákos és legfeljebb egy éve van hátra. A hír sokkolja, a munkahelyén beteget jelent, otthon pedig azt mondja a fiának és menyének, hogy dolgozni megy. Rájött, hogy elpazarolta az idejét, hiába gyűjtögetett pénzt, nem költötte el sosem. A kocsmában megismerkedik egy íróval, aki segít neki "élni" azzal, hogy bevezeti az éjszaka örömeibe - de ez nem elégíti ki igazán Vatanabét. Másnap összefut egyik fiatal kolléganőjével, akiből vele ellentétben szinte sugárzik az életöröm, ezért vele tölt egy napot, de rájön, hogy a lány sem él nála különbül, csak más a hozzáállása. Végül megérti, hogy akkor fogja elevennek érezni magát, ha hasznos célt tűz ki maga elé: a hivatali útvesztőn áttörve parkot építtet a szennyvizes terület helyére, hogy megoldja a helyiek problémáját.

A történet alapja Ivan Iljics halála némi Fausti beütéssel. Utolsó napjait élve Vatanabe rádöbben, hogy eltékozolta életét és igyekszik értelmet találni neki előbb a testi örömök majd a társaság formájában, de végül rájön, hogy csak önmagát válthatja meg. Eközben képet kapunk Japán kafkai hivatali eljárásáról (kórház, hivatal), az emberek képmutatásáról (a tor).

Megvalósítás

A hagyományos történetmesélés szerkezete meglehetősen felborul: a narrátorral és Vatanabe gyomrának röntgenképével nyitunk, miszerint hősünk halálos beteg. Ezután következik a rövid hivatali bemutató, a kórház, néhány visszapillantó jelenet a fiával eltöltött közös időről, majd a felfedezőút, hogy hogyan élhetné életét. Valamivel túl a film felén azonban, miután Vatanabe elhatározta magát, újra felhangzik a narrátor: hősünk meghalt. Innentől a hátralévő közel egy órában már csak a halotti tort láthatjuk, melyben a kollégák visszaemlékezései alapján tudjuk meg, mi történt a hátralévő időszakban vele. A film alaphangulata hasonló ahhoz, amit tegnap Az élni vágyó asszonyon kértem számon: pozitívan humanista - de közben a narrátor mintha kissé gúnyos lenne, és nem ez az egyetlen szatirikus elem. Többször kifejezi a hivatalok értelmetlenségét, amely önmagáért való (lásd még: Igenis, miniszter úr!) és mindazon akadályokat, amelyek a konstruktív munka útjába állnak. A társadalomba beágyazódva végül minden elbukik a film szerint, hiszen minden hivatalnok, még Vatanabe is ambíciókkal kezdi karrierjét, halotti torán pedig mindenki tagadja eredményeit.

A karakterek szerepüknek megfelelőek: Vatanabe végig görnyedt, megtört ember benyomását kelti, életteli, fiatal kolléganője pedig vigyori, telt, hangos. Fontos szerepe van a zenének is. Az alapmotívum "Az élet rövid" c. dal, amelyet először Vatanabe egy bárban énekel el, de szomorúságával elrontja mindenki hangulatát. Amikor utoljára halljuk azonban, már megvilágosodva, boldogan énekli, és bár a szövege ugyanaz, ettől a különbségtől mégis más jelentést kap. A kamera viszonylag sokat mozog és közelít, de nem sikerült megállapítanom benne rendszerességet (tudom, az én szegénységi bizonyítványom).

Élmény

Pozitívum, hogy ez a modern tanmese más hasonló filmekkel szemben könnyen érthető, nem rejt semmit el és kimond mindent, és a fenn vázolt világnézeten kívül is esik még szó több dologról, amit nem írtam le. Tekintettel arra, hogy még sok Kuroszava-filmet nem láttam, nem merem kijelenteni egyértelműen, de mintha a filmográfiájának meglenne az íve: A vihar kapujában bízott a szebb jövőben, az Élni két évvel később megmutatta az utat hozzá, a Hét szamuráj pedig közösségi szintre emelte. Mégsem érzem ezt a filmet igazán mélynek, és nem azért, mert túl egyszerű vagy mert nem elég sokrétű, hanem mert talán egy ideát próbál eladni a való világ viszonyai között, amitől hiteltelennek, túl idealisztikusnak látszik. Erre lehetett volna megoldás a szatirikusabb hangnem, de akkor meg a film lényege vész el.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Simura Takasi (A vihar kapujában, Hét szamuráj, Véres trón, A testőr), Csiaki Minoru (A vihar kapujában, Véres trón), Hidari Bokuzen (Hét szamuráj), Fudzsivara Kamatari és Vatanabe Acusi (Hét szamuráj, A testőr), Nakamura Nobu (Tokiói történet), Honma Noriko (A vihar kapujában, Hét szamuráj)
- Még életben vannak: Honma Noriko (104!!!)