Tartalom

Georges egy irodalmi tévéműsor vezetője, felesége, Anne (Juliette Binoche) szintén irodalmár, egy kiadónál dolgozik. 12 éves kamasz fiuk, Pierre pont kezd problémás korszakába lépni. Tökéletesnek látszó középosztálybeli életet élnek, ám egy nap videókazettát kapnak, melyben a házukat filmezi valaki az utcáról. Nyugtalanító dolog, de nem tudják értelmezni, ezért nem foglalkoznak vele. A következő kazetta mellé már egy vérző szájú fejet is rajzolnak, majd egy vérző nyakat. A rendőrség nem foglalkozik az üggyel, hiszen nincs konkrét fenyegetés. Geroges kezdi sejteni, ki állhat a dolgok mögött, és az újabb videókazetták el is vezetik a helyszínre: kisgyerekkorában a birtokukon élt és dolgozott két algír a fiukkal, Majiddal. A fiú árván maradt, miután szülei egy tüntetés során meghaltak, de Georges nyomására szülei nem fogadták örökbe, amiért Majid (Maurice Benichou) neheztel azóta is Georges-ra és ami miatt Georges-nak lelkiismertefurdalása van. Majid azonban tagadja, hogy ő küldené a felvételeket. Nem sokkal később Pierre nem ér haza az iskolából...

A történet kulcsa az 1961-es tüntetés, amely során Majid szülei meghaltak. Az Algéria függetlenségéért tüntető párizsi algír tüntetőkre szándékosan rálőtt a rendőrség, többszázan haltak meg, de hivatalosan csak 1998-ban ismerték el, akkor is csak 40 halottat. Georges, mint Franciaország, idáig elnyomta emlékeit, de a videókazetták hatására felébredt újra bűntudata, amiért gyerekkorában egy rosszabb élet irányába lökte Majidot. Persze lehet, sőt kell is általánosabban értelmezni az üzenetet: a nyugat-európai középosztály jóléte mögött a fejlődő országok, egykori gyarmatok kizsákmányolása húzódik meg. Ezzel összefüggésben a történet film fő témája mégis inkább az általánosságban vett bűntudat, ami minimiális hatásra előbújik és megmérgezi az ember életét. Ezektől független téma lehet a megfigyelés, az objektivitás. Nem erre van kihegyezve, de többen felvettették, hogy Georges ideges reakciója annak tudható be, hogy a tévéműsorával szemben a megfigyelőkamerák nem az ő ízlésének megfelelően mutatják be.

Megvalósítás

A történet megvalósításának alapja az információhiány, azaz csak annyit tudunk, amennyit látunk, így a Totorohoz hasonlóan kicsit mi projektálunk bele dolgokat. Ezzel együtt a bizalomhiány is fontos: Goerges-ban Anne-nal együtt nem bízunk, mert azt gondoljuk, többet tud, mint amennyit mond (később részben ez be is igazolódik). Pierre-rel együtt nem bízunk Anne-ban, mert a barátságnál mintha kissé több lenne köztük. Pierre-ben sem bízunk, mert durcás kamaszként nem beszél. Majidban és a fiában sem bízunk, mert bár őszintének tűnnek, nehéz elképzelni hogy nincs közük a történtekhez. Ezek erősítik Georges bűntudatának érzetét, hiszen nem tudjuk mit tett és nem hisszük el, amit mond. Ráadásul sosem derül ki, ki küldi a kazettákat. A legszebben mindez akkor látszik, amikor Pierre eltűnik és mindenki emberrablásra gyanakszik. A barátoktban nem bíznak, a szülők egymásnak esnek. A politikai szál akkor vált számomra egyértelművé, amikor hosszasan mutatták az épp aktuális iraki háború híradófelvételeit. Ezzel összefüggésben a harmadik világgal szembeni rossz lelkiismeret már az elején megmutatkozott egy jellegzetes jelenetben, amellyel egy fekete biciklissel a kelleténél hevesebben vitatkoznak össze egy közlekedési nézeteltérésen.

Az elején említett objektív megfigyelés a legjellemzőbb a film képi világára. Gyakran hosszú percekig láthatjuk a mozdulatlan kémkamera felvételeit, és ezzel együtt sok jelenet hasonlóan van beállítva. A kamera keveset mozog, képei többnyire távolról vagy kissé közelebbről, de csak ritkán veszik arcközelből a jeleneteket. Ezt a hatást szerintem tovább erősíthették volna, ha kevsebb vágás van, de akkor meg már inkább kísérleti film lett volna. A megvilágításhoz természetes fényt használnak, szokatlan kameraszögek sincsenek, pedig adja magát, hogy ipari kamerák szögéből vagy térfigyelő kamerák nézőpontjából is nézhessük a filmet. Zene egyáltalán nincs, és ez szerintem jó, a filmek többségénél ugyanis nem igazán ad hozzá pluszt. Ebben az esetben viszont a csend viszont feszültségkeltő szerepet játszik.

Élmény

A viszonylag minimális történet és rejtélyek ellenére is a film izgalmas és fordulatosnak érződött, és olyan témát feszeget, aminek történelmi távlataival most kezdünk igazán szembesülni - de ez még nem egy összefoglaló értékítélet, csupán a bűntudat előszele. Megvalósítását koncepciójának megfelelően végrehajtotta, de szerintem nem tökéletesen, és ettől még nem lesz látványos (cápai értelemben). Az utolsó jelenetet pedig értékelhetjük thrillerinek, ugyanakkor elsőre szerintem senki nem vette észre, amit észre kéne venni...

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Juliet Binoche (Három szín: kék, fehér, piros), Maurice Benichou (Amelie csodálatos élete)
- Az 1961-es tüntetést az váltotta ki, hogy az algériai függetlenségi háború során több robbantást követtek el Párizsban algírok és francia szimpatizánsok, amire válaszul a később második világháborús bűnökért elítélt rendőrfőnök kijárási tilalmat rendelt el kifejezetten algírokra.