Artúr filmélményei

Aranypolgár (1941)

2015. május 08. 16:55 - Liberális Artúr

Rendezte: Welles, Orson
Műfaj:
bűnügyi, dráma
Főbb szereplők:
Joseph Cotten, Dorothy Comingore, Agnes Moorehead, Ruth Warrick, Ray Collins, Erskine Sanford, Everett Sloane, William Alland, Paul Stewart, George Coulouris

Megjelenés: 1941, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,4 pont
Előzetes: https://youtu.be/8dxh3lwdOFw
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/aranypolgar-citizen-kane/movie-109

Tartalom

"Rózsabimbó" - nyögi utolsó lehelletével halálos ágyán Kane (Orson Welles), a médiamogul. Rövid hírösszefoglaló készül életéről, de túl száraz, ezért egy újságírónak ki kell deríteni, milyen ember is volt Kane valójában, és hogy mit jelentenek utolsó szavai. Az újságíró felkeresi közeli ismerőseit, többek között egykori iskolatársát (Joseph Cotten) hogy megfejtse a titkot.

A film egy médiamogul (aki alig leplezetten Hearst) fiktív életét mutatja be, amelyen keresztül megpróbálja megmutatni személyiségét és tetteinek mozgatórugóit. Mindeközben pedig rávilágít arra, hogyan működik a média és a politika aljas kis világa.

Megvalósítás

A film fő erényének azt tartják, hogy több addigi vagy akkoriban újdonságnak számító technikai megoldást alkalmaztak benne, elsősorban a deep focus-t, amit korábban pl. már láthattunk A játékszabályban. Számomra legszembetűnőbb azonban - bár a kettő némiképp összefügg - inkább a jelenetek kompozíciója volt, ahogy árnyékolással vagy helyezkedéssel kihangsúlyoztak egyes karaktereket, épp mint később A siker édes illatában. A film szerencsére nem nélkülözött expresszionista elemeket sem.

A történetvezetés is újszerű volt a maga korában: A vihar kapujábanhoz hasonlóan több szemszögből világított meg egy eseményt, illetve személyt, de itt inkább azt a célt szolgálta, hogy Kane karakterét mélyítsük. Szintén újdonság volt a visszapillantók és a nem lineáris történetvezetés alkalmazása: nem mindig időrendi sorrendben láthattuk Kane életének állomásait, de mndig egyre mélyebbre jutottunk benne. Épp ezért gyakran emlegetík egy lapon Prousttal.

Élmény

Tulajdonképpen nehéz belekötni a filmbe, nagyon okosan van megcsinálva mind a tartalom, mind a kivitelezés, de nekem hiányzott belőle a katarzis. Voltak erősebb jelenetek benne, de egyik sem volt igazán átütő.

Érdekességek


- Welles-t fiatal zseninek tartották, ennek is köszönhette, hogy ezt az első filmjét gyakorlatilag megkötések nélkül készíthette el. 22 évesen már saját társulata volt, 23 évesen rendezte híres rádiójátékát, a Világok harcát, és ez utóbbinak köszönhetően kapott lehetőséget arra, hogy 26 évesen elkészíthesse ezt az első filmjét, melynek nemcsak rendezője, hanem írója és főszereplője is volt.
-A harmadik ember című, később sora kerülő filmben feltűnik Welles és Cotten is.
- Hearst zokon vette a filmet, és mindent elkövetett, hogy megakadályozza megjelenését - emaitt sokáig nem is lett igazi siker.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr112699463

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2021.06.08. 10:53:51

Időtlen ugyanakkor nem minden hibától mentes klasszikus. Operatőri, világosítási remekmű a film nálam elsősorban. Nagyon jó megoldások, szép képek, árnyékok véges végig amíg a film tart. Öröm nézni, akár hang nélkül is.
süti beállítások módosítása