Artúr filmélményei

Életünk legszebb évei

2015. június 14. 00:18 - Liberális Artúr

Rendezte: Wyler, William
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Myrna Loy, Fredric March, Dana Andrews, Teresa Wright, Virginia Mayo

Megjelenés: 1946, Egyesült Államok
Hossz: kb. 3 óra
IMDB: 8,1 pont
Előzetes: https://youtu.be/1yc5PugV4mk
Ajánlott írás: -
Mikor látható:  http://port.hu/adatlap/film/tv/eletunk-legszebb-evei-the-best-years-of-our-lives/movie-13183

Tartalom

Közvetlenül a második világháború után járunk (a film is 1946-os), katonák indulnak haza, ám jobban félnek attól, mi vár rájuk otthon, mint ha harcba kéne menniük. Félelmük nem alaptalan: a hátország megváltozott és ők is megváltoztak; nem folytathatják ugyanott, ahol abbahagyták egykor. Homer nyomorék, amit sem ő, sem környezete nem tud azonnal feldolgozni; Al már máshogy látja a világot és a munkáját, és az ebből adódó konfliktusok elől alkoholba menekül (bár nem biztos, hogy korábban sem volt nagyivó); Fred a hadseregben sokra vitte, ám a civil életben nem ér sokat a tudása...

És tulajdonképpen erről szól a film, ennél nem is kell feltétlenül mélyebb jelentésnek lennie a történet mögött. Józanul gondolkodó felnőtteket látunk, és ez pont jókor jött A sötét lovag - felemelkedés után. Teret kap a háborúellenesség, a hazatérő veteránok elleni ellenszenv, a testi-lelki sérülések, de mindenekfelett a szeretetteljes türelem, amivel a családok és barátok viseltetnek egymás iránt.

Megvalósítás

Néhány deep focus-os jeleneten kívül inkább szappanoperaszerűnek tűntek a beállítások. A fő hangsúly a történeten volt, és ezt ritkán igyekeztek technikailag is alátámasztani. Ilyen jelenetek voltak a filmvégi esküvő, Al és Fred elbeszélgetése vagy Homer ráförmedése húgára.

A Forrest Gump is érintette szőrmentén a témát, és ott is volt egy nyomorék veteránunk, akinek utómunkával radírozták le a lábait. Próbáltam rájönni, itt hogy sikerült így megcsinálni a csonkokat, mire kiderült, hogy a sérültet alakító színész valójában tényleg sérült katona, akinek nem volt színészi tapasztalata, csak önmagát kellett játszania. Kockázatos húzás, de elismerték alakítását (én nem :D). Ettől függetlenül övé az egyik legjobb jelenet, amikor barátnőjének a hálószobájában őszintén kitárulkozva megmutatja testét (ld. a fenti képet).

Élmény

Humoros, romantikus, őszinte, realista, bizakodó, és a hossza ellenére másokkal ellentétben nem éreztem unalmasnak. Eddig ez a kedvenc háborús filmem, noha nincs benne harc, viszont megmutatja a következményeit, vagy legalábbis egy részüket. Viszont kicsit terjengős lehet, hiszen ezt a lényegi mondanivalóját nagyjából elmondta a film első 15-30 percében, a többi mér csak ennek megerősítése, feldolgozása volt.

Érdekességek

- Myrna Loy (A dzsesszénekes), Hoagy Carmichael (slágerek),
- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Ray Collins és Erskine Sanford (Aranypolgár)
- A szereplők közül többen is viszonylag fiatalon, 50 éves koruk környékén hunytak el.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr5812699397

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2018.04.05. 14:41:06

Nekem tetszett Harold Russel alakítása. Egyáltalán nem éreztem, hogy kilógna a sorból. A terjengősséggel kapcsolatban viszont hasonlóan bizonytalan vagyok. Én sem éreztem unalmasnak a filmet, mégis úgy érzem, hogy 1 órával rövidebb hosszban talán még ütősebb lehetett volna az összkép.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2018.04.05. 17:49:51

@moodPedro: Én azt hiszem az elején elmondtak mindent, ezért volt túlynújtott. Bele is került a kedvenc kezdéseim közé:

arturfilm.blog.hu/2017/02/24/legkedvesebbek_a_legerosebb_kezdesek_866