Artúr filmélményei

Gertrúd (1964)

2015. szeptember 08. 23:32 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Dreyer, Carl Theodor
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Nina Pens Rode, Bendt Rothe, Ebbe Rode, Baard Owe, Axel Strobye

Megjelenés: 1964, Dánia
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,5 pont
Előzetes: https://youtu.be/_H3AZUOm3U4
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/gertrud-gertrud/movie-61973

Tartalom

Gertrud bejelenti politikus férjének, hogy beleszeretett valakibe, és válni akar, mert a férfinak amúgy is fontosabb már a karrierje. Bár a férfi érezte az elhidegülést, erre nem számított. Másnap este egy fogadáson Gertrud találkozik volt szerelmével, az ünnepelt költővel, aki még mindig szerelmes belé. A költő elmeséli, hogy látta előző este Gertrud új szerelmét, a fiatal, tehetséges zongoristát, amint Gertruddal mint zsákmánnyal dicsekszik, és nem is igazán szerelmes belé. A nő szakít a zongoristával, de nem enged sem férje, sem a költő csábításának, akivel szintén azért szakított, mert munkáját fontosabbnak tartotta Gertrud szerelménél. Gertrud Párizsba költözik pszichológiát tanulni egy barátjához.

A film témája a szerelem, vagyis annak különböző értelmezései a különböző karakterek szemén keresztül. A politikus férjnek mintha a testiség és a tisztességes kapcsolat számítana leginkább; az ifjú zongorista csak csapong; a költő talán a szerelembe szerelmes; Gertrud pedig mindennél előrevalóbbnak tartja a szerelmet, és csakis olyan kapcsolatra hajlandó, ahol mindkét fél egyformán érez. Dreyernek tulajdonképpen minden filmje ennyire szélsőségesen fogalmazza meg témáit. Szerencsére időrendben is ez a harmadik film, így könnyebb észrevenni ezt. A Jeanne d'Arc szenvedéseiben a film kora miatt ez még nem tűnt fel még akkor sem, amikor Az igében a hitet vizsgálta hasonló kegyetlenséggel. Itt most a szerelem volt a téma, és kíméletlenül éreztette velünk álláspontját: Amor Omnia, azaz "a szerelem minden", a többi, még csak az ehhez hasonlatos dolgok is hiábavalóságok.

Megvalósítás

Legfonosabb elemei a filmnek a képek megkomponálása: különleges szögek ugyan nincsenek, de így is fontos, hogy a mozgó kamera épp kit mutat "jobb" pozícióban. Ugyanezen az alapon fontos az is, hogy melyik karakter épp ül-e vagy áll, egymáshoz képest milyen pozíciót foglalnak el, akárcsak A siker édes illatában. Érdemes megfigyelni a falon lógó festményeket, gyakran reflektálnak az történtekre - bár nem nehéz őket észrvenni, hiszen a berendezés sivár.

Fontos a fény-árnyék játék szerepe, de ebből keveset vettem észre. Ilyen volt például Gertrud vetkőzése, ahol csak az árnyékát láthattuk, mintha a testi szerelem csupán a lelki gyenge utánzata lenne. Vagy amikor a még boldogan szerelmes Getrudot olyan erősen világította meg a napfény, hogy ragyogott. A színészi játékot a bemutatón értetlenség fogadta, hiszen valóban bábszerűnek hatottak a karakterek. Ennek oka az, hogy Dreyer szerint az igazi pillanatokra tartogatta a valódi színészetet, a többit szándékosan adatta elő ebben a stílusban. Ez nekem már a Vétlen Baltazárban sem jött be, akkor inkább alkalmazzák a realizmus amatőr szereplőit, mint pl. Az algíri csatában.

Élmény

Elsőre meghökkentő volt, de végülis el tudom helyezni Dreyer filmjeinek sorában. Igyekszik témáit a maguk fontosságában megmutatni, és ebben jó munkát végez, mégha nem is túl életszerű. A film lassú, kopár, kemény - tulajdonképpen mondhajuk sallangmentesnek is. Nem tudom elítélni ezt a stílust, de szívesebben nézem a szemet és az agyat csiklandozó alkotásokat.

 

Érdekességek

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr5812699223

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása