Artúr filmélményei

Volt egyszer egy Amerika (1984)

2015. december 06. 11:56 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Leone, Sergio
Műfaj:
dráma, krimi
Főbb szereplők:
Robert De Niro

Megjelenés: 1984, Egyesült Államok
Hossz: kb. 4 óra
IMDB: 8,4 pont
Előzetes: https://youtu.be/LcpCRyNo8T8
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/volt-egyszer-egy-amerika-once-upon-a-time-in-america/movie-2698

Tartalom

1933, New York. Nudli (Robert De Niro) gengszter, a maffia elől szökik épp. Társait már megölték. Femarkolná a félretett zsákmányt, de csak hűlt helyét találja. Csalódottan száll fel egy buszra és hagyja ott a várost. Harminc évvel később valaki, aki ismeri a kilétét, viszahívja New Yorkba. Nudli a városba érve feleveníti emlékeit, hogyan lett piti tolvaj utcagyerekből barátaival menő gengszterré: az ambíciózus Maxszal karöltve igyekeznek függetlenedni a helyi nagymenőktől már tiniként is. Egy összetűzés során Nudli börtönbe kerül gyilkosságért, és mire szabadlábra kerül, barátai már nagypályás szeszcsempészek. Terveik azonban eltérőek: Max magasabbra vágyik, Nudli megelégedne kevés pénzzel is. Ráadásul Nudlinak nemcsak a banda jelenti mindenét: gyerekkora óra szerelmes az ambíciózus, színészi pálya felé igyekvő Deborah-ba, aki viszont érzi, hogy Nudli visszafogná őt.

Leone Volt egyszer egy... trilógiájának befejező része egy újabb átmeneti kort mutat be, ezúttal a szervezett bűnözés kialakulását, majd szesztilalom végével annak beemelkedését a politikai-üzleti életbe. Persze ahogy az előző filmekben, nem e kontextuson van a hangsúly, hanem az egyéni sorsokon, kapcsolatokon. Nudli gyerekkora a meghatározó, az ekkor kiépült barátságai, szerelme, szocializációja. Ezen a ponton azonban börtönbe kerül, így megreked kamaszkori szintjén, míg a többiek továbbhaladnak egy irányba, és ebből aztán összetűzéseik is lesznek. Természetesen Max vagy Deborah ambíciói is megvannak már gyerekkorban, de ők továbbhaladnak ezen ambíciók irányába. A film végére azonban az öreg Nudli az, aki képes lesz lezárni a múltját és továbblépni, míg a többiek ebben kevésbé szerepelnek jól.

Megvalósítás

Fontos megemlíteni, hogy eredetileg egy kétszer háromórás filmet láthattunk volna, de egy hasonlóan monumentális, 1976-os Bertolucci-film sikertelensége miatt jelentősen megvágatták az anyagot, így "csak" közel négyórás lett a film. Hogy mennyi veszettünk ezzel, nem tudni, mindenesetre voltak részei a történetnek, amit hiányosnak éltem meg vagy hirtelenjében a hangulata változott meg túlságosan. Ehhez kapcsolódik még, hogy a film időrendje nem lineáris, a történethez illeszkedve gyakran ugrálunk az időben. A szünet a két rész között kb. három óra után van, vagyis szinte biztos vagyok benne, hogy a második, érzelmesebb rész lesz lerövidítve, ami elsősorban arra a részre koncentrál, hogy hogyan szakadt el Nudli a bandától. Mindezt csak azért írom le, mert e második rész számomra gynegébbnek és kiforratlanabbnak tűnt az elsőnél. (Mindenki mgejegyzi ugyancsak, hogy az amerikai változatot a rendező tiltakozása ellenére időrendi sorrendbe rakták és még másfél órányi anyagot kivettek a történetből, aminek következtében nem is lett siker.)

Viszontláthatjuk azokat a leonei elemeket, amiket annyira szeretek, és amik még ebben a modern, városi környezetben is jól működnek: párbeszédek nélkül kifejezni sok mindent. Számomra ez a film tökéletes egyensúllyal mozgott a befogadhatóság és a szándék között, úgy érzem minden gesztusát megértettem. És nagyon sok ilyen volt kezdve a telefoncsörgéstől a süteményevésen át a kávékergetésig. Egyébként is jellemző volt az ez utóbbihoz hasonló belengetett tragédia, ami végül mégse történt meg, de emiatt tapintható volt a feszültség. Leone szeret közeli arcokat mutogatni, ami a cserzett, barázdás vadnyugati banditák esetében hatásosabb, itt viszont számomra maszkmesteri bravúr volt, hogy a megöregített karakterek ráncai is természetesnek hatottak.

Élmény

Nem kedvelem a gengszterfilmeket erőszakosságuk miatt, de itt volt az erőszak talán a legkevésbé nyomasztó (ami nem biztos, hogy előny). Képileg nem volt számomra érdekes, de megvalósításában tökéletesnek éreztem. A történet fordulatos, életközelien humoros (csajozás, sütievés, gyerekcsere, farokcsekkolás... stb.), de nem éreztem igazán katartikusnak. Szóval jó film, és egyes jelenetek zseniálisak, de összességében nem érintett meg.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Robert De Niro (A keresztapa II, Taxisofőr, Dühöngő bika, Nagymenők), Treat Williams (Csillagok háborúja), Burt Young (Kínai negyed), Joe Pesci (Dühöngő bika, Nagymenők), Danny Aiello (A keresztapa II, Leon, a profi), Richard Bright (A keresztapa I-II), Mario Brega (A jó, a rossz és a csúf), Paul Herman (Nagymenők), Marcia Jean Kurtz (A pankrátor), Estelle Harris (Toy Stoy 2, Toy Story 3)
- James Hayden (a felnőtt Patsy) még 1983-ban, a film megjelenése előtt elhunyt drogtúladagolásban 29 évesen.
- Nudli karaktere és a történet részben valós alapokon nyugszik, Harry Grey odesszai zsidó bevándorló írt regényt kalandos éveiről, és ebből készült a film. Grey még 1980-ban meghalt, így nem érte meg a forgatást.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr6512699091

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása