Rendezte: Zvjagincev, Andrej
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Elena Liadova, Alekszej Szerebrjakov
Megjelenés: 2014, Oroszország
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 7,6 pont
Előzetes: https://youtu.be/jpawdA34HNk
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/leviatan-leviathan/movie-151116
Tartalom
A film kezdetekor Dimitrij, a menő moszkvai ügyvéd egy vidéki városba érkezik régi barátjához, Koljához. Kolja, az autószerelő ugyanis harcban áll a polgármesterrel, aki hatóságilag kisajátítaná birtokát áron alul, noha Koljaék nemzedékek óta ott élnek. Jogilag keveset tehetnek, hiszen a bíróság és a rendőrség is a kiskirálykodó polgármester kezében van, ezért Dimitrij bennfentes kapcsolatainak köszönhetően előás pár csúnya ügyet a polgármester múltjából, hogy ezzel kényszerítse visszavonulóra. Eközben Koljáéknál családi dráma is zajlik: Roma, a kamaszodó fia utálja Kolja második feleségét, Lilját és az iskola se megy neki; szívesebben lóg cigizve-italozva haverjaival. Amíg a hirtelenharagú Kolja egy kis rendbontásért börtönben ül, Dimitrij és Lilja kihasználják az alkalmat és lefeküdnek, mintha korábban is lett volna köztük valami. Persze a szeretők lebuknak, a polgármester pedig mozgósítja embereit az ügyvéd ellen...
A napjaink oroszországi viszonyai közé helyezett történet a film első felében a korrupt, féldiktatórikus közéletet mutatja be - hogy mennyire pontosan, ezt nem tudom. Biztos van ilyen is, de kissé túlzónak tűnik, illetve csak remélni tudom, hogy az. Nagyon nyomasztó tud lenni, hogy az ember teljesen kiszolgáltatott a hatalommal szemben. Ha életszerűbb, olyasmi lehetett volna, mint A siker édes illata. Bár ott legalább voltak pozitív szereplők, míg itt különböző mértékben egy kicsit mindenki rossz. A film másik fele már sokkal jobban koncentrál Kolja családi életére, és ekkor teljesedik ki jobban a végigvonuló vallási szál is. Alapja ugyanis Jób története (egyesek szerint inkább Nabothé, illetve felfedezhető még benne a Kohlhaas Mihály és Hobbs Leviatánja is), aki hiába élt jó életet, csapásokat is el kellett szenvednie, ki tudja mi célból (a könyvben a leviatán Isten hatalmát jelképezi, innen a cím). Kolja tehát szépen-lassan elveszíti mindenét, de nem tudjuk meg, hogy végül megbékél-e sorsával.
Megvalósítás
A film szépen fényképezett, amihez remek környezetet nyújtanak a kiterjedt orosz tájak, a végeláthatatlan óceán. Az egész filmre jellemző egyfajta kékes félsötétség, ritkán napos az idő. A deep focusszal ellentétben itt meghagyják a hátteret homályosnak, és a fényviszonyok miatt a távolabbi alakokat nem is lehet jól kivenni. (Be kéne már iratkoznom filmszakra, hogy ennél többet is tudjak írni a képekről...)
A film mindkét témájához sok utalást kapunk: a közéleti résznél pl. egy szülinapi bulin egykori szovjet pártfőtitkárok fényképeit használják célbalövéshez; Putyin képe a korrupt polgármester felett uralja a helyszínt; az egész város lepusztultnak tűnik. Vallási szimbólumokként látatunk ikonokat, semmitmondó prédikációkat hirdető papokat, befalazott harangtornyokat, lepusztult templomot - és persze leviatánt.
Élmény
Az eleje még kellően nyomasztó volt, de elég korán izzadságszagúnak kezdtem érezni; hiányzott belőle ugyanaz a gördülékenység, mint A rettenthetetlenből, amitől életszerűbb és azonosulható lett volna. Pedig jó jelenetek lehettek volna pl. a részeg Kolja és a részeg polgármester összeszólalkozása vagy a polgármester istenfélő beszélgetései a pappal, ha nem látszanak túlságosan megrendezettnek. Az oroszokat pedig annyira sztereotip alkoholista fegyvermániásoknak ábrázolták, hogy úgy éreztem, mintah eleve nekünk készült volna a film. Így viszont nem tudtam komolyan venni sem a politikai, sem a vallási mondanivalót (és számomra Lilja is érthetetlen).
Érdekességek
- A film ihletője egy kicsit hasonló amerikai eset, amelyben Marvin Heemeyer dühében egy buldózerbe ülve elkezdett épületeket elbontani.