Artúr filmélményei

Éli az életét (1962)

2016. május 24. 11:11 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Godard, Jean-Luc
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Anna Karina, Saddy Rebbot, Andre Labarthe

Megjelenés: 1962, Franciaország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 8,1 pont
Előzetes: https://youtu.be/dfZQpLSuxKE
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/eli-az-eletet-vivre-sa-vie/movie-6397

Tartalom

Nana (Anna Karina) elhagyja férjét, de nincs hol laknia és pénze sincs, ezért prostituáltnak áll. Egy tapasztalt barátnője révén megismerkedik Raoullal, a stricivel, aki szárnyai alá veszi a lányt. Beleszeret egy férfiba, űzi a munkáját, Raoul pedig később eladja egy másik futtatónak. Avagy ahogy Godard, a rendező mondja:

EGY BISZTRÓ – NANA EL AKARJA HAGYNI PAULT – A JÁTÉKAUTOMATA – A LEMEZBOLT – KÉTEZER FRANK – NANA ÉLI AZ ÉLETÉT – A HÁZMESTERNÉ – PAUL – JEAN D’ARC PASSIÓJA – EGY ÚJSÁGÍRÓ – RENDŐRSÉG – NANA KIHALLGATÁSA – A KÜLVÁROSI UTCÁK – AZ ELSŐ FÉRFI – A SZOBA – TALÁLKOZÁS YVETTE-TEL – EGY KÜLVÁROSI KÁVÉZÓ – RAOUL – LÖVÖLDÖZÉS AZ UTCÁN – A LEVÉL – ÚJBÓL RAOUL – A CHAMPS ELYSÉES – A DÉLUTÁNOK – A PÉNZ – A MOSDÓK – A KÉJ – A SZÁLLODÁK – EGY FIATALEMBER – LUIGI – NANA AZON TŰNŐDIK, BOLDOG-E – AZ UTCA – EGY FÉRFI – A BOLDOGSÁG NEM VIDÁMSÁG – PLACE  DU  CHÂTELET – AZ  ISMERETLEN – NANA  TUDTÁN  KÍVÜL FILOZOFÁL – ISMÉT  A  FIATALEMBER – AZ  OVÁLIS  PORTRÉ – RAOUL  TOVÁBBADJA NANÁT

Két szakmai elemzést is találtam a filmről (egy, kettő), mindegyik a film formaiságára koncentrál, hiszen Godard filmjei témájának a hozzáértők magát a filmezést tartják. Biztosan van ilyen vetülete is a történetnek, de a fő témája mégis Nana élete, ahogy kényszerből prostituáltá válik a férfiak uralta világban, majd mintegy eldobható termékként meghal, hasonlóan a 2 vagy 3 dolgot tudok csak róla... tematikájához.

Megvalósítás

Az alcím "tizenkét képben", ennek megfelelően 12 rövid epizódra oszlik a történet, melyek elején címszavakban összefoglalják, mit fogunk látni (lásd a poszt elejét). Egyesek szerint a 12-es számnak külön bibliai jelentősége lehet, de részemről nem nagyon fedeztem fel benne keresztény utalásokat. Nana lecsúszása fokozatos, előbb családját veszíti el, majd az otthonát, a barátait, becsületét, végül saját testét és szabadságát. Godard-tól megszokhattuk, hogy műveltségét kihasználva sok egyéb művet is rávetít a filmjére. Legfontosabb jelen esetben a Jeanne d'Arc szenvedései c. némafilm volt, amellyel Nana azonosulni tudott, de feltűnt benne popzenei utalás, egy fentebb belinkelt Poe-novella és a Jules és Jim is. Mindemellett erősen önéletrajzi is, hiszen Godard és a Nanát alakító Anna Karina ekkoriban házastársak voltak, de kapcsolatuk erősen megromlott. A nyitójelenet szakításának párbeszéde állítólag konkrétan elhangzott kettejük között.

Egyhangúan azt írják a filmről, hogy a többi Godard-filmhez hasonlóan a cél az elidegenítés a történet initimtásától, hogy ésszel és ne szívvel nézzük. Az első epizódban pl. nem is láthatjuk szereplőink arcát, csak a fejüket hátulról. A nyolcadikban Raoul tárgyilagosan elsorolja egy prostituált teendőit, miközben klipszerűen Nanát láthatjuk készülődni. A tizenegyedik epizódban (NANA  TUDTÁN  KÍVÜL FILOZOFÁL) a kommunikációról, az önkifejezésről kezd beszélgetni egy filozófussal, és sokatmondóan belenéz a kamerába (tipikus godard-i eszköz tudatosítani a kamera jelenlétét). De ezek mellett vannak abszolút magába szippantó részek is, pl. amikor Nana a moziban a Jeanne d'Arc szenvedéseit nézi, és a némafilmhez hasonlóan semmi zajt nem hallunk mi sem (a magyar szinkron pedig óriásit hibázik, amikor felolvassa a szöveget feliratozás helyett, megölve ezzel a csendet). Ez az utolsó epizódban visszatér, amikor szereplőink párbeszédeit feliratozzák, gondolataikat pedig narrálják (méghozzá maga Godard, ami újabb csavar). A film zenéje egy rövid dallamból áll, ami azért emlékezetes, mert teljesen oda nem illő sem a hangulata, sem a megszólalás ideje, amellyel valószínűleg megint a kizökkentés lehetett a cél.

Élmény

Meglepetésemre ez volt az egyik legkevésbé godard-i film - miközben persze nagyon is godard-i volt - , mert egyáltalán nem nehezen követhető, túlművelt gondolatokat közölt, hanem hétköznapi párbeszédeket hallhattunk. Ez csak a filozófussal való párbeszédben törik meg picit, de ott sem válik érthetetlenné a gondolatmenet. A film végére vált számomra érthetővé igazán a történet, ahol a két férfi üzleti vitájukban egymásra célozva Nanát lövik le, de nem volt igazán átélhető, katartikus (és mint fentebb írtam, pont ez volt a cél). Amikor szakmai elemzést olvasok, mindig rá kell döbbennem újra és újra, hogy mennyire aprólékosabbak a rendezők, mint amit én feltételezek, de ezzel együtt sem tágítok az elvemtől, miszerint a képeknek látványosnak és könnyen érthetőeknek kellene lenniük mindenki számára.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Anna Karina (A kis katona, Bolond Pierrot), Henri Attal (Bolond Pierrot)
- Még életben vannak: Anna Karina (75), Andre S. Labarthe (84), Peter Kassovitz (77)
- Peter Kassovitz Budapesten született, 1956-ban menekült Franciaországba. Fia az a Mathieu Kassovitz, aki az Amelie csodálatos életében játszott főszerepet.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr812698811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2021.02.10. 21:04:26

"Amikor szakmai elemzést olvasok, mindig rá kell döbbennem újra és újra, hogy mennyire aprólékosabbak a rendezők, mint amit én feltételezek,"

Ebben azért nem vagyok olyan biztos. Egyszer egy Jancsó interjúban rémlik valami olyasmi, hogy a riporter valami nagyon áttételes dolgot akart az egyik filmmel kjapcsolatban belemagyarázni, mire Jancsó (emlékeim szerint mosolyogva mondta, hogy "ugyan... lófaszt"...

Godard -ra szerintem nagyon jellemző az ahogy esik úgy puffan... és ennek az eredménye néha olyan dolgokat eredményez, amibe könnyű belemagyarűzni dolgokat. Nem hinném, hogy ennél sokkal többről lenne szó... Lehet, hogy nagyon gonosz vagyok...

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2021.02.11. 04:46:26

@moodPedro: Lehet, hogy igazad van részben, Godard valóban... eklektikus(?) és épp ezért nehéz követni, mert a gondolatai nem egy nagy gondolatmenetet építenek fel, hanem sok kicsit, Az is biztos, hogy vannak ösztönösebb rendezők, mint Jancsó vagy Vong Kar-vaj (őt még nem ismered, de majd fogsz vele találkozni bőven az 1990-es évektől).

De azért ott van ellenpéldának Hitchcock vagy Ozu, akikről meg lehet tudni, hogy nagyon precízen előkészítettek mindent.
süti beállítások módosítása