Artúr filmélményei

Zeneszalon (1958)

2016. szeptember 16. 19:18 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Ray, Satyajit
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Chhabi Biswas, Padma Devi, Pinaki Sen Gupta

Megjelenés: 1958, India
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 8,2 pont
Előzetes: https://youtu.be/fi1yYAgUFkg
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/zeneszalon-jalsaghar/movie-141326

Tartalom

Az 1920-as évek vidéki Indiájában járunk. Roy, a magányosan élő földesúr zenére figyel fel a távolból. Inasa szerint a szomszéd Mahim, a tehetős uzsorás, épp fia felnőtté válását ünnepli. Négy évvel ezelőtt Roy is éppen ezt tette. Szenvedélye a zene, ezért zeneszalonjába rendszeresen a legkiválóbb előadókat hívta meg, noha erre ráment a maradék vagyona is. Amikor felesége és fia látogatóba mennek apósához, Mahim bejelenti, hogy újévi koncertet rendez. Presztízse miatt és hogy legyőzze Mahimot, Roy bejelenti, hogy ő is koncertet tart, és gyorsan hazarendeli feleségét. Csakhogy aznap este nagy vihar van, és mind felesége, mind fia a folyóba vész a hazaúton...

Az alaptéma elég nyilvánvalóan a régi rendet képviselő Roy és a modernitást jelentő Mahim konfliktusos együttélése, azaz a változás, az átmenet, mint a westernekben. Roy és világa hanyatlóban, Mahimé felemelkedőben, azonban egyik sem jelent erkölcsi fölényt. Mahim egy egyáltalán nem szimpatikus figurának van beállítva, Roy viszont képes mindent feláldozni a külsőségekért. Amiben túlmutat a történet a hasonló filmeken, hogy Roy mint az ideális nemes egy magasabb esztétikai szintet képvisel ősei hagyományai révén.

Megvalósítás

A történet a régi és az új világ párhuzamaira épül. Roy palotában él szökőkúttal, zeneszalonnal, festményekkel felmenőiről, díszes berendezéssel, míg Mahim háza modern. Roynak elefántja és lovai vannak, Mahimnak autója. Roy gyertyával világít, Mahim villannyal. Roy dologtalan, Mahim önerőből ért el mindent. Csakhogy Roy elveszíti családját és lassan minden vagyonát, míg Mahim gyarapodik minden téren.Az ilyen párhuzamos jelképek mellett számos karmikus jel is feltűnik, legjobb talán a Roy családjának halálát előrejelző, borospohárban fuldokló rovar. Központi motívum az üvegcsillár: lengésével nyit és zár a film, halál esetén lángjai kihunynak, a ház fényének jelképe. No és persze ott  vannak a zenei betétek, elsősorban ezek jelentik Roy esztétikai fölényét, vagy inkább hívjuk úgy, hogy ennek révén számít ő "értékesebbnek", legalábbis szellemi téren. Az út éneke alapján Satyajit Rayt, a rendezőt neorealistaként kategorizálták be, amelybe nem illenek az indiai filmekre jellemző zenés-táncos betétek. Ebben a filmben mégis szerepel három hosszabb zenés betét, de elvárásaimnak megfelelően nem indokolatlanul csendülnek fel. Kár, hogy sok jelentésük nincsen, vagy legalábbis nekem nem estek le. Amúgy szerintem nagyon hasonlít az Aranypolgárra mind témájában, mind megvalósításában, képeiben, főszereplőjében.

Szóval képeiben is hasonlít az Aranypolgárra, bár nem annyira markánsan, de azért alkalmazza előszeretettel a tükröket, a kissé expresszionista látványvilágot (főleg a kültéri jeleneteknél, ahogy minden olyan üresnek tűnik a palota díszeihez képest), az üvegeken csillogó fényeket. Volt két nagyon béna jelenet, az utolsó vágta, ahol a közeli látványosan nem a lovon készült, illetve a fiú halálhíre, amit erősen túldramatizáltak, de képileg inkább pozitív az összbenyomásom. Természetesen szót kell ejtenünk a zenéről is, aminél nemcsak Roy karaktere miatt, de igyekeztek a klasszikus zene legnagyobb neveit felkérni. Ezek a betétek jó hosszúak, így hipnotikusan működnek, de valahogy mégsem olyan hatásosak, mint pl. A folyó táncjelenete. Persze lehet csak az volt a baj, hogy nem volt feliratozva vagy csak én vagyok túl hülye értelmezni őket, de számomra kifejezőbbek voltak még a Hős táncai is.

Élmény

A könnyen értelmezhető történet és több látványos megoldás miatt alapvetően jók a benyomásaim a filmről. Aminek legjobban örültem, hogy a nemességet végre idealizálva, azaz a szó szerinti értelmében nemesnek mutatta, nem pedig a nálunk megszokott antidemokratikus, elnyomó módon. Mindezzel együtt sok újat már nem tudott mutatni, azt hiszem túl sok jó filmet láttam, és egyre nehezebb meglepni.

Érdekességek

- Még életben vannak: Imrat Khan (81)
- A helyszínre véletlenül bukkant rá Ray, és azonnal megtetszett neki. Ami azonban az igazi fordulat az ügyben, hogy kiderült: a forgatás helyszínéül szolgáló palota ura épp az volt, akiről a regény főszereplőjét mintázta az író.

Következik: Szigorúan ellenőrzött vonatok

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr4212698677

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2020.02.25. 22:38:19

Szép film volt, de AZ Út Éneke egyelőre nálam mindent visz, ha indiai filmről beszélünk...
süti beállítások módosítása