Artúr filmélményei

Egy nemzet születése (1915)

2017. május 05. 11:57 - Liberális Artúr

Rendezte: Griffith, David Wark
Műfaj:
Dráma
Főbb szereplők:
Lillian Gish, Mae Marsh, Henry Walthall, Miriam Cooper, Mary Alden

Megjelenés: 1915, Egyesült Államok
Hossz: kb. 3 óra
IMDB: 6,7 pont
Előzetes: https://youtu.be/sts-11p8Ry4
Ajánlott írás a filmről:
http://www.filmsite.org/birt.html
Mikor láthatóhttp://port.hu/adatlap/film/tv/amerika-hoskora-the-birth-of-a-nation/movie-3031

Tartalom:

A 19. század közepén járunk, nem sokkal az amerikai polgárháború kezdete előtt. A déli Cameron családhoz utazik látogatóba az északi Stoneman család. Ahogy lennie kell, a déli Cameron-fiú, Ben beleszeret az északi Stoneman-lányba, Elsie-be (Lillian Gish), míg az északi Stoneman-fiú, Phil (Elmer Clifton) a déli Cameron-lányba, Margaretbe (Miriam Cooper). A polgárháború azonban mindkét családban veszteségeket okoz: az egyik Stoneman testvér mellett két Cameron fiú is életét veszti, míg a déliek szülővárosát még egy fekete katonákból álló csapat is leamortizálja, Ben pedig hadifogságba esik. A háború végével Lincolnnak köszönhetően Ben megmenekül a kivégzéstől, és az elnök kegyesen bánna a déli államokkal is, amikor merénylet áldozata lesz. Ennek köszönhetően a radikálisok, köztük a Stoneman-család fejének, a képviselő Austinnak (Ralph Lewis) befolyása érvényesül, akik szavazati jogot adnak a feketéknek és még engedélyezik a vegyes házasságot is. Austin egyik embere azonban, a mulatt Silas (George Siegmann) még ennél is messzebbre menne és fekete birodalmat akar létrehozni titokban, ráadásul szemet vetett Elsie-re is. A felbátorodott feketék elcsalják a választásokat és rettegésben tartják az egykor virágzó kisváros fehér lakosságát. Hogy megállítsa a feketék rémuralmát, Ben lovagrendet alapít, a Ku Klux Klánt...

Bár a némafilm szövegei szerint a cél bemutatni, hogy a háború mennyire rossz, az erőszakot egyáltalán nem veti meg, amíg az a fehéreket szolgálja. A történet végére sokkal inkább oda fut ki a téma, hogy a polgárháború előtt a rabszolgakérdésben megosztott államok egységesen, immár nemzetként lépnek fel a fehéreket megillető vezető szerepért, és az elszemtelenedő fekete csürhét visszazavarják az őket megillető helyre.

Megvalósítás:

A történet két főbb részre oszlik, a polgárháborúra és az azt követő, ún. rekonstrukciós korszakra. Az első rész idillien ábrázolja a déli Piedmont városának életét, az északi Stoneman-család látogatásával mutatják be a karakterek többségét. Hogy a politikai kontextusról is képet kapjunk, a Stoneman-család fejévé a Thaddeus Stevens nyomán létrehozott képviselőt teszik, ezáltal bepillantást nyerhetünk abba, hogy hogyan győztek a konzervatívabb Lincoln felett a haladóbb szellemiségű politikai erők. A polgárháborút és annak hétköznapi hatásait már a déliek szemszögéből láthatjuk. Egy megható jelenetben a háború közepén egymásra talál egy-egy haldokló Stoneman és Cameron, azonban a civileknek is sok szenvedés jut, hiszen elszegényednek és még portyázásokat is túl kell élniük. Mindezeket a történelmi eseményeket szinte már dokumentumfilmszerűen igyekszik alátámasztani történelemkönyvekből és elnököktől vett idézetekkel (de ettől még egyáltalán nem tényszerű a film, inkább az ellenkezője történt annak, amit mutattak). A második részben a legyőzött Dél életét figyelhetjük meg, ahogy a felszabadított fekete rabszolgák terrorizálni kezdik a fehéreket és átveszik tőlük a vezetést. Tételesen rámutat a film az északiak "tévedésére", hiszen a feketék elcsalják a választásokat, de politikusként képtelenek civilizáltan viselkedni, és amint lehetővé válik a vegyes házasság, nem átallanak ajánlatot tenni fehér nőknek (egy jó példa erre Austin képviselő esete, aki támogatja a mulatt Silast, hogy fehér nőt vegyen feleségül, amíg ki nem derül, hogy az ő lányáról lenne szó). Ez alól a megoldás, ha a fehérek összefognak és maguk tesznek rendet újra, megbüntetik a bűnös feketéket, elzavarják a fekete katonákat és nem engedik szavazni őket. Igen, ez egy rasszista történet, ahol a fehérek mind jók, legfeljebb történelmi kényszerből háborúznak, míg rosszak csak a feketék (és mulattok) lehetnek. Kivétel Cameronék két hűséges szolgálója, akik árnyalhatnák a képet, de ahhoz több kéne.

Hiába vannak azonban nagyon zavarban a szellemiségétől, kénytelen a kritikusok továbbra is dicsőíteni a filmet, ugyanis megvalósításában úttörő volt a maga korában, olyan újításokat hozott magával, amelyek a mai napig alapvető fogásoknak számítanak. Ezeket viszont mégsem sorolom most fel, mert ez az én szubjektív blogom, és mai szemmel észrevehetetlen, természetes dolgokról beszélünk, mint pl. a külső helyszínen forgatás, az éjszakai képek vagy a korhű kosztüm. A monumentalitás viszont mai szemmel is látványos, bár a Türelmetlenséggel ellentétben itt csupán a statiszták száma grandiózus, ami főleg a csatajelenetekben mutatkozik meg, amelyek egész korrektek, nagy térben láthatjuk őket és nem mellőzik a naturalizmust sem. A tetőpont a film vége a párhuzamos és gyorsuló vágásoknak köszönhetően, de ez még nem éri el a Türelmetlenség szintjét. Itt is alkalmazzák a színárnyalatokat, és először azt hittem az amerikai zászló színeit akarják megjeleníteni, de mások is kerültek a filmbe, szóval nem vagyok benne biztos hogy mi a jelentőségük. Egyszer van egy osztott képernyős rész, a mozgó kamerával szemben lovagló ku klux klánosok is egész jól néznek ki, szinte már szellemlovasoknak tűnnek. A zene szintén mérföldkőnek számít abban a tekintetben, hogy most először írtak egy teljes filmhez kísérőzenét.

Élmény:

Az 1915-ös film sok tekintetben első és úttörő volt, ennek megfelelően viszont elég kezdetlegesnek éreztem mind a történetvezetésében, mind képileg. Megvoltak már benne azok a technikák, amik később, akár az egy évvel későbbi Türelmetlenséget is jóval hatásosabbá teszik mai szemmel is, de mindez itt még nem igazán volt elegendő. A legnagyobb hátulütője pedig természetesen a mai világban már elfogadhatatlan ábrázolása a feketéknek, ami már a maga korában is megosztó volt. Mindennek azonban alig volt nyoma az első részben, szóval ha a második rész kimaradt volna, egy viszonylag korrekt, pacifista filmet láthattunk volna.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban (mivel szinte mindenki játszott a Türelmetlenségben is, a csak ott szereplőket kihagyom a mostani felsorolásból): Lillian Gish (Türelmetlenség, A vadász éjszakája), Eugene Pallette (Türelmetlenség, Robin Hood kalandjai, Lady Éva), Charles Stevens (Clementina kedvesem, Tízparancsolat), Madame Sul-Te-Wan (Türelmetlenség, King Kong, Sullivan utazásai), Tom Wilson (Türelmetlenség, A kölyök), Monte Blue (Türelmetlenség, Sullivan utazásai), Gibson Gowland (Gyilkos arany, Virradat)
- Wallace Reid (a kovács) 31 évesen hunyt el drogtúladagolásban.
- Olga Grey (az ünnepelt színésznő szerepében), eredeti nevén Zacsek Anna 1896-ban született Budapesten, korán kivándorolt az Egyesült Államokba és már 1915-ben megjelent a filmvásznon, ahonnan az 1920-as évektől visszavonult és ügyvédként kedzett praktizálni. 1973-ban hunyt el.
- Jules White, eredeti nevén Weiss Jules szintén Budapesten született 1900-ban, később híres lett rövid, humoros filmek rendezésével. 1985-ben hunyt el.
- Madame Sul-Te-Wan volt az első fekete színész, aki később szerződést kapott és szerepelhetett a stáblistán.
- A szereplők közt feltűnik Lillian Gish férje is, Raoul Walsh, aki később rendezőként lett ismert.
- A film óriási siker lett, az Elfújta a szélig nem körözte le senki. Ezen felbuzdulva az alapmű szerzője elkészítette a világ első folytatását is, ahol egy egyesült európai hadsereg megtámadja az Egyesült Államokban, de a film megbukott.
- Rasszizmusa már 1915-ben is nagyon megosztó volt, tüntetések és betiltások kísérték, ugyanakkor a fehérek körében népszerű volt, aminek a botrány is jót tett, és jelentősen hozzájárult a Ku Klux Klán feltámadáshoz. Erre volt Griffith válasza a Türelmetlenség c. filmje, amivel rá akart mutatni, hogy az ellen tüntetők mennyire türelmetlenek a másként gondolkodókkal (noha a film egyáltalán nem volt tényszerű). Több ellenfilm is született, de egyik sem lett igazán népszerű. A legutóbbi egy 2016-os próbálkozás ugyanezzel a címmel.
- Griffith maga is déli volt, apja szolgált a déliek seregében, és ne felejtsük, a polgárháború ekkor még csak ötven éve zajlott le.
- A Ku Klux Klán 1865-ben alapult a fehér felsőbbrendűséget hirdetve, terrorista eszközökkel harcolva a fekete és az ellenpárti fehér vezetők ellen is, de 1871-re sikerült szinte teljesen felszámolni. A film hatására 1915-ben éledt fel a szervezet, amely ekkora a feketék mellett a katolikusokat (a kelet-európai bevándorlók miatt) és a zsidókat pécézte ki magának. 1925-re már többmilliós tábora volt, ekkor azonban számos ok miatt gyors hanyatlásnak indult, elsősorban talán azért, mert az egyik fontos vezetője megerőszakolt és meggyilkolt egy fehér nőt. A harmadik eljövetelük az 1950-es években következett be a polgárjogi mozgalmak ellensúlyozására, de ezek már önálló, helyi csoportok voltak, összlétszámuk a mai napig is néhány ezer főre tehető.
- A film ingyenesen megnézhető.

Következik: Mezítelenül

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr4112698387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Savanyú 2017.05.05. 21:53:00

Azt azért érdemes megemlíteni, hogy a legtöbb fekete szereplőt fehér alakította, csak besminkelték őket.
Bár csak részleteket láttam a filmből, és nem is tervezem megnézni, tényleg korszakalkotó film, kár hogy kuklux propaganda..

Életunt Cápa 2017.05.06. 07:29:24

@Savanyú: A kuklukszklán a neve miatt simán lehetne a csapat nyelvtannáci gyülekezet, mindig megakad benne a nyelvem :D Nem veszítesz vele sokat, szerintem mai nézőnek nem nagy élmény.

Ami a blackface-t illeti, 1001 kolléga írt róla bővebben:

ezer1film.blog.hu/2016/03/20/3_amerika_hoskora_the_birth_of_a_nation

Ez akkoriban bevett szokás volt, és nyilván erős rasszizmus van mögötte, de közben meg arra is gondoltam, hogy ha nincs egy képzett fekete színészed, akkor kénytelen vagy erre hagyatkozni...
süti beállítások módosítása