Artúr filmélményei

Letört bimbók (1919)

2017. június 09. 23:45 - Liberális Artúr

Rendezte: Griffith, D. W.
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Lillian Gish, Richard Barthelmess, Donald Crisp, Arthur Howard, Edward Pell, George Beranger, Norman Selby

Megjelenés: 1919, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,6 pont
Előzetes: https://youtu.be/e8lyi-eaQ1w
Ajánlott írás: http://www.slantmagazine.com/film/review/broken-blossoms
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/letort-bimbok-broken-blossoms/movie-4790

Tartalom:

A kínai Cseng (Richard Barthelmess) elborzadva látja az amerikai tengerészek erőszakos viselkedését, ezért elhatározza, hogy Londonba költözik megtanítani az angolszász világot a buddhizmus békeüzeneteire. Ott azonban hamar szembesül vele, hogy nem hallgatnak rá, így lassan feladja és egy lesz a sok kínai árus közül. Egyedül a kis Lucy (Lillian Gish) látványa enyhíti ópiumos fájdalmát. A lány nem véletlenül visszahúzódó típus: apja, a környék bokszbajnoka (Donald Crisp) minden kisebb-nagyobb bosszúságát rajta tölti ki veréssel. Egy alkalommal kis híján halálra veri. Az alig eszméleténél lévő lány véletlenül épp Cseng üzletébe tántorog be és előtte esik össze. A kínai azonnal ápolni kezdi, amit a durva bánásmódhoz lány nem tud hova tenni. Amikor az apa számára kiderül, hogy egy másnál van a lánya, ráadásul egy sárgánál, éktelen haragra gerjed...

A történet önmagában egy tragikus szerelmi történet némi realizmussal (London szegénynegyede), ám a kor kontextusában több jelentése van. Egyrészt Griffith még mindig az Egy nemzet születése után próbál vezekelni a Türelmetlenség után is azzal, hogy az elesettek védelmére kel és kiáll az erőszak ellen, másrészt - részben ezzel összefüggően - a kor migránsokkal riogatása, az ún. sárga veszedelem ellen kel ki, hiszen egy kínait állított be főszereplőnek akkor, amikor még a fajok közti házasság illegális volt.

Megvalósítás:

A történet két szálon fut, az első, némileg keretes perspektíva Csengé, hiszen vele kezdünk és végzünk. Gyengéd, békés buddhistának van beállítva, akinek szemében az angolszászok barbárok, ezért Londonba utazik téríteni, majd ezzel a mozdulattal ki is herélik ezt a szálat, mert a következő jelenetben már megtört emberként láthatjuk viszont, aki elfogadta London ridegségét. Innentől kezdve Lucy és apja a főszereplők. Előbbi félénk, a sok veréstől mindenre összerezzenő lányka, utóbbi erőszakoskodó bokszbajnok, aki lányán veri le minden apró sérelmét. Mintha az erőszakosságát szívesebben mutatná Griffith, mint a románcot, szerintem a dühkitörései és a bokszmeccse hosszabb játékidőt tesz ki másénál. (Bár állítólag Griffith maga is elborzadt attól a jelenttől, amikor a fogságba esett állatként rettegő Lucyra rátörik az ajtót.) A szerelem egyoldalú, váratlanul tudjuk meg, hogy Cseng jóleső érzéssel nézegeti a lányt, és amikor végre kettesben maradnak, Lucy tőle is fél, míg Cseng vágyainak megálljt parancsolva plátóian imádja őt: nem csókolja meg, amikor látja, hogy a lány elhúzódik tőle, és holdfénnyel próbálja beborítani egy költői jelenetben.

Némafilmként a zenéről nincs sok értelme beszélni, de az a változat amit én hallottam, rendelkezett némi ázsiai beütéssel. A némaság miatt természetesen a színészek nagyon teátrálisak, az apa esetben részemről már bosszantóan, de Lucynak van pár finomabb megmozdulása, mint a már említett csóktól elhúzódás vagy a sokatmondó erőltetetten mosolygás. Ahogy az Egy nemzet születésében a feketéket, úgy itt is fehérek játszák az ázsiaiakat, de ezzel a kor viszonyaihoz képest nem látok bajt. A némafilmes képi világra jellemzően itt is   különbözőre festik a különböző helyszíneket (az éjszaka pl. kék, Lucyék otthona barnás... stb.), és egy picit homályos az egész, amit hihetnénk akár minőségbeli hibának is, de a leírások szerint szándékosan akartak ezzel éteri jelleget kölcsönözni a filmnek. Ez odáig fajult a történet végére, hogy már köd lepi be az éjszakai, árnyékos kikötői negyedet, ami már a film noirok világát idézi. Ami még szokatlan volt ekkor, hogy több nagyon közeli arcképet láthattunk, ami lehetőséget adott volna a rendesebb színészi kifejezésmódra, de ezzel sajnos nem éltek.

Élmény:

A szociodráma és a romantika közül számomra a romantika volt sokkal erősebb ebben a filmben, de nem tudott annyira megérinteni, mint a kedvenc romantikus filmjeim, technikailag pedig szerintem nem érte el a Türelmetlenség szintjét.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban: Lillian Gish (Egy nemzet születése, Türelmetlenség, A vadász éjszakája), Richard Barthelmess (Csak az angyaloknak van szárnyuk), Donald Crisp és George Beranger (Egy nemzet születése)
- Kid McCoy, az apa ringbéli ellenfele valóban világbajnok bokszoló volt.
- Véletlenül találtam egy korabeli kritikák a Nyugatból: http://epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm
- Ráadásul Tóth Árpád verset is írt hozzá: http://acsendhangjai.blog.hu/2008/07/09/toth_arpad_a_letort_bimbok_cimu_filmhez
- A sárga veszedelemre nem térnék ki most bővebben, de megdöbbentő, hogy mennyire ugyanazokat a szlogeneket használták fel, mint manapság (veszélyeztetik a kereszténységet és az európai kultúrát... stb).
- A film ingyenesen megtekinthető

Következik: Hol alszik Romeo?

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr2712698359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása