Artúr filmélményei

A legkedveltebb és legkevésbé kedvelt filmek (az IMDb szerint)

2017. július 06. 21:40 - Liberális Artúr

A legkevésbé kedveltek:

(A rövidfilmes korszak filmjeit nem vettem bele)

Hung hszia (Ven, 1929)

A 13. századi kínai falun épp egy sereg készül átvonulni és persze közben kifosztani. A fiatal falusi lány nagymamáját halálra tapossák, őt magát pedig elhurcolják, hogy a tábornok egyik ágyasa legyen. Amikor épp megerőszakolná, szerencsére feltűnik egy legendás mester, aki előbb kimenekíti a lányt, majd megtanítja a harcművészetekre, hogy bosszút állhasson... Finoman szólva se jó a film, nem tudunk azonosulni a szereplőkkel, akciófilmnek meg kevés benne és nem elég kreatív az akció. Természetesen nem is ezért szerepelt a blogon, hanem mert sikerült valamilyen csoda folytán megmaradnia. A legrégebbi ismert vu-hszia film és a legtöbb elemét már ekkor tartalmazta a műfajnak, szóval érdekes, de nem jó.

Chelsea-lányok (Morrissey - Warhol, 1964)

Egy nő a konyhában a haját igazgatja ollóval. Eközben egy önjelölt pap egy barátja szexuális életéről érdeklődik. Egy másik nő épp belövi magát és telefonon próbál ügyeket intézni. Két férfi - talán szex után - az ágyon fekszik, amikor szinte rájuk ront két női ismerősük. Később egy transzvesztita énekel nekik. Egy domina szóban és tettleg bántalmaz három másik nőt. Egy anya mérgesen beszél fiával. Egy beállt férfi különféle témákról beszél, illetve másokkal együtt válogatón jár... Kínszenvedés volt végignézni, és ha nincs a végén a beállt srác szinte már meghatóan őszinte monológja, akkor lehet hogy végig se bírom nézni. A koncepció önmagában nekem kevés volt, a kivitelezés borzalmas (és mégha szándékos, akkor is csak ront az élményen), de annyiban érdekes volt, hogy láthattuk, hogyan nézett ki Warhol és szűkebb köre, az 1960-as évek New Yorkjának bohém művésztársadalma.

Hullámhossz (Snow, 1967)

A film lényege amit és ahogy mutajat. Ez pedig gyakorlatilag egy állókép, amelynek középpontjában egy kép van, melyre a kamera nagyon lassan közelít. Szóval ez a film teljesen eltér a hagyományostól, nincs igazi története, nem próbál szemkápráztató sem lenni, és ezúttal lövésem sincs mit akar üzenni és még a leírásokból sem értettem meg. Elhiszem hogy formailag filmtörténeti jelentőségű, de átlagos nézőként nekem értelmezhetetlen volt.

Salo (Pasolini, 1975)

A Saloi Köztársaságban négy fasiszta, előkelő férfi összeszedet kilenc fiút és kilenc lányt, hogy egy kastélyba vonulva kiélhessék rajtuk perverzióikat. Aki nem elég együttműködő, azt a szabályok értelmében meg kell csonkítani, aki pedig bármilyen vallási megnyilvánulást mutat, ki kell végezni. Minden este hat órakor négy baráti, középkorú prostituált erotikus történetet mesél életéből, hogy felizgassák az urakat... Az üzenet egyszerű és egyértelmű, a képi megvalósítást is alárendelik neki. A kérdés az, hogy beválik-e? Gusztustalan, a kínzások borzalmasak és emlékezetes lesz annak, aki látta. De szükség volt erre? A hatalmat utáljuk meg általa vagy egyszerűen a képek csak önmagukban sokkolóak és nem társítjuk hozzá az elnyomást? Ráadásul a kínzásokig a történet inkább unalmas, nem történik semmi a válogatott perverziók felsorakoztatásán kívül. Azt hiszem az a baj a filmmel, hogy az alap- és nem a mély érzelmekre hat.

Twister (de Bont, 1996)

Egy ígéretes időjárásjelentő és leendő felesége vidékre igyekeznek, hogy végre megszerezzék a válópapírokat a férfi leendő exfeleségétől, aki ódzkodik azokat aláírni. Az ex és csapata viharvadászok, aminek korábban a férj is tagja volt. Épp azon vannak, hogy egy berendezést juttassanak egy forgószél közepébe, ami soha nem látott pontossággal mérné fel a jelenség tulajdonságait, és a férfit elragadják a régi szép idők emlékei... A trükkök többnyire jók, van miért izgulni, de engem pont hidegen hagynak az akciófilmek és ha a film már nem foglalkozott a szereplőivel, igazán igyekezhetett volna átadni valamit a forgószelek hangulatából. De sem ezt nem tette meg, és még elég szórakoztató sem volt.

A legkedveltebbek

A keresztapa (Coppola, 1972): Szokatlan téma, ikonikus színészek és karakterek, film noir színesben, szállóigék, Talán már annyira ez számít A FILM-nek, hogy akinek nem tetszik, az se meri leszavazni. Aprólékosan, mégis visszafojtva kidolgozott főhősön keresztül lehetünk szemtanúi egy erkölcsi bukásnak, ami sosem volt valójában bukás. A hangulata, az a legerősebb.

A keresztapa II (Coppola, 1974): Azt hiszem az első és a második rész is eléggé egyforma, tulajdonképpen egy darab egységes filmet látunk, így most eltekintenék a kis fogalmazástól.


Tízparancsolat (Kieslowski, 1989): Értetlenül állok a siker előtt, de most nem azért mert érdemtelennek tartom a korunkba helyezett Tízparancsolat történeteit, hanem mert az efféle művészfilmes alkotásokat nem szokta szeretni a nagyközönség. Talán az lehet az egyik ok, hogy Amerikában nem volt elérhető vagy tíz évig, és addigra már nagy elismertségnek örvendett.

A remény rabjai (Darabont, 1994): Míg a világ a Ponyvaregénnyel volt és van elfoglalva, szép csendben beelőzött mindenkit A remény rabjai 2008-ra, és egy idő után már maga az elsősége generálja neki a jópontokat. A szó jó értelmében érzelmes film nem megváltó, de jogosan tartozik a legjobbak (ha nem is a legeslegjobbak) közé.

A sötét lovag (Nolan, 2008): Az IMDb egyik gyengesége az, hogy nem túl ellenálló a divathullámokkal szemben (a másik oldal, a sznobok, akiket én is képviselek, viszont nem túl nyitottak az újdonságokhoz). Nem rossz film egyáltalán A sötét lovag, hiszen minden néző igényét kielégíti, de azért nem tartozik a legeslegjobbak közé. Úgy érzem nagyban hozzájárul a sikerhez az is, hogy az egyik főszereplő kb. a marketingkampány közepén tragikusan és fiatalon meghalt, és már csak kegyeletből is illik felszavazni.

Szólj hozzá!
Címkék: lista

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr3112698331

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.