Artúr filmes blogja

Piknik a Függő Sziklánál

2019. január 03. 21:21 - Liberális Artúr

Rendezte: Peter Weir
Műfaj:
bűnügyi, dráma
Főbb szereplők:
Rachel Roberts, Dominic Guard, Helen Morse, Jacki Weaver

Megjelenés: 1975, Ausztrália
Hossz: kb. 2 óra
IMDB:
7,6

Ajánlott írás: https://www.smh.com.au/lifestyle/the-extraordinary-story-behind-picnic-at-hanging-rock-20170328-gv7upc.html
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/piknik-a-fuggo-sziklanal-picnic-at-hanging-rock/movie-2013

Cselekmény: A viktoriánus Ausztráliában Valentin-nap alkalmából egy lányiskola tagjai kirándulni mennek a közeli Függő Sziklához. Kivéve Sarát, akit az igazgató nem engedett el folytonosan rossz magaviselete miatt, pedig a lány odavan szobatársáért, Mirandáért, nagyon örült volna, ha együtt lehetnének. A sziklánál négy lány, köztük Miranda felfedezőútra indulnak, amit lát a közelben piknikező angol úrifiú és lovásza is. A lányok egyre beljebb és fejlebb mennek, szinte már önkívületi állapotban, egyre több ruhát levteve magukról, amitől egyikük megijed és sikítva visszarohan a többiekhez. Mire hazaér a csapat, három lány és egy nevelőnő hiányzik, a kutatók pedig nem találják őket...

Téma: A kritikák szerint az egyik téma Ausztrália és a gyarmatosító britke viszonya, de maga a rendező is elismerte egy interjújában, hogy ezt teljesen a háttérbe szorította más kedvéért. Amit a kritikák épp csak érintenek, pedig szerintem a fő téma, az a szexualitás, a szexuális ébredés, ami a korszakot jellemzi. Ami miatt viszont háttérbe szorult a gyarmati téma, az nem ez, hanem a szikla misztikuma, amivel jelképévé vált az érzékelhetőn túli világnak.

Tartalom: Elöljáróban érdemes lehet tudni, hogy a film alapjául szolgáló regény szerzője erősen spirituális beállítottságú volt, talán ilyen erőnek érezte a szerelmet vagy ő vagy a rendező, szexet, ezért lehet benne erősen jelen mindkettő nem annyira egymás mellett, hanem összefonódva. A történet rögtön azzal az idézettel indít, miszerint az élet is csak egy álom. A felvezetőben a lányiskola növendékeinek reggele olyan, mint egy pornófilm bevezetője, a kamaszlányok fehérneműben ártatlanok és érzékiek, nem véletlenül esik Valentin-napra (a prózaibb indoklás szerint ez volt a szerző kedvenc napja), szerelmes verseket olvasnak sóhajtozva, Sara pedig elég nylítan szerelmes Mirandába. De történetünk a viktoriánus korban játszódik, viszont mi már tudjuk, hogy ezek a tinilányok lesznek 10-20 évvel később a szabadabb szexuális élet élvezői. De még az idős nevelőnő is eléggé erotikusan ír le egy vulkánkitörést, a véletlenül közelben tartózkodó angol úrigyerek és a helyi lovászfiú pedig ennél sokkal nyíltabban beszél/gondolkodik a dologról. A lányok eksztatikus állapotban járják a hegy punciszerű járatait megszabadulva ruháik egy részétől, majd eltűnnek. Innentől egyrészt láthatjuk, ahogy összeomlik az iskola, másrészt inkább a misztikus vonal erősödik, ahogy az angol fiú próbálja megtalálni a lányokat vagy a hattyú képében, álmok felidézésével. Sara karaktere kisebb mellékszálat jelent, mert bár része az egésznek, az ő története inkább a szabadságról és a korlátokról szól, ahogy zabolátlan természetét folyamatosan próbálja letörni az iskola - sikertelenül.

Forma: Hogy mi adja a filmben a érzékeken túli világ misztikáját, az nem a miben, hanem a hogyanban keresendő, azt leszámítva, hogy a lányok nyomtalanul eltűnnek és ezt tökéletesen elfogadhatónak érezzük. A képi világ ugyanis nagyon álomszerűre sikerült, amit a források szerint annak köszönhetünk, hogy a kameralencse elé szűrőként funkcionáló fátylakat helyeztek. Persze ez még önmagába kevés lenne, kell hozzá a meditatív tempó, lassítások, ráérős közeliek és közjátékok, no és persze ehhez illő zene, ami hol román népi sípzene (ez talán a legkevésbé odaillő), hol klasszikus darabok, hol modern elektronikus aláfestés. De vannak még remek, festményeket idéző kompozíciók is (nem véletlenül, állítólag ez a festmény ihlette a képi világot).

Élmény: Ez az a fajta hangulati film, ami egy egészen más, transzcendentális világba repítheti az embert, mint ahogy a Halál Velencében, a Mennyei napok vagy a Veronika kettős élete. Annyira mégse működik, mint ezek, talán azért, mert nem sikerült kellően összekapcsolan a szexet a spirituálissal vagy mert nem is akarták. A rejtély lényegtelen, a képivilág hipnotikus, ajánlott film.

Érdekességek:

- Rachel Roberts 1980-ban, 53 évesen  megmérgezte magát. Alkoholista volt és a hasonszőrű Rex Harrisonnal folytatott Léda-viszonyt nem bírta vélhetően feldolgozni, akitől 1971-ben vált el.
- A Hanging Rock (értékelném, ha a magyar helyesírás konzisztensen vagy eredetiben hagyná a hely nevét vagy mindegyiket lefordítaná) Melbourne-től nem messze található, bő 700 m magas, az őslakosok kedvelt helye volt, míg el nem üldözték őket.
- Ne olvassa el, aki nem akar csalódni: a regénynek volt egy utolsó fejezete, ami végül kimaradt a könyvből és így a filmbe se került bele, és ami megmagyarázza az eseményeket: a lányok egy időkapuba léptek a rákká változó nevelőnőjük vezetésével.
- 2018-ban készült egy hatrészes tévés remake, mérsékeltebb sikerrel.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr914530948

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.