Artúr filmélményei

Csend és kiáltás (1968)

2020. február 21. 19:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Jancsó Miklós
Műfaj:
-
Főbb szereplők:
Törőcsik Mari, Latinovits Zoltán, Madaras József, Drahota Andrea, Kozák András, Bujtor István

Megjelenés: 1968, Magyarország

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
6,9

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/csend-es-kialtas--csend-es-kialtas/movie-393

Cselekmény: 1919, Horthy átveszi a hatalmat. A csendőrök az egykori katonát, Károlyt (madaras József) egrecíroztatják valamiért, mintha arra számítanának, hogy beáll közéjük vagy elvégzi helyettük a piszkos munkát, de ő nem akar többé embert ölni. Eközben a csendőrparancsnok (Latinovits Zoltán) tudtával épp Károlyéknál bújkál a kommunista katona, István (Kozák András). Ennek ára, hogy Károly felesége (Törőcsik mari) és húga rendszeresen a csendőrök kedvére tesznek...

Téma: A nemhivatalos trilógia (Szegénylegények, Csillagosok, katonák) utolsó darabja továbbra is a lélekölő hatalommal foglalkozik, de a befejezésnek köszönhetően egy fokkal talán reménytelibb, itt ugyanis nem sikerül megtörni teljesen az emberi méltóságot. Persze ennél jóval komplexebb, de legyen elég itt ennyi.

Tartalom: Kicsit rendhagyó lesz ez a bekezdés, ugyanis a történet fő jellegzetessége az, ami részben megmutatkozott már a Szegénylegényekben és sokkal inkább a Csillagosok, katonákban: rohadtul a sötétben hagy minket. Horthy bevonulása ad csak némi történelmi kontextust, különben a Kozák megformálta István lehetne akár az orosz polgárháborúból hazatérő Csillagosok, katonák Sándora is. Az ő bujkálása még érthető, a rendszeresen megalázott Károlyról azonban már ennyi infónk sincs, így csak annyit tudunk, hogy a hatalom valamivel és valamiért sakkban tartja. A csendőrparancsnok ráadásul valamilyen viszonyban van a bujkálóval, talán rokon, talán barát, de lehettek akár elvtársak is. Hogy bonyolódjon a helyzet, a főbb szereplők valójában Károly felesége, Teréz és egy nőrokonuk, Anna (talán húg, talán sógórnő), akik az áldozatok tudtával mérgezik az anyjukat és Károlyt, miközben láthatóan a két nő és István közt van szerelmi kapcsolat is. Ráadásul Károlyt nem csak egyszerűen pszichológiai nyomás alatt tartják, hanem a nőket rendszeresen elviszik "szórakozni", ez a tanyasiak egyetlen fegyvere. A konkrétum tehát nagyon kevés, olyasmi, mint a A felszín alatt, ez pedig lehetőséget ad arra, hogy mindent jelképesnek vegyünk és minden "értelmesebb" mondat tételmondat legyen, mint pl. amikor egy idősebb gazda megjegyzi, hogy a katonák jönnek-mennek, de ők mindig itt lesznek.

Forma: Alapvetően a Csillagosok, katonákat idézi, a kamera hosszan és lassan oldalaz, a képbe hol belép, hol kilép egy szereplő, ezt pedig sokszor a vágás helyett használják, hogy új időpontba kerüljünk, ami egyfajta nyomasztóan állandósult zaklatást, folyamatos terrorérzetet kelt. A táj az üres puszta, a karakterek szűkszavúak, kifejezéstelenek, zene nincs, így egyrészt az elhangzó parancsok megint csak a folyamatos elnyomást erősítik, másrészt a nézőnek kell megtölteni tartalommal, saját érzelmeivel a helyzeteket.

Élmény: Nem véletlenül szoktak párhuzamot vonni Jancsó és Tarr között, talán itt látszódott legjobban a hasonlóság. Az egész film egy nagy, szürke massza minden szempontból, amire rájátszottak a tónussal is, tehát hangulati filmnek tartom elsősorban, ami az 1919-es helyzetet próbálta átélhetővé tenni impressziók révén, ugyanakkor nehéz ellenállni annak, hogy ne lássuk bele az 1968-as év eseményeit is, hiszen megjelenésekor már beindult a prágai tavasz.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Törőcsik Mari (Körhinta), Madaras József és Szili Sándor (Szegénylegények, Csillagosok katonák), Latinovits Zoltán, Bujtor István, Koltai János, Siménfalvy Sándor és Konrád József (Szegénylegények), Kozák András (Szegénylegények, Apa, Csillagosok katonák), Görbe János (Emberek a havason, Szegénylegények), Szabó László (A kis katona, Éli az életét, Bolond Pierrot, Weekend)
  • Még életben van: Törőcsik Mari (84), Koltai János (84), Szabó László (83), Szili Sándor (80), Drahota Andrea (78), Körtvélyessy Zsolt (78), Gór Nagy Mária (72)
  • Drahota Andrea (Anna) és Kozák András egy pár voltak
  • Bujtor István és Latinovits Zoltán féltestvérek voltak.
  • Schütz Ila 2002-ben depressziója miatt 58 évesen öngyilkos lett.
  • Szili Sándor 1990-2002 között az MSZP tagjaként parlamenti képviselő is volt.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr7815454596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.