Artúr filmélményei

Még kér a nép (1972)

2020. április 14. 22:10 - Liberális Artúr


Rendezte: Jancsó Miklós
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Drahota Andrea

Megjelenés: 1972, Magyarország

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
6,9

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/meg-ker-a-nep-meg-ker-a-nep/movie-1653

Cselekmény: 1898. A szegény parasztság köreiben terjednek a szocialista eszmék, körülményeik javításáért sztrájkba kezdenek. Ellenállnak a munkafelügyelőnek, aki felgyújtja a termést. Ellenállnak a csendőröknek, akik rájuk lőnek. Ellenállnak az elitista földesúrnak, aki érvelni próbál. Ellenállnak az egyháznak, amely engedelmességre szólít...

Téma: Az ezúttal feldolgozott korszak az agrárszocialista mozgalmak kora (nagyjából az 1890-1900-as évek), amikor a parasztság körülményei rohamosan romlani kezdtek, a hatalom pedig erre erőszakkal reagált. Sajnos sokkal többet ennél nem mond a történet, a lezárása szebb jövőben reménykedik.

Tartalom: Bár a pontos kormeghatározás csak később jön, a hely fontosabb, nem az idő, és ez megnyilvánul anakronisztikus dolgokban is, mint a modern fegyverek vagy a gitár. Szóval vidéken vagyunk a szegényparasztság körében; követeléseiket szintén csak később tudjuk meg pontosan, de azt láthatjuk azonnal, ahogy felvonul ellenük a teljes hatalom a munkafelügyelőtől kezdve a csendőrségen, az arisztokrácián, az egyházon át a hadseregig. Ezen rétegek közül van, aki szimpatizál velük, aki pedig nem, annak sikerül ellenállniuk ...kivéve a hadsereget, de ekkor a jövőbe nézve azzal zárul történetünk, hogy a magvakat már elvetették, biztosan jönni fog egy jobb kor. Természetesen ezúttal is rengeteg jelképes mozzanat van, aminek a fele önmagáért beszél (pl. a vörös szalag), a másik fele kevésbé (pl. a madarak). A cím egy Petőfi-versből van, amely figyelmezteti az uralkodó réteget, hogy addig legyen jófej, ameddig a nép csak kér és nem erővel vesz.

Forma: Jancsós, azon belül is a Fényes szelek leszármazottja. Azt már talán be se kell mutatnom, hogy a hosszú jelenetek belső vágással működnek, azaz új jelenet a képkeretbe való ki-be lépéssel kezdődik, de ez már a Csend és kiáltás óta valahogy nem működik igazán. Még jellegzetesebb a népdalok éneklése, a néptánc, amelyek vegyülnek a mozgalmi dalokkal, de még jobb, hogy nyitott a kor népzenéje, a pop felé, így egy fokkal furább, kortalanabb, de fülbemászóbb a filmzene Cseh Tamás dalainak köszönhetően. A jelképesség vizuálisan is megjelenik, annyira, hogy már nem is próbálják a mozi illúziójába ringatni vele a nézőket, hiszen pl. a lelőtt katona simán felkel, hogy folytassa jelenlétét. Színészi játék nem nagyon van.

Élmény: Érdekes figyelni, ahogy a Szegénylegényektől kezdve egyre minimalistábbá kezd válni Jancsó, ami nem feltétlenül baj, de akkor jó lenne, ha elmenne a falig (vagy még jobb, ha áttörné) és tényleg a lehető leminimalistább lenne, mert így a hagyományos filmes elemek bántóan oda nem illőek. Még nagyobb gondom, hogy mintha egyre kevesebbet mondana (vagy csak nekem nem esik le), mert ez így szinte már "csak" egy történelmi film, tőle pedig többet várnék.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Madaras József (Szegénylegények, Csillagosok katonák, Csend és kiáltás, Fényes szelek), Orbán Tibor (Fényes szelek), Molnár Tibor (Talpalatnyi föld, Szegénylegények, Csillagosok katonák), Juhász Jácint (Szegénylegények, Csillagosok katonák, Fényes szelek), Drahota Andrea (Csend és kiáltás, Fényes szelek), Koltai János (Szegénylegények, Csend és kiáltás), Balázsovits Lajos (Fényes szelek), Bálint András (Apa, Fényes szelek, Szerelmesfilm), Bujtor István (Szegénylegények, Csend és kiáltás)
  • Színészdinasztiák: Drahota Andrea férje Kozák András; Cserhalmi Erzsébet férje Cserhalmi György; Balázsovits Lajos felesége Almási Éva; Haumann Péter felesége Vári Éva.
  • Zala Márk 1985-ben, 36 évesen hunyt el.
  • Az agrárszocialista mozgalmak a 19. század végén kaptak erőre, miután itt is megjelent a modernizálás, de gyenge ipar lévén a gyárak nem tudták felszívni a lakosság harmadát kitevő szegényebb parasztokat. Különösen az 1890-es évekre vált súlyossá a helyzet, a hatalom viszont nem tűrte az engedetlenséget, a tüntetéseket és már 1891-től kezdve rendszeresen a tömegbe lövetett, de az évtized végétől kezdve folyamatos engedményeket tett.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr6215596966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása