Artúr filmélményei

Szerelmem, Elektra (1974)

2020. április 16. 20:48 - Liberális Artúr

Rendezte: Jancsó Miklós
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Törőcsik Mari

Megjelenés: 1974, Magyarország

Hossz: kb. 1 óra

IMDB:
7,0

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/szerelmem-elektra-szerelmem-elektra/movie-2318

Cselekmény: I. e. 12. század, Görögország. Tizenöt éve Aigiszthosz (Madaras József) megölte Agamemnónt (Pelsőczy László), a királyt alkalmatlansága miatt és átvette helyét. A királynak két gyereke volt, Oresztész (Cserhalmi György), aki más országokban mulatozik, illetve Elektra (Törőcsik Mari), aki minden évfordulón emlékezteti a királyt bűnére és várja haza Oresztészt, hogy megöljék a zsarnokot. Az újabb évfordulón rejtélyes idegen érkezik...

Téma: Több gondolat elhangzik, de alapvetően a zsarnokság és a szabadság viszonyát boncolgatja, melyet örök harcnak ír le.

Tartalom: A hatalomátvétel évfordulóján újra eljátszák Agamemnón halálát, akit azért kellett megpuccsolni, mert szabadságot adott az azzal élni nem tudó népnek, tehát szabadsággal sanyargatta őket. Az ünnepségnek szintén része az igazmondás, amelyben a királynak beolvashat bárki következmények nélkül de valójában csak dicsérni merik. Elektra magát az élő emlékezetnek tartja, aki mindig ott lesz, hogy ne vesszen feledésbe a királygyilkosság bűne, illetve várja Oresztészt, hogy ne csak a zsarnoknak, de a zsarnokságnak is véget vessenek. A király pedig fél az elnyomottak lázadásától, ahogy az elnyomottak is félnek az elnyomótól, ez a dinamika adja a zsarnokság alapját. A szabadságét viszont az újra és újra fellángoló forradalmak, szóval nehéz nem belelátni 1956-ot, a megtorlását, a megalkuvását, mégha egyetemesen is értette Jancsó. A Még kér a néphez hasonlóan a fele kb. számomra elsőre értelmezhetetlen jelkép, a másik fele önmagáért beszél. Bár a történet elvileg ókori, a helyszín mégis a magyar puszta, de az előbbi filmhez hasonlóan itt is megjelennek modern eszközök, kifejezve a kortalanságot, na meg A diktátor földgömb-jelenete is megismétlődik egy kicsit más helyzetben.

Forma: Továbbra is a Fényes szelek és a Még kér a nép nyomvonalán mozogva a díszlet nélküli pusztában csoporttáncoló parasztokat láthatunk, de tőlük eltérően az első jelenetek nagyon szabályszerűek, rendezettek, ami sokkal látványosabbá teszi elődeinél, és megalapozza azt az érzést, hogy egy szabadtéri színházi előadást láthatunk. Aztán átcsap Jodorowskyba, jönnek a törpék és a vérfürdő, majd sajnos visszatérünk a megszokott koreográfiákhoz. Mintha kezdene megjelenni benne az igény, hogy a táncok ne csak táncok legyenek, hanem balettszerűen jelentéshordozó mozdulatok, de ezt még nem tudta átlépni. Bár a jelenetek továbbra is hosszúak sok kamermozgással és aprólékosan kidolgozott koreográfiával, hogy minden a helyén legyen, amikor a kamera odaér, ennek a technikai bravúron kívül továbbra se látom az értemét, ha nem használják ki olyan kreatívan, mint a lassan kedvencemmé váló Csend és kiáltásban. A sok tánc ellenére most kevesebb a zene, de azért nem ússzuk meg pár népdal és Cseh Tamás nélkül. Ugyanakkor abban kreatívabb, hogy a görög színházhoz hasonlóan itt is elsimételnek időnként mondatokat egymás után, és az is tök jó volt, hogy a zenét egy fontos ponton elnyomta a... khm... valamilyen zaj. A színészek sajnos továbbra sem fontosak a rendezőnek, így csak bábuk.

Élmény: Valami ilyesmit vártam a Még kér a nép helyett. Talán az alapanyag miatt is, de ez már egy formailag egyszerűbbé letisztult, mégis elgondolkodtatóbb film lett. Ugyanakkor ezek az utóbbi filmek már rutinból készültnek tűnnek, érdekesek, de nem érzem bennük azt a pluszt, amitől nagy filmek lehetnének.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Törőcsik Mari (Körhinta, Csend és kiáltás, A Pál utcai fiúk, Szerelem), Cserhalmi György (Még kér a nép), Madaras József (Szegénylegények, Csillagosok katonák, Csend és kiáltás, Fényes szelek, Még kér a nép), Bajcsay Mária (Szerelmesfilm), Balázsovits Lajos (Fényes szelek, Még kér a nép), Cseh Tamás és Pelsőczy László (Még kér a nép)
  • Színészdinasztiák: Törőcsik Mari férje Bodrogi Gyula; Balázsovits Lajos felesége Almási Éva;
  • Jobba Gabi 1983-ban, 36 évesen öngyilkos lett ismeretlen okból.
  • Az Elektra-sztori: Agamenón király azzal henceg, hogy van olyan jó vadász, mint Artemisz isten, aki haragjában elintézi, hogy a király hajói ne tudjanak háborúba indulni. Engesztelésül a király feláldozza (mármint szó szerint) legidősebb lányát. Felesége ezért szeretőjével, Aigiszthosszal bosszúból megöleti a királyt. Agamemnón két megmaradt gyereke, Elektra és Oresztész pedig bosszúból az anyjukat és Aigiszthoszt. Nájsz.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr415600054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTA rendes tagja 2020.04.17. 18:53:36

Sok volt benne a cici meg a punci, így tódult rá a nép egy oly korszakban, amikor hiány volt a cici meg punciábrázolásból.
Ma már kutyát nem érdekli.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2020.04.18. 22:06:05

@MTA rendes tagja: Engem érdekel, sőt rajongója vagyok!

Számomra egy vizuális nirvána.
süti beállítások módosítása