Artúr filmélményei

Felhők felett (2012)

2020. augusztus 20. 18:48 - Liberális Artúr

Rendezte: Carlos Reygadas
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Rut Reygadas, Eleazar Reygadas, Nathalia Acevedo, Adolfo Jiménez Castro, Willebaldo Torres

Megjelenés: 2012, Mexikó

Hossz: kb. 2 óra

IMDB:
6,6

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/post-tenebras-lux-felhok-felett-post-tenebras-lux/movie-130655

Cselekmény: Egy kislány egy farmon a szüleit keresi. Az ördög hazaérkezik munkából. A kislány csak álmodott. Szülei, Natalia és Juan tehetősek, látszólag idilli életük van két gyermekükkel, bár Juan nem teljesen tűnik százasnak: durván megveri egyik rosszcsont kutyáját, majd anonim függők gyűlésére megy a környék szegényeivel együtt, ahol bevallja, hogy pornófüggő. Pár évvel később Angliában ünneplik a dédnagymamát, majd Franciaországban látjuk a párt egy szvingerpartin...

Téma: Khm...Martel és Reygadas mindketten megfoghatatlan, leírhatatlan témákkal jönnek, ez a film sem kivétel, de talán nehezebb dekódolni, mint bármelyik másikat. Megjelennek szőrmentén a szokásos mexikói társadalmi kérdések,mint a gyarmatosítás, osztálykülönbségek, rasszizmus, de a lényeg újfent valami mélyebb lelki-érzelmi síkon mozog, ám ezúttal nem lép a transzcendensbe.

Tartalom: A nyitány hasonlóan a korábbi filmekhez egy hosszú hangulati kép a semmi közepén, állatok között bóklászó kislánnyal, amiről rövidesen kiderül, hogy csak álom. Előtte azonban megjelenik az ördög is Juanék lakásán. A cselekményhez szorosan nem tartozó jelenetek még egy angliai rögbiedzés, egy európai családi összejövetel, egy szvingerparti, egy tengerparti kirándulás. Juanék idilli, tehetős, fehér család egy szegény környéken, de hogy ne legyen minden szép, Juanról kapásból kiderül, hogy kínozza kutyáit, majd egy anonim gyűlésen bevallja egy korábbi alkalmazottjának, hogy pornófüggő. A később fontos szerepet betöltő korábbi alkalmazott, névszerint Hetes, Juan egy változatának tűnik, csak ő drogozik és elvesztette családját. A gyűlés egyébként meglehetősen komikus, ami többször előfordult a történetben, így felvedődött bennem, hogy nem kéne-e az egészet a vicc felől megközelíteni (ld. még: Duchamp-szoba). Idővel kiderül, hogy Natalia és Juan kapcsolata sem tökéletes, de nem tűnik annyira rossznak a helyzet, bár ebben sem vagyok biztos. Spolier: Hetes kirabolja Juant és lelövi, amibe Juan belehal, erre Hetes bűntudatból letépi a saját fejét. Ha lehet tételmondata a történetnek az az, amikor Juan megvilágosodik, hogy a lét önmagában is szeretetteljes, de sajnos számomra ezt a történet nem igazán fejezte ki. Fontos lehet még a zárómondat, miszerint egységben az erő, utaljon ez bármire is.

Forma: A legszembetűnőbb formai elem az az effekt, ami régi tükrökön figyelhető meg, hogy a széleinél torzít. Ennek van egyfajta szellemszerű E\1-es nézőpont hatása, mintha ott lennénk és mintha talán érzékelnének minket is a szereplők. No meg ad némi éteri fílinget Malick szellemiségében, ami a képi világában továbbra is jellegzetessége Reygadas filmjeinek: a természeti dominanciája, mintha az ember a teret csak ideiglenesen venné birtokba, egyébként semmi keresnivalója ott. Ez lehet, hogy hülyén hangzik, de míg Malicknál mindig azt éreztem, hogy az ember egy a világgal, Reygadasnál épp az ellenkezőjét, hogy idegen ott. Egy fontos zenei rész van benne, amikor Natalia elérzékenyülve előadja Neil Young It's a Dreamjét. Többen emiatt úgy vélik, hogy Juan/Reygadas álmát láthatjuk és ezért nem lehet eligazodni a cselekményen. A színészek szokás szerint teljesen amatőr helyiek és teljesen rendben is vannak, pedig volt már drámaibb jelent, de azt is képesek voltak hozni.

Élmény: És hogy miért írtam előbb Juan/Reygadas-t? Mert erősen önéletrajzi ihletésű a film, hasonló környéken és házban lakik a rendező, rögbizett Angliában, sőt, a gyerekeket konkrétan az ő gyerekei "alakítják". Ez magyarázhatja, hogy a nézőnek miért nem jelent sokat a rögbis jelenet, míg Reygadas világában igenis fontos és magától értedődő. Bevallása szeirnt egy impresszionista jellegű filmet akart készíteni, ahol nem a történet fontos, hanem a benyomás, amit a képről érzünk. Ha ezt elfogadjuk, esetemben a Mennyei háború és ez is egyfajta kellemetlen, ridegen meleg érzéstjelent, ami inkább Lynch szorongására hasonlít, semmint Kieslowski, Malick vagy Tarkovszkij meleg világelméletére, így az utóbbiakhoz jobban közelítő Csendes fény után némileg csalódás volt. Mindenesetre sokat elmond róla, hogy kiket juttatott eszembe, nem?

Érdekességek:

  • Még tartozom a címmel: az eredeti egy latin mondás, pontosabban idézet a Bibliából, Jób könyvéből: "post tenebras lux", azaz fény, amely elűzi a sötétséget. Csakhogy ezt Jób pont hogy gúnyosan mondja, szerinte nem jön a fény, ami elűzné a sötétséget.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr716139286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása