Artúr filmélményei

Inland Empire (2006)

2020. november 29. 23:21 - Liberális Artúr

Rendezte: David Lynch
Műfaj: kísérleti
Főbb szereplők: Laure Dern, Jeremy Irons, Justin Theroux
Megjelenés: 2006, Franciaország
Hossz: kb. 3 óra
IMDB: 6,9
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/inland-empire-inland-empire/movie-70333

Cselekmény: Nikki (Laura Dern) híres színésznő, egy nap új szomszéd látogatja meg bemutatkozni egy kedves idős néni személyében, de zavartan arról kezd beszélni, hogy Nikki új filmjében a színész tudta nélkül van két gyilkosság, és ha holnap lenne, nem abban a székben ülne, ahol most. A film első próbáján egyrészt figyelmeztetik a nőcsábász férfifőszereplőt, Devont (Justin Theroux), hogy Nikkinél ne próbálkozzon, másrészt a rendező (Jeremy Irons) bevallja, hogy a film cigány-lengyel történeten alapuló forgatókönyve nem éppen friss, egyszer régen már félig leforgatták, de a főszereplőket meggyilkolták és elvileg átok ül a filmen. A forgatás azért tovább halad. Egy nap Nikki benyit egy stúdió mögötti ajtón és az első próba napján találja magát... ijedtében bemenekül az egyik díszletházba, de kimenni nem bír...

Téma: Meg sem próbálom. Lynch azóta sem készített mozifilmet, ezért sokan összegzésnek tekintik, ami lehetséges. Az biztos, hogy szokás szerint különféle tudati- és létsíkok rétegződnek és ezt nem egyszeri megtekintés után fogom nektek és magamnak kibogozni. Talán van több témája (Hollywood, a filmezés, házasságtörés.. stb.), talán ezek nem is fontosak, csak játszanak a hagyományos narratívákkal és időnként a filmnyelvvel.

Tartalom: A cselekmény gerince az, hogy Grace szerepet kap egy házasságtörésről szóló filmben, amit valamikor régen már leforgattak részben Németországban egy lengyelországi cigány történetből, hogy ne legyen túl egyszerű már ez se. Adott Lynchnél, Grace eggyé váljon szerepével, de belekerül a lengyel változatba is és ezek összefonódva hatnak egymásra. Ezeket ráadásul még színesítik nem szorosan odaillő jelenetek is, amiknek biztos van jelentése (pl. látványosan a nyulas sitcom tűnik teljesen elborultnak, de nagyon emlékeztetett a Radírfej egyik jelenetére.) Ennek a töredezettségnek részben az is az oka, hogy Lynch napról-napra írta a forgatókönyvet, szóval lehet, hogy még az ő fejében sem volt meg egy kidolgozott koncepció, csak improvizáltak. Szerencsére vannak visszaköszönő motívumok, amik többszöri megnézés során segíthetnek a tájékozódásban, de a megértésben nem segítenek, csak integetnek, hogy helló, rólam már volt szó korábban. Az Inland Empire részben jelenti a Hollywood melletti régiót, részben utalhat az egyén belső világára. Amikor ezt a szakaszt írom, az alábbi kérdéseket szoktam feltenni magamnak: hogyan fejezi ki a tartalom a témát? Azaz milyen történések, karakterek, jelképek vannak, mi a szerkezet? A válaszom pedig ezúttal annyi, hogy a tartalom úgy fejezi ki a témát, hogy a különböző síkokbn játszódó történetek valamilyen módon összekapcsolódnak és a lényeg maga az összekapcsolódás, azt hiszem.

Forma: Izgalmasan kezdődik, mert rögtön elmosódott fejekkel nyit, újra a Radírfej hangulatát idézi, majd fény- és hanghatások jönnek, szóval kezdene az ember örülni az expresszívebb formának, de aztán visszaáll a hagyományosabb nézetre. Ami persze még mindig lynchi. Az egyik gyakori elem az arcok közeli, torzított mutatása, amit elsősorban groteszknek tartok és nem kifejezőeszköznek. A másik fontos képi elem az, hogy digitálisan készült (Lynch volt a mindenes operatőr-vágó-zeneszerző) egy nem túl jó minőségű kézikamerával, ami a túl sötét vagy túl világos helyeken nem néz ki jól, viszont az utómunkában több lehetőséget biztosít. A képek helyenként szürreálisak. A zene hasonlóan sokszínűen részben klasszikus pop, de többnyire a dark ambient uralkodik, ami még mindig jól működik. A színészek rendben vannak, bár Dernön kívül nem kapott senki túl sok játékidőt; ő akkor látszik látványosabban jónak, amikor vált a karakterek között.

Élmény: Elsősorban A sötétség útjára emlékeztetett tartalmában, de az sokkal jobban működött érzelmileg, hiába állt nagyjából ugyanazokból az elemekből. És ha a mindenség mindennel összefüggését akarta megmutatni, akkor jobbak lehetnek a minimalistán egyszerűbb megoldások, mint egy nehezen kirakható történet. Megjelenítésében újat nem mutatott, lehetett volna játékosabb, de fogjuk fel az új formátummal való próbálkozásnak.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Laura Dern (Kék bársony, Jurassic Park, Csillagok háborúja)
    • Jeremy Irons (A szerencse forgandó, Az oroszlánkirály)
    • Justin Theroux (A sötétség útja, Csillagok háborúja, Joker)
    • Harry Dean Stanton (Bilincs és mosoly, Two-Lane Blacktop, A keresztapa 2, A nyolcadik utas a halál, Párizs Texas, Halálsoron, Bosszúállók)
    • Diane Ladd (Kínai negyed)
    • Peter J. Lucas (A függetlenség napja)
    • Ian Abercrombie (Ifjú Frankenstein)
    • Terry Crews (Kiképzés)
    • William H. Macy (Fargo, Boogie Nights, Magnólia)
    • Laura Harring és Naomi Watts (A sötétség útja)
    • Scott Coffey (Meglógtam a Ferrarival, Útvesztőben, A sötétség útja)
    • Nastassja Kinski (Párizs Texas)
  • Laura Dern és Ben Harper házasok, Diane Ladd pedig Dern anyja
  • Leon Niemczyk a film megjelenésének évében hunyt el 82 évesen
  • A világosító hangja Lynch volt

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr6316303790

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása