Artúr filmélményei

Redl ezredes (1985)

2021. június 08. 23:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Szabó István
Műfaj: dráma, életrajzi
Főbb szereplők: Klaus Maria Brandauer
Megjelenés: 1985, Magyarország
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 7,5
Ajánlott írás: https://www.nytimes.com/1985/10/13/movies/colonel-redl-the-man-behind-the-screen-myth.html
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/redl-ezredes-oberst-redl/movie-2084

Cselekmény: 19. század, Habsburg Birodalom. A még gyermek Redl (Klaus Maria Brandauer) olyan szépen szaval a császárról, hogy felveszik katonai iskolába paraszti származása ellenére. Feltétlen engedelmessége itt is meghozza a sikert, illetve barátságot köt Kubinyival, a magyar nemessel (és Katalinnal, Kubinyi szép nővérével). Felnőtt korukra elérik a tiszti rangot és a tiszti életvitelt is, azaz mulatnak ezerrel és kurváznak lányokkal szédelegnek, noha egyre nyilvánvalóbb, hogy legszívesebben egymással szexelnének. Redlt idővel előléptetik Bécsbe, ahol viszonyt kezd a már házas Katalinnal, majd az orosz határra kerül, ahol viszont nincs semmi fegyelem...

Téma: Szabó elmondása szerint Redl identitásválsága érdekelte, azaz általánosabban az, hogy hogyan őrlődik fel egy ember, ha megtagadja a gyökereit és önmagát, ha titkolózik, ha másnak akar látszani és más akar lenni, ha szembekerül saját értékeivel, elveivel, valódi énjével. Nekünk persze lehet némi történelmi olvasata is, illetve ügynökmúltjának kiderülése után mindig felvetődik bennem Szabó filmjeinél, hogy mennyire lehet önéletrajzi ihletésű, amikor a hatalom és egyén viszonyát ábrázolja.

Tartalom: Redl egész személyiségét meghatározó gyerekkorával indítunk, amelyben központi lényegévé válik a császár iránti hűsége, hiszen lehetővé teszi kiemelkedését a szerény körülmények között élő családjából, majd már a katonaiskolában tanúi lehetünk, hogy árulkodnia kell, ha nem akarja, hogy kicsapják. Apja temetésére inkább nem megy haza, fontosabb neki a császár szolgálata. Szépen lépked is feljebb a ranglétrán, ám a tisztek nagyja kritikus a császárral szemben, ez pedig eltávolítja tőlük - annyira, hogy végül a hírszerzés feje lesz, azaz sajátjai után kell kémkednie. Szakmai életében a problémát az jelenti, hogy a trónörökös közelébe kerül és így piszkos politikai ügyekben is meg kell mártóznia, ami végül meghasonlottsághoz vezet, de erről inkább nem írok a spoiler miatt. Családi háttere lehet a Monarchia jelképe, hiszen részben zsidó, de ő maga ruszin, azaz egyik uralkodó vagy erősebb etnikumhoz sem tartozik, na és persze nem is nemes. Gyökereitől való elhatárolódásának legékesebb példája az, amikor nővére meglátogatná, de dühösen elzavarja némi tétovázás után, mert nem illendő a jelenléte. Végül fontos szál magánélete, ami elsősorban Kubinyihoz való viszonyában mutatkozik meg: meleg, amit titkolnia kell, és a legközelebb úgy jut barátjához, hogy nővérével folytat viszonyt, illetve a látszat kedvéért megnősül. Végül mindhárom fronton meghasonlik, noha már az elején elhangzik, hogy ez az eljátszott élet nem élet.

Forma: Annyira tipikusan nyolcvanas évek.. talán közrejátszik a videó minősége is, de alapvetően fakók a színek, a tónusok sötétebbek, a fény gyakran kevés vagy ha nem az, akkor sem fényesek igazán. Ez lehetne látványos is, de észrevétlenül csinálják és ezt nem szeretem. Gyakoriak az arcközeliek, tehát a színészeken múlik elsősorban a film és nem vallanak kudarcot, még a gyerekszínészek is korrektek, bár Brandauer kicsit talán már öreg volt a karakteréhez. A zene nem hangsúlyos, csak az elején és végén ironikus erősen, ahogy megidézi a Radetzky-indulót.

Élmény: Nem vagyok kibékülve az 1980-as évek Szabójával, mindig hiányolom belőle a fiatalkori frissességét. Nem arról van szó, hogy rossz lenne a film, csak kissé önismétlőnek hat a Mephisto után és láttam már máshol is közel ugyanezt a témát, pl.  A megalkuvóban.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Klaus Maria Brandauer és Dömölky János (Mephisto)
    • Mensáros László (Szerelem)
    • Bálint András (Apa, Fényes szelek, Szerelmesfilm, Még kér a nép, Tűzoltó utca 25)
    • Gálffi László (Jób lázadása, Fehér isten)
    • Sáfár Anikó (Apa)
    • Rátonyi Róbert (A tanú)
    • Szabó Éva (Angi Vera, Megáll az idő, Jób lázadása, Napló gyermekeimnek, Napló apámnak anyámnak, Roncsfilm)
    • Major Tamás (A tizedes meg a többiek, Mephisto)
    • Andorai Péter (Bizalom, Mephisto, Egymásra nézve, Az én XX. századom, Édes Emma drága Böbe, Roncsfilm)
    • Kádár Flóra (Körhinta, Szerelmesfilm, Örökbefogadás, Angi Vera, Jób lázadása, Roncsfilm)
    • Rudolf Péter (Jób lázadása)
    • Verebes István (Fényes szelek, Jób lázadása)
  • Színészdinasztiák: Bálint András felesége Bodnár Erika; Majláth Mária férje Balázs Samu; Rudolf Péter felesége Nagy-Kálózy Eszter; Dömölky János felesége Szemes Mari; Zolnay Pál feleségei Schubert Éva és Berek Kati;
  • Sáfár Anikó férje Berecz János, az 1980-as évek egyik meghatározó politikusa az MSZMP-ben.
  • Major Tamás egy évvel később, 1986-ban hunyt el 76 évesen; Andorai Péter tavaly hunyt el 71 évesen.
  • Ahogy a film elején is elhangzik, a történet fiktív, csak a történelmi kontextus valós, illetve Redl karakterének eredetije is csak ihlető volt. Az igazi Redl (1864-1913) valóban nem volt nemes, de cseh-német származású volt. 1907-ben került a hírszerzéshez és számos technikai újítást bevezetett (pl. a kamerát), de már ekkor évek óta az oroszoknak kémkedett pénzért vagy mert megzsarolták homoszexualitásával vagy simán csak buliból. Ennek a következménye azonban tragikus volt, becslések szerint emiatt állt be a keleti front és többszázezer katona élete múlt rajta.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr6816583306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása