Artúr filmélményei

Családi tűzfészek (1979)

2021. március 30. 10:02 - Liberális Artúr

Rendezte: Tarr Béla
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Horváth Lászlóné, Horváth László, Kun Gábor
Megjelenés: 1979, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,3
Ajánlott írás: https://magyar.film.hu/filmhu/magazin/a-lakaskerdes-a-korszak-egeto-problemaja-volt-csaladi-tuzfeszek-tarr-bela
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/csaladi-tuzfeszek-csaladi-tuzfeszek/movie-378

Cselekmény: Irénék kilencen élnek együtt egy kis lakásban, és elege van már apósáékból, mert amióta a férje, Laci bevonult katonának, állandóan cseszegetik az együttélésből fakadó konfliktusok miatt. Most épp az a baj, hogy felhívta egy új, cigány kollégáját, akinek palacsintát süt, emiatt viszont az anyós nem tudott levest főzni a munkából hazaérő apósnak. Aztán váratlanul megérkezik a katonaságból leszerelt Laci, persze előbb kocsmázni volt. Amikor Irén kollégája hazamenne, Laci és öccse lekísérik és megerőszakolják, majd hármasban mennek kocsmázni. Másnap Irén, Laci és kislányuk idilli napot töltenek együtt a vidámparkban...

Téma: Na ez most érdekes lesz, mert nem tudom. A korából, műfajából kiindulva a lakásválság a központi téma, de ez inkább csak ürügy, amiből kiindulva több motívum is megjelenhet. A történet zárójeleneteiben Irén a gyerekben látja boldogságát, Laci a szerelemben, azaz talán a családon van a hangsúly. De. Ami miatt érdekesnek neveztem, hogy mai szemmel a szexuális zaklatás kirívóan durva, de nem tudom, hogy ez negyven éve is ennyire erősnek hatott vagy sem. A többi korabeli film ismeretében hajlok arra, hogy elsősorban mégis ez volt a fő téma.

Tartalom: Mivel cselekmény szempontjából nem történik túl sok minden, inkább a karaktereken keresztül beszélnék a tartalomról. Az alaphelyzet a budapesti lakhatási válság, ami végigkísérte a huszadik századot, így Irénék kilencen zsúfolódnak egy lakásba. A családfő ötvenes, megjárta a világháborút és sokat dolgozva és spórolva felépített egy jó egzisztenciát, miközben három gyerekének családját is erősen támogatja. Ez adja a dominanciáját és az alapját, hogy állandóan beszól és kritizál mindent és mindenkit, elsősorban Irént. Nem is találunk rajta "fogást", míg a végén le nem omlik ez az erkölcsi alap és ki nem derül, hogy csak a szája jár, de nem spoilerezem el. Felesége van a hierarchia legalján, neki még Irén is beszól. A következő generációból lánya alig szerepel, egyik fia nem tudja a nadrágban tartani a farkát, a másik fia, Laci őrá üt, de érzelmileg nagyon függ Iréntől. Apja Lacit is leuralja, aki próbál kicsit egyensúlyozni apja és felesége közt, ugyanakkor alkoholista, minden pénzét elissza, "csak kétszer vágtam szájon Irént, az nem sok", a szakítás utáni békülést úgy képzeli, hogy elveszi közös gyereküket, így felesége kénytelen lesz visszamenni hozzá és simán megerőszakolja testvérével Irén kollégáját. Ebben az a legsokatmondóbb, hogy utána a megerőszakolt nő mégis elmegy a férfiakkal kocsmázni. A saját lakás ezeket az alapproblémákat nyilván nem oldaná meg.

Forma: A budapesti iskola stílusjegyeit viseli magán, kézikamerás, fekete-fehér, kicsit interjúszerű, kamerába beszélős közeliekkel. Annyiban már tarros, hogy viszonylag kevés a vágás, de ez talán nem annyira egyedi ebben a műfajban. A Niu pihez hasonlóan a lakásban mindig közelieket használ, ezzel is szűkítve a teret. Van ellenpontozás, pl. amikor két rögvalóság között napfényes vidámparkban vagyunk vidám zenével, és némi humor is előfordul, pl. amikor a címert ragasztgatják. A legnagyobb erénye számomra ugyanaz, mint a Filmregényben, azaz amatőrökkel játszatták el a szerepet, amely szerep tulajdonképpen a saját életük is lehetne, csak épp nem az. Ez garantálja a hitelességet, és ha nem is volt annyira erős, mint a Filmregényben, számomra ezúttal is ezerszer hitelesebb és természetesebb volt, mint bármelyik legendás alakítás. Állítólag mindent egyszer vettek fel. Zene nincs, csak gúnyosan tesznek be alá néhány vidám, idilli slágert.

Élmény: Ez az a fajta film, ami elől kamaszkoromban sikítva menekültem volna, de most már helyén tudom kezelni. A hangulata kissé vegyes, hiszen minden mocska ellenére a vége reménykedő és előremutató. Inkább kordokumentum, mint esztétikai élmény.

Érdekességek

  • Ez Tarr első filmje, ekkor még csak 22 volt. Ráadásul még csak filmes sem volt ekkor, hanem hajógyári munkás, mint a filmbéli Laci. Hobbiszinten érdekelte a dolog, a Balázs Béla Stúdió látott benne fantáziát és segítettek neki leforgatni. E film sikerének köszönhetően engedték tanulni a Filmművészetin.
Szólj hozzá!

Rondino (1977)

2021. március 26. 11:20 - Liberális Artúr

Rendezte: Szórády Csaba
Műfaj: -
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 1977, Magyarország
Hossz: kb. 2 perc
IMDB: 7,4
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/rondino-rondino/movie-2132

Cselekmény, téma, tartalom: A rövidke rajzfilmben egy pálcikafigurát kínoznak halálra és semmisítenek meg teljesen, majd a hóhérok munkájuk végeztével épp olyan pálcika-átlagemberként mennek haza, mint akit épp megsemmisítettek. Ez nyilván arra utal, hogy a hóhérok és áldozataik közti különbség mindössze egy ruha/szerep, esetleg még hogy az emberi természetben benne van ez a sötét oldal is. Minden más - mint amit ez a cikk is ír például - szerintem belemagyarázás, hiszen nem utal rá semmi, a megkínzott lehet épp bűnöző is és a hóhérok a jófiúk. Lehet, hogy 1977 kontextusában az elnyomó hatalomra utalás egyértelmű volt, de ez a jelentésréteg mára elveszett. A cím ad azonban még egy dimenziót a rajzfilmnek: a rondino rövid rondót jelent, ami pedig visszatérő motívumokból álló művet jelent. Ez örök körforgásra utal, azaz mindig lesz elpusztítandó ember, ami viszont a kontextus hiányában megint nem feltétlenül negatív dolog, avagy mindig lesznek jók és rosszak. Egyébként a tartalom ellenére a hangulat meglehetősen könnyed, vidám, humoros, ami okozhat némi disszonanciát, ennek pedig nyilván az a célja, hogy megrökönyödjön és elgondolkozzon rajta a néző.

Forma: Egyszerű vázlatszerű, de dinamikusan mozgó vonalakkal dolgozik a rajzoló. Csak vörös és fekete színek vannak. A rajzok közül egyedül a kínzott emberi (de ő is karikatúraszerű), a többi jelzésértékű figura, amíg le nem veszik ruhájukat. Bár a kínzások egyre durvábbak, kivitelezésük kifejezetten vígjátékszerű viccesen megnyúló végtagokkal, életrekelő levágott testrészekkel. A zene is könnyed, mint egy rondino (valószínűleg az is - talán ismert darab, csak nekem nem ismerős).

nincs videó

Élmény: Nem értek az animációkhoz (sem), biztos megérdemelten nyert érte díjat, de laikusként nekem nem tűnik olyan kiemelkedő esztétikájúnak a rajz, a tartalom pedig annyira nem konkrét, hogy azzal számomra a semmitmondásba esett. Olyan ez, mint egy hirtelen jött ötlet, amit gyorsan lerajzoltak (pedig biztosan hónapok munkája van benne).


Szólj hozzá!

A piacere (1976)

2021. március 25. 09:15 - Liberális Artúr

Rendezte: Huszárik Zoltán
Műfaj: -
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 1976, Magyarország
Hossz: kb. 20 perc
IMDB: 7,1
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-piacere-a-piacere/movie-37366

Cselekmény, téma, tartalom: A rövidfilm első felében temetéseket, sírokat, halállal kapcsolatos jelképeket láthatunk, a másodikban a második világháború képeit, főleg holttesteket. Az üzenet egyértelmű, de szerencsére van rendezői nyilatkozat:

Egy háború okozta totális halál-látvánnyal szeretnék rádöbbenteni, hogy ezzel nem lehet játszani. Mint a primitív népek a ráolvasó énekükkel, úgy próbálom én ezzel a filmmel kivédeni azt, hogy meghalok, meghalunk. Egy meghosszabbított élet lehetőségét akarom szuggerálni a nézőbe is... A halált szeretném kivédeni azzal, hogy megértetem. A tényt, hogy meghalunk, egyetemes összefüggésekbe kell helyeznünk. A személyes lét és a történelem kapcsolatát, kis és nagy sorsok egybefonódását, életek és tragédiák találkozását a végtelen vetületében kell vizsgálnunk.

Ami hiányzik javarészt a filmből, az a végtelen, az egyetemesség; pontosabban ott van az utolsó képekben (a záróképek a tengert mutatják), de ez nem elég hangsúlyos. A film első fele még egyáltalán nem a háborúra utal, hanem egy groteszken túlzásba vitt temetést láthatunk, majd sírfeliratokat, előre megváltott sírhelyeket. Ez akkor válik némileg aktuálpolitikaivá, amikor a román Vidám Temető szocialista fejfáit láthatjuk. Ha nem lett volna elég komor a gyász, a második rész már konkrét holttesteket mutat a második világháborúból ráerősítve az erőszakos halál gonosz tragikumára. Az "a piacere" egyébként olasz zenei kifejezés, a zene tetszés szerinti előadását jelenti.

Forma: Már a főcím is egy gyászjelentés formátumát ölti. Avantgárd montázs stílusú, párbeszéd nincs is, néha zene sem, bár van egy hatásosan előadott kesergő dal. A jelenetek egy része nyilván megrendezett, mint amilyen az extázisig fajult temetés, de többnyire sírok közt bóklászunk kiemelve egyes feliratokat, szobrokat. A második felében már a világháborús dokumentumfilmrészletek uralkodnak, de mindkettő félre jellemzőek az asszociációs bevágások, mint amiket Huszárik többi filmjében láthattunk. A komor hangulat ellenére van némi humor is, de nem akar lelőni a poént.

Élmény: A húszperces hossz ellenére kissé hosszúnak tartom, mert egyes gondolatai nagyobb súlyt kapnak, mások meg túl keveset. Egyetemes halál helyett túlságosan a jelenkorban ragadt, vizuálisan meg kissé túl gyors az elmélyüléshez. Na nem mintha nem lenne hatásos, de tíz-húsz évvel későbbi, zenei videóklipként jobb lett volna.

Érdekességek

  • A már említett Vidám Temető a romániai Szaploncán található. Stan Ioan Patras fafaragó 1935-ben kezdett humoros, színes fejfákat készíteni, mintegy 700-at az 1970-es években bekövetkezett haláláig.
Szólj hozzá!

Magasiskola (1970)

2021. március 24. 23:04 - Liberális Artúr

Rendezte: Gaál István
Műfaj: -
Főbb szereplők: Ivan Andonov, Bánffy György, Meszléry Judit
Megjelenés: 1970, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 6,8
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/magasiskola-magasiskola/movie-3416

Cselekmény: Somoskői gyakornokként érkezik egy solymászatba. Hosszú neve miatt inkább csak Fiúnak hívják. A farmon katonás rendet tart a vezető Lilik (Bánffy György), míg a házimunkát és a gyakorlóállatok gondozását (és a férfiak egyéb szükségleteinek kielégítését) a bögyös Teréz (Meszléry Judit) végzi. Lilik legfőbb vágya befogni egy nem tenyésztett madarat, mert azok képesek rögtönözni is vadászat közben...

Téma: Ahogy haladunk a történetben, a telep egyre inkább egy diktatórikus rendszer vonásait ölti magára, így tulajdonképpen végig annak a jelképét figyelhetjük - bár én ezt kicsit falsnak érzem, elvégre állatokról van szó, nem emberekről.

Tartalom: Tulajdonképpen nem történik sok minden, a sólymok és solymászok kiképzését és mindennapi életüket láthatjuk. Katonás a rend, de Lilik jó szakember, eredményes. Ez még önmagában nem jelzésértékű, a dolog akkor kezd megvilágosodni, amikor a gyakorlógémeket szinte halálra kínoztatja a sólymokkal teljesen feleslegesen. Egy másik aspektusa a diktatúrának Teréz, aki a kollaboráns jelképe, hiszen szereti az állatokat és véletlenül sem vesz részt az elpusztításukban, ugyanakkor erre a célra neveli őket (és mellesleg lefekszik mindenkivel). Innentől kezdve már miden mozzanat kikacsintóssá válik az állandóan ledöntött táblától a sólyomnevelési elveken át a szakállig. Ugyanakkor megjelenik benne a diktatúrák egyik nagy hátránya is, miszerint a nevelt, túl engedelmes alattvalókból nem lehet önállóan dolgozókat nevelni, pedig az lenne Lilik minden vágya. Egyedül neki van némi karaktere, a többiek statisztálnak, de Lilik sem több egy sólyommániásnál.

Forma: A Zöldárhoz képest sokkal unalmasabb, tájképek váltogatják egymást. Az igaz, hogy nem vettem észre, hogy állítólag a színvilág folyamatosan fakul, ahogy egyre nyilvánvalóbbá válik a diktatórikus működés. Az egyetlen izgalmasabb rész az álomjelenet a szokatlanabb szögeivel. A színészvezetés sem túl erős, természetellenes az a monologizálás, amit levágnak a kamerának - persze itt nem is annyira hús-vér embereket kell megjeleníteni. Zene nincs.

Élmény: Kb. a Fényes szelek és A ménesgazda elegye, egyszerű és nyílt, minimalista jelkép. Ahogy az elején említettem, nekem ott sántít a dolog, hogy összekeverték az emberi és az állati világot. Rövidebb és látványosabb formában élvezetesebb lett volna.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Bánffy György (Tűzoltó utca 25, Az ötödik pecsét, Mephisto)
    • Harsányi Gábor (A Pál utcai fiúk)
    • Meszléry Judit (Zöldár, Sorstalanság)
  • Még életben vannak: Meszléry Judit (79), Kertész Péter (78), Harsányi Gábor (75)
  • A magyarországi sólymok állítólag eddigre kipusztultak és Mongóliából kellett importálni őket a feltámasztásukhoz.
Szólj hozzá!

A röntgen ördöge (1897)

2021. március 19. 21:34 - Liberális Artúr

Rendezte: George Albert Smith
Műfaj: néma, vígjáték
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 1897, Egyesült Királyság
Hossz: kb. 1 perc
IMDB: 6,1
Ajánlott írás: https://moviessilently.com/2016/02/19/the-x-rays-1897-a-silent-film-review/
Mikor látható: -

Előzmények: Míg Amerikában vagy Franciaországban a film gyorsan céges formát öltött, Angliában egyének játéka maradt. Őket összefoglalva a brightoni iskolának nevezzük. mert ezen a környéken dolgoztak, de más kapcsolat nem feltétlenül volt köztük. Ilyen George Albert Smith (1864-1959) is, aki mutatványosként kezdte, és ügyes diavetítőnek bizonyult, ami később jól jött a filmes trükkökhöz is. Egy 1896-os Lumiere-vetítésen találkozott a filmmel, be is szerzett egy kamerát rövidesen és műsorait vetítésekkel egészítette ki. Sokat kísérletezett, 1903-ra sikerült kifejlesztenie az első színesfimtechnológiát. 1914-ben hagyott fel a filmezéssel egy jogi vita után.

A film: A rövid jelenetben egy szerelmespárt megközelít egy röntgenes, amitől az alakok csontvázakká válnak, és ennyi. Technikailag ez nyilván ugyanannyi, mint Melies vágással elért trükkjei, de hát 1897-ben vagyunk. Ami érdekesség lehet, hogy a röntgen mint téma ekkoriban eléggé felkapott volt, lévén hogy 1895-től kezdett elterjedni és állítólag fényképészek tömegei szereztek be röntgenkészülékeket, hogy mindent lefotózhassanak vele, majd aztán vásárokon mutogatták - épp ahogy a mozgóképpel is történt. A színésznő, Laura Bayley egyébként a rendező felesége.


Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása