Előzmények:

Melies volt tehát az első, aki nem feltalálóként vagy annak környezetéből kezdett filmezni, hanem kifejezetten szórakoztató-művészi céllal vágott bele, amihez jól jött színházi és bűvészi előélete. 1896-ban közel 80 filmet forgatott, 1897-ben mintegy 50-et, 1898-ban már 30-at se, ami jól jelzi, hogy egyre kifinomultabbá kezdett válni.

A film:

A kifinomultság talán a díszletekben és az összeszedettségben érhető tetten, de egyébként nagyon hasonlít Az ördög kastélyára. Itt is a stop trükkök halmozását láthatjuk egy mozdulatlan, frontális kamera előtt. Egy csillagász szobájában vagyunk, előbb feltűnik az ördög, majd a holdtündér(?), és innentől kezdve - gondolom az ördög hatására - kaotikus események sorozata követi egymást: megelevenedik egy rajz a táblán, leszáll maga a Hold, felfalja a tudóst és kiköpi a darabjait, bútorok eltűnnek majd újra megjelennek... stb. Bajban lennék, ha az angol cím nem lenne segítőkészebb: egy csillagász álma. Igen, valóban úgy tűnik, mint egy álom, akár szürreálisnak is nevezhetnénk, ha a szürrealizmusra nem kellene még bő húsz évet várni. Persze lehet hogy van valamilyen mitológiai vagy egyéb korabeli alapja, de erről nem találtam infót. Kedves mai filmesek, próbáljatok örökérvényű darabokat készíteni, mert száz évvel később bajban lesznek a bloggerek. Szóval azt hiszem itt is csak a mókázásról lehet szó, ámulatba ejteni a nézőket trükökkel, váratlan húzásokkal.