Artúr filmélményei

Esküvő monszun idején (2001)

2024. november 10. 23:18 - Liberális Artúr

Rendezte: Mira Nair
Műfaj: tragikomédia
Főbb szereplők: Naseeruddin Shah
Megjelenés: 2001, India
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,3
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/eskuvo-monszun-idejen-monsoon-wedding/movie-45873

Cselekmény: A felsőközéposztálybeli Verma-család esküvőre készül. A szervezés minden nyűge Lalitra, a családfőre hárul, és persze semmi sem megy simán. A leendő feleség, Aditi titokban egy családos férfi szeretője, de nem akar tovább várni egy talán soha el nem érkező válásra. A férjet a család szervezte le neki, egy Amerikában élő szoftvermérnök, Hemant a jelölt, most találkoznak először. A díszletet építő, tipikusan nagydumás vállalkozó, Dubeyt teljesen váratlanul megigézi Alice, a cseléd kedvessége. Eközben a a család lassan megérkezik, sokan különböző országokból, egy unokaöcs pl. Ománból, akinek hamar összeakad a tekintete egy unokahúggal. Lalit gazdag sógora, Tej pedig Amerikából jön, ami felkavarja valamiért Riát, Lalit befogadott unokahúgát, pedig a férfi hajlandó anyagilag is támogatni, hogy a Ria Amerikában tanulhasson. Aditi és Hemant mindketten alaposan zavarban vannak és próbálják valahogy megbeszélni a helyzetet és érzéseiket...

Téma: A történet egy esküvő ürügyén hozza össze egy felsőközéposztálybeli pandzsábi család sokszínű tagjait, amivel a cél talán egy átmenet vagy keveredés-rétegződés bemutatása volt, ahol a film idején ez a réteg épp tartott. A rendező egy interjúban elmondta, hogy az ő célja ennek a rétegnek a bemutatása volt, ami addig nem történt meg, egy írás szerint pedig ebben semmi túlzó nem volt, pontosan így néz ki egy esküvő.

Tartalom: Négy-öt cselekményszálunk van, mindegyik karakterfejlődéssel jár, mégsem erről beszélnék, mert ez félrevinné a témát; legfeljebb annyiban igazolja, hogy ezek is egy-egy átmenetet jelenítenek meg, amíg eljutnak egyik pontból a másikba. Mire gondolok inkább tehát? Már az elején egy tévéműsorban vitatkoznak az indiai hagyományokról és a nyugatiasodó valóságról; keverik az angolt, a hindit és a regionális nyelveket; a karakterek különböző országokból jönnek haza, de társadalmi státuszuk azért nagyjából hasonló. Keveredik a hagyomány és az újabb szokás, pl. a család hozza össze a párt, de a felek teljes egyetértése mellett; az egyik rokonnak a külföldi hozzáállását fel kell adnia a siker érdekében és visszatérnie a kicsit férfiasabb felfogáshoz, míg egy másik rokon fiú határozottan nőies társadalmi szerep felé fejlődik. Laliték India szétesésének áldozatai, tehát már a múltjuk is egy átmenet. És a sort folytathatnák sokáig, de remélem ennyiből átjött, hogy a történet nem sokrétű vagy mély, hanem elsősorban ellentétek együttese. A sokkarakteres sztori miatt nagyon nem lehet elmélyülni bennük, talán Aditi kapja a legtöbb játékidőt, és neki van belső konfliktusa már a kezdetektől. A jelképrendszerről megszólalni sem merek, nyilván tele van a helyieknek könnyen érthető dolgokkal, ami felett mi itt simán átsiklunk. A legegyértelműbb, vissza-visszatérő motívum a bársonyvirág, ami világszerte népszerű kellék, Indiában az esküvők kötelező eleme.

Forma: A formai megoldásokban csak részben jelenik meg ez a keveredés: a zene például egyszerre hagyományos és modernnek hatóan elektronikus (szerzője kanadai), és indiai film lévén nyilván kapunk belőle bőven, még táncjelenetek is vannak, de ezek nem a semmiből előjövő stíluselemek, hanem az esküvőből adódnak, úgyhogy nem lehet ellenük egy szavam sem. A jelmezek és a díszlet a hagyományokra erősítenek, de persze van autó, tévé, meg mobiltelefon. A színjátékot kevésbé tudom megítélni, hogy mennyire fejezi ki a film témáját, talán leginkább Dubey karakterében testesül meg, aki kezdetben nagyon karikírozottan túlzó és sztereotip, de ahogy beleszeret Alice-ba, teljesen korrekt drámai szereplővé válik. Ahol nem érvényesül a keveredés, az a képi világ, mert bár külsőre elég indiai, a kamerakezelés inkább európaias, kézikamerásan sokat mozgó, hogy átadja a nagy család hangzavarában kapkodó hangulatát. Emellett azért vannak költőibb, belassított felvételek vagy épp realisztikusabbak, amik nem csak India szép oldalát mutatják meg, de túlnyomó részben a kézikamera érvényesül.

Élmény: Nem tudok belekötni a filmbe, a maga módján tökéletes, egy indiainak nyilván sokkal élvezetesebb is. Nem akarok jobban elefántcsonttoronyból fanyalkodó sznobnak tűnni, mint amennyire amúgy is vagyok, de nekem az kell egy igazán jó filmhez, hogy legyen meg a metafizika misztikuma, hogy igazán lenyűgözzön, ez viszont inkább könnyed volt egy-két komolyabb témája ellenére is. De bátran ajánlom, jó szórakozás.  

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Roshan Seth (Indiana Jones és a végzet temploma)
  • A rendező ezzel a filmjével nyerte el a velencei filmfesztivál fődíját első nőként, de bevételben is nagyot ment.

Országinfó

  • Földrajz: India Dél-Ázsiában van, a világ egyik legnagyobb országa, bő 35-ször nagyobb Magyarországnál; az indiai szubkontinensen terül el, amely kialakulásakor beleütközve Eurázsiába felgyűrte a Himaláját; éghajlata trópusi-szubtrópusi.
  • Társadalom: A világ legnépesebbje közel másfélmilliárd lakossal, akik túlnyomó része hindu. Etnikai megoszlást nem tartanak nyilván, de nyelvi alapon háromnegyedük az indoárja, negyedük a dravida nyelvcsaládba tartozik, de így is mintegy 450 nyelvet beszélnek. Gazdaságuk közepesen fejlett, a társadalmi különbségek közepesen magasak; sérült demokrácia.
  • Történelem: Már bő 50 ezer éve is jelen volt a modern ember, a mezőgazdaságnak már bő 8 ezer éve nyoma van. Fejlett városi civilizáció alakult ki az elsők között a mai Pakisztán és Nyugat-India környékén, a kisebb hatalmak meghódításával jött létre az i. e. 4. században a Maurja, majd az i. sz. 4. században a Gupta Birodalom; ezek voltak az utolsó nagy indiai birodalmak és egyben a klasszikus indiai kultúra megteremtői. A következő évszázadokban már a muszlim türk és más népek hozta létre birodalmakat, míg egyre nagyobb befolyásra nem tettek szert a britek, akik a 18-19. század során uralmuk alá hajtották szinte a teljes régiót.  A helyiek persze nem örültek az idegen fennhatóságnak, végül a második világháború után függetlenedtek, majd egyúttal kettévált a hindu India és a muszlim Pakisztán, valamint később etnikai alapon a bengáli Banglades.
  • Film: Az indiai film atyja Dadasaheb Phalke, aki elkészítette az első egészestés filmet 1913-ban. Az alacsony jegyáraknak köszönhetően hamar népszerű lett a mozi, majd a hangosfilm megjelenésével az 1930-as évek közepétől megjelentek a ma már indiai filmmel azonosított zenés-táncos műfajú filmek is. Már az 1940-es évektől megjelentek a realista filmek a szórakoztatóakkal szemben, ezek a fénykorukat az 1950-1960-as években érték el nemzetközi szinten. Fontosabb filmek a blogról:
Szólj hozzá!
Címkék: 2001 tragikomédia 21. század Ázsia India 2000-es évek Dél-Ázsia Mira Nair Naseeruddin Shah 2 órás IMDB 7

Gettómilliomos (2008)

2024. november 01. 23:37 - Liberális Artúr

Rendezte: Danny Boyle
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Dev Patel, Ayush Mahesh Khedekar, Tanay Hemant Chheda, Freida Pinto, Rubina Ali, Tanvi Ganesh Lonkar, Madhur Mittal, Azharuddin Mohammed Ismail, Ashutosh Lobo Gajiwala, Anil Kapoor, Irrfan Khan

Megjelenés: 2008, Egyesült Királyság
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,0
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/gettomilliomos-slumdog-millionaire/movie-99746

Cselekmény: Jamal fiatal kifutófiú a putriból, aki nemhogy bejutott a Legyen Ön is milliomos c. kvízműsorba, de az utolsó kérdésig menetelt. Mivel ez pont annyira hihetetlennek tűnő, mintha nálunk jutna el a fődíjig egy borsodi közmunkás, a rendőrség (Irrfan Khan) megpróbálja kiverni belőle, hogy hogyan csal. A fiú azonban nem csal, egyszerűen csak baromi nagy mázlija van, mert minden kérdés olyan, amivel kapcsolatban van személyes élménye: gyerekkorában autogramot kapott Amitabh Bachchantól, így tudta, hogy egy filmnek ő a főszereplője. Az 1992-1993-as mumbai zavargások során elveszíti édesanyját hindu szélsőségesek miatt, az ő jelképeikből tudja, hogy mit tart a kezében Rama isten a képeken; testvérével, Salimmal árvaházba kerülnek, ahol a fejes énekelni tanítja őket a kolduláshoz, de a hatékonyság érdekében meg is vakíttat gyerekeket, ezért Jamalék megszöknek egy vonatra ugorva. A begyakorolt dal épp az egyik kérdés. A vonaton élnek egy darabig, míg le nem pottyannak a Tádzs Mahalnál, ahol alkalomadtán idegenvezetőnek állnak...

Téma: A sztori alapvetése, hogy a tudás és az információ, hiszen Jamal tudja a válaszokat, nem csupán ismeri őket... csak ezzel nem kezd semmit. Eközben képet kapunk Indiáról alulnézetből, meg egy vázlatos fejlődéstörténete Salimnak.

Tartalom: A történet gerince Jamal életének főbb állomásait meséli el, aki az Indiában nyomorgó gyerekek egyike, a nincstelenség mellett áldozata a gyűlölködésnek, az emberkereskedelemnek, az elnyomó rendszernek, legyen az rendőr, gengszter vagy csak a tehetősebbek. Jamal karaktere a jófiú szerelmes, nem túl összetett, Latika pedig még ennyire sem, pedig ő érdekesebb lett volna, ahogy prostitúcióra kényszerítik, megerőszakolják és kapcsolatokba kényszerítik. Salimnak legalább van némi rétegződése, mert hol jót, hol rosszat tesz, így sokkal emberibb. A fő cselekményszál egyik kerete a tévés vetélkedő, ahol a kérdések pont rímelnek Jamal életére, és így vezethetik a történetet. A másik a rendőrségi kihallgatás, ahol Jamal bővebben kifejtheti ezeket. Mindeközben a történet igazi témája talán mégis inkább maga India, ahogy Jamal életén keresztül láthatjuk az 1990-es évektől napjainkig néhány jellemző vonását, ezért is hasonlították többen a Forrest Gumphoz (1994)  Csak ehhez meg kevés a történelmi és kulturális referencia, így marad a nyomorpornó, mert Jamal és társai brutális szenvedéseken mennek át többnyire gyerekként, de ennek nincs értelme, nem vezet sehova.

Forma: Vizuálisan rendben van, de kevés az igazán kreatív megoldás, a dőlt szögek alkalmazását pedig indokolatlanul vitték túlzásba. Összességében hiába a jó megoldások, nincs egységes  vizualitása. A színészekkel és a zenével se volt bajom, ez utóbbit tartják az egyik fő erősségének, de őszintén szólva az én fülemet nem érték el a zenei betétek.

Élmény: Már az első fél órában ráuntam a filmre, mert indokolatlan volt, nyomorpornó. De a remény végig kitartott, hiszen a plakáton azt láttam, hogy "feelgood film". Hát nem tudom, kinek mit jelent a feelgood, de a happy end ellenére sem láttam benne semmi pozitívat; attól, hogy Jamalnak szerencséje volt, még rendszerszinten nem változik semmi. Tovább ront a helyzetén, hogy nyolc Oscart kapott és rendkívül népszerű. Nem rossz film, de a rajongás iránta számomra érthetetlen. Fura mód a korabeli kritikák áradoztak róla, bár nem világos, hogy miért hatotta meg őket a sztori, miközben az újabb kritikák inkább a hibáit látják erősebbnek velem együtt.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Tanay Chheda (Taare Zameen Par)
    • Irrfan Khan (Jurassic World)
  • A poén, hogy az indiai Legyen Ön is milliomos műsorvezetője épp Amitabh Bachchan volt. Egyébként eddig Indiában hatan vitték el a fődíjat, és volt köztük Jamalhoz hasonlóan indokolatlan eset is :)

Országinfó

Szólj hozzá!
Címkék: 2008 dráma 21. század Európa Egyesült Királyság Észak-Európa Danny Boyle Freida Pinto 2000-es évek Irrfan Khan Anil Kapoor Dev Patel Madhur Mittal 2 órás IMDB 8 Ayush Mahesh Khedekar Tanay Hemant Chheda Rubina Ali Tanvi Ganesh Lonkar Azharuddin Mohammed Ismail Ashutosh Lobo Gajiwala

No Place Like Home (2006)

2024. október 29. 23:42 - Liberális Artúr

Rendezte: Perry Henzell
Műfaj: -
Főbb szereplők: Susan O'Meara, Carl Bradshaw, Countryman
Megjelenés: 2006, Jamaica
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 6,6
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Cselekmény: ...avagy kb. "sehol sem olyan, mint otthon". 1970-es évek, Jamaica. Egy amerikai stáb épp samponreklámot forgat. Helyi sofőrjük, Carl egy tengerparti falu "ura", a helyiek szobáit adja ki külföldi turistáknak. Amikor a samponmodell váratlanul eltűnik, az amerikai producer, Susan Carl segítségét kéri, hogy megtalálják, és együtt indulnak útnak Carl falujába...

Téma: Azt hiszem (mostanában mindig ezzel kezdem a mondataimat, bocsánat érte, de nem vagyok elég magabiztos :D ) a történetnek alig nevezhető jelenetek összességében azt akarják megmutatni, hogy hova vezet(het), amikor az állam az üzleti érdekeket az emberekéi elé helyezi - és persze kapunk egy képet a korabeli Jamaicáról is.

Tartalom: A cím kétértelmű, mert érthetjük úgy is, hogy "nincs oly hely, mint az otthon", de úgy is, hogy "ez a hely nem olyan, mint az otthon", de ez az elején még nem látszik. A minimális cselekmény csak ürügy arra, hogy jamaicai élethelyzeteket villanthasson fel a történet, miközben Susan és Carl átautóznak az országon, de azért nem jelentéktelen részlet, hogy egy reklámfilmforgatással kezdünk, ami korunk gazdasági rendszerének egyik fő jelképe. Az amerikai reklám álidilli világából kilépve az ügyeskedő Carl válik főszereplőnkké, aki a turistákból élve szinte striciként uralja a faluja partvidékének kiadó szobáit. Ideérve megtudja, hogy az állam zaklatni kezdte a helyieket azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elüldözve őket szállodák épülhessenek, mire Carl elindul a fővárosba számonkérni a képviselőjüket. Eközben Susan ismerkedik a helyiekkel, és talán picit jobban megérti őket, mint az ideiglenesen kiteljesedni ideérkező hippik, akik pár hét után ott folytatják amerikai életüket, ahol korábban. Az egyenlőtlen és eltérő szerepeiket az a jelent mutatja legjobban, amikor Susan lefotózza a magát produkáló helyit, a férfi azonban idővel agresszívvé válik, mert pénzt várt a megjátszott, civilizációmentesen boldog bennszülött szerepéért. Harmadik, névnélküli főszereplőnk viszont tényleg ez a típus, egész nap füvezik és boldog és a gyerekeivel játszik, és közben nagy életbölcsességeket mond, de mire megy vele. Ehhez hasonló, egyértelmű ellentét van az egyszerűségükben boldog vidékiek és a modernebb városiak között, ahol a szó minden értelmében vett zöldtől elszakadt lakosok megbetegszenek és erőszakossá válnak.

Forma: Kísérletezősebb fajta, állítólag nem volt rendes forgatókönyv vagy betanulandó szöveg, csak haladtak, ahogy tudtak, ez meg is látszik a szétesettségén és a kamera fókuszálatlanságán. Ez nem negatívum, csak stílusjegy, de miatt aztán kevés jó kép van, közülük messze a legizgalmasabb a fényt visszatükröző víz elmosása viharrá. Minél kevésbé tapasztalt volt a színész, annál élethűbb volt, gondolom többségük amatőr volt. A film talán legfontosabb eleme azonban a hang volt; a rendező előző, első filmje volt az, ami feltette a reggae-t a világtérképre és ezúttal is erősen jelen volt, jól passzolt a látottakhoz hangulatban és szövegben is. A hang másik erős formája a rádióadások bevágása volt, amik szintén együtt haladtak a történettel egyre politikaibbá és komorabbá válva.

Élmény: Egy nem elhanyagolható tényről eddig nem beszéltünk: ez a film az 1970-es években készült, de elkavarodott és elveszettnek hitték a 2000-es évekig, amikor előkerült. A rendező még elkészített egy előzetesen megvágott, de nem végleges anyagot belőle a 2006-os bemutatóra, ám röviddel ezután elhunyt. A nagy kérdés, hogy mennyire nyúlt bele az eredeti elképzeléseihez képest? Mert láttunk már korszakalkotónak tűnő filmet (Kurutta ippedzsi (1926)), ami kiveszett a köztudatból, és amit a rendező később elővett, ki tudja mennyit alakítva rajta, hogy hozzászabja a kora igényeihez  Mindenesetre nem érzem, hogy olyan nagyon elütne az 1970-es évek filmjeitől. Az én ízlésemnek kicsit szét volt esve, de valahol ez az erőssége is. Korrekt film.

Érdekességek

  • Ez volt Grace Jones első filmszerepe, csak később vált énekessé.

Országinfó

  • Földrajz: Jamaica a Karib-térségben, Amerikában van, a szigetország kb. nyolcszor kisebb Magyarországnál, éghajlata trópusi, gyakoriak a hurrikánok.
  • Társadalom: Közel 3 millióan lakják, többségük afro-jamaicai és keresztény. Gazdasága átlag alatti, a magyar kb. harmada, demokratikus ország, a társadalmi különbségek közepesek.
  • Történelem: Az első emberei nyomokat az i. sz. 5-6. században találták, Dél-Amerikából érték el a szigetet, főként a Karib-térség szigeteit benépesítő tainók. Az első európai maga Kolumbusz volt a második útján 1494-ben. A spanyol gyarmatosítóknak sikerült már a 16. században kiirtaniuk a tainók nagyját, így nekiálltak afrikai rabszolgákat behurcolni. A szigetet a 17. század közepén a britek elhódították a spanyoloktól és cukornádültetvénnyé alakították. A 18-19. századokban több véres háború tört ki a gyarmattartók és a lázadó rabszolgák/szabadok között, amelyek a 20. századra politikai mozgalmakká szelídültek, 1962-re pedig sikerült elnyerniük függetlenségüket. A kezdeti fellendülés után a továbbiak gazdasági nehézségeket hoztak, ami szélsőséges politikai ellentéteket és utcai erőszakot hozott.
  • Film: Ha nem számítjuk az itt forgatott külföldi filmeket, akkor az első egészestésünket Perry Henzell (1936-2006) rendezte 1972-ben, ezzel született meg a jamaicai film. A filmipar sosem volt jelentős, ennek ellenére sikerült néhány komolyabb alkotást összehozni. Fontosabb filmek a blogról:
Szólj hozzá!
Címkék: 2006 21. század Amerika Jamaica 2000-es évek Countryman Karib-térség IMDB 7 1 órás Perry Henzell Susan OMeara Carl Bradshaw

A visszatérő (2015)

2024. október 25. 23:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Alejandro G. Iñárritu
Műfaj: akció, western
Főbb szereplők: Leonardo DiCaprio, Tom Hardy, Domhnall Gleeson, Will Poulter, Forrest Goodluck, Duane Howard, Arthur Redcloud
Megjelenés: 2015, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 8,0
Ajánlott írás:
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-visszatero-the-revenant/movie-167159

Cselekmény: 1823, Északközép-Amerika. A prémvadászokra a törzsfő elrabol lányát kutató arikara indiánok támadnak, a kb. negyvenfős csapat nagyja odavész. A kalauzuk, Glass (Leondardo DiCaprio) egy időben szintén indiánokkal élt, amíg le nem mészárolták a faluját. Félvér fia is vele van, a megmenekülőknek azt javasolja, hogy hagyják el a hajójukat, és inkább a hegyekbe húzódva próbálják meg kikerülni az üldözőiket. Pechére felderítés közben egy medve támad rá és félholtra marcangolja, mire Glass-nek sikerül végeznie vele. Szerencséjére a csapat maradék tagja megtalálja és magukkal viszik, amíg tudják, a magaslaton azonban fennakadnak és a csapat egy része vele marad, hogy majd ha meghal, eltemessék. A hátramaradókkal van az örök elégedetlenkedő Fitzgerald (Tom Hardy) is, aki a kezdetektől feleslegesnek és öngyilkosságnak egyenlővel gondolja a haldokló Glass cipelését, ezért eutanáziaképp végezne vele, de Glass fia megakadályozza, a dulakodásban viszont Fitzgerald leszúrja. Azt hazudva társának, hogy a fiú eltűnt, az arikarák pedig a közelben vannak, magára hagyják a fekvőbeteg Glass-t...

Téma: Glass anekdotikus alakjáról már több mű született, azok témája a bosszúvágy és a megbocsájtás, itt azonban ezek hiába részei a történetnek, teljesen jelentéktelennek tűnnek az egzisztencialista "életben maradni" mellett.

Tartalom: A fő cselekményszál végtelenül egyszerű, a játékidő nagy részében Glass a sérüléseivel küzdve próbál egyedül túlélni a vadonban. Elméletben a bosszú hajtja, amiért Fitzgerald megölte a fiát, de ez a bosszúvágy szinte sosem látszik, mert a túlélésen van a hangsúly. És most felsorolhatnám azokat a cselekménypontokat, amik a bosszúról szólnak, de egyszerűen nem látom értelmét. Pedig megjelenik a keresztény jelképrendszer is, de semmi keresztényit nem érzek a történetben, sőt, mintha épp kigúnyolná azzal, hogy a történet tele van rideg önzéssel, és a jócselekedetekben sem érzek melegséget. Ellenben amit hangsúlyoznak szóban is, az a túlélés, a történet visszatérő mondata, hogy lélegezz, amíg tudsz, és amíg lélegzel, addig élsz. A természet lehetne még egy főszereplő, de megint jellegtelen: se nem igazán aktív vagy passzív vagy közönyös vagy adó, egyszerűen csak van, de nem realistán. Ami a karaktereket illeti, Glass viszonylag egyenes alkat, mert nem látok benne nagy drámai küzdelmeket talán azt az egy pontot leszámítva, amikor hagyja Fitzgeraldnak, hogy meggyőzze, hogy adja fel életét. Innentől kezdve csak küzd és megy előre, és a filmvégi záróképkockákat nem spoilerezem el, de ugyanezt olvastam ki belőlük. Sokkal izgalmasabb karakter Fitzgerald, mert az ő szempontjából nézve alapvetően nem tudom nagyon elítélni, többnyire kényszerhelyzetben volt. Állandóan jár a szája ellenérveket felhozva minden helyzetben kezdve a kegyes haláltól a vallás kigúnyolásán át a bosszú értelmének megkérdőjelezéséig, és végeredményben ő is csak túlélni próbál.

Forma: Zene gyakorlatilag nincs, csak néha kapunk egy-egy lassú, rövid vonóst a mindent uraló tájképek csendjét megszakítva, amik nagyon szépen fényképezettek. De nem ez a vizualitásának igazi ereje, hanem a sok nézőpontot felvevő kameraállás (gyakran kicsit alulról, közelről), és ezektől a film teljesen átélhető lesz, ahogy a kamera követi egy-egy karakter tekintetét megszakítás nélkül fel-alá, jobbra-balra fordulva. Ez már az első jelenetben, a támadáskor is nagyon szépen látszott és nagyon hatásos is volt, teljesen elborzasztott az erőszak, mint amikor az ember először látja a Ryan közlegény megmentését (1998). Ugyanilyen a híres medvetámadás is (ami egyébként egy szakértő szerint teljesen hiteles), de tényleg bármelyik jelenetet ide lehetne venni. A zuhanós volt még nagy kedvencem váratlansága miatt. A jeleneteket mindig naplementekor vették fel, amitől lesz ugye a filmeknek egy hangulatuk, bár ezt most nem a fény okozta, hanem inkább annak hiánya. A színészek rendben vannak, DiCaprio Oscart nyert érte, de szerintem Fitzgerald érdekesebb karaktere miatt a színjáték is élvezetesebb volt esetében.

Élmény: A történet nem lett semmilyen, pedig mekkora film lehetett volna ebből, ha ez összejön! A fent említett kameranézőpontos megoldások miatt ugyanis annyira átélhető és szép volt a film képi világa, hogy megborzongtam az erőszaktól, a kegyetlen ridegségtől, attól, ahogy belegondoltam, hogy korábban milyen nehéz élete lehetett az embereknek, és mennyire hálásak lehetünk, hogy ilyen jó körülmények között élhetünk (már aki, ugye, de azért sokkal több embernek jó most, mint kétszáz éve). Mienk az erkölcs luxusa, hogy nem kell nagy áldozatokat hozni nap mint nap, és talán sosem. Olyan érzésem volt, mintha a Mother of George-ot (2013) vegyítették volna a Saul fiával (2015). Mindenképpen ajánlott, sokkal kevesebbre számítottam, de sokkal több is lehetett volna.

Érdekességek

  • A főszereplőket korábban láttuk:
    • Leonardo DiCaprio (Titanic, Kapj el ha tudsz, A tégla, Viharsziget, Eredet, Django elszabadul, A Wall Street farkasa)
    • Tom Hardy (Eredet, A sötét lovag, Mad Max, Dunkirk, Pókember)
    • Domhnall Gleeson (Harry Potter, Csillagok háborúja)
  • Hugh Glass (1783-1833) tehát egy elvileg létező személy volt, aki arról híres, hogy túlélt egy medvetámadást, ám hitelessége nem bizonyított. Állítólag kalózok fogságába keveredett, mielőtt onnan úszva elmenekült, eközben pedig indiánok fogságába esett, így lett családja. A története a fiát nem említi, a hazaútja kevésbé volt izgalmas, mint a filmben, többnyire tutajjal a folyón haladva ért el a legközelebbi településig, na nem mintha ilyen állapotban 300 km-t utazni másfél hónapig ne lenne nagy dolog. A filmmel ellentétben a róla szóló sztorik lényege, hogy bár Bridger és Fitzgerald után ment bosszút állni, megbocsájtott nekik végül: előbbinek fiatalsága miatt, utóbbinak, mert időközben bevonult, és katonát nem ölhetett meg, különben kivégzik. Tíz évvel későbbe egy arikara támadásban halt meg.
  • A pauni indiánok egy ma bő 3000 fős törzs, akiket az európai betegségek is az őslakos háborúk gyérítettek meg Az arikarák talán a 15. században váltak ki a paunikból, a 18. században nagy részüket elvitte a himlő, most kb. 800-an élnek.
  • A film egy 1971-es remake-je, annak Richard Harris volt a főszereplője.

Országinfó

Szólj hozzá!
Címkék: western akció 2015 21. század Amerika Amerikai Egyesült Államok Leonardo DiCaprio Tom Hardy Észak-Amerika 2010-es évek Will Poulter Domhnall Gleeson Alejandro Gonzalez Inarritu IMDB 8 3 órás Forrest Goodluck Duane Howard Arthur Redcloud

Furcsa társaság (1966)

2024. október 20. 21:56 - Liberális Artúr

Rendezte: Michael Powell
Műfaj: vígjáték
Főbb szereplők: Walter Chiari
Megjelenés: 1966, Ausztrália
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 6,4
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/furcsa-tarsasag-theyre-a-weird-mob/movie-143944

Cselekmény: A cím az angolok számára furának tűnő ausztrálokra utal, ide érkezik főhősünk, az olasz Nino (Walter Chiari), aki magazintulajdonos unokatestvére meghívására jött. Csakhogy az unokatestvér nem várja, a szállása nincs lefoglalva, és amikor elmegy a szerkesztőségbe, az épp felszámolás alatt áll, az unokatestvérnek nyoma veszett a tartozásaival együtt. Nincs mit tenni, Nino jelentkezik munkásnak egy építkezésre...

Téma: Alapvetően egy óda az ausztrál életformához, amelyben a bevándorló megtanul beilleszkedni, de közben a történet rámutat az ausztrálok bevándorlóellenességének irracionalitására is. Amit nem tudok eldönteni, hogy a történetben szintén erősen jelen lévő szexizmus mennyire ironikus.

Tartalom: Két részre osztanám a történetet, az elsőben gyorsan megismerjük az Olaszországból Ausztráliába érkező, váratlanul magára maradt Nino helyzetét, aki szerencsére beszél angolul, azonban az ausztrál angol, főleg a hétköznapi melósok nyelve eléggé eltér ettől, nem beszélve az ismeretlen szokásokról. Ez is lesz a humor fő forrása végig, de míg kezdetben ez azt jelenti, hogy Nino fennakad az ismeretlen dolgokon, addig a végére már inkább az ausztrálok karikírozását jelenti. Nino a kelleténél jámborabb, az ausztrálok pedig nyersebbek, nem tudom, ez mennyire hiteles, mindenesetre nem tette őket rokonszenvessé. Nino beilleszkedése végül építőipari segédmunkásként történik meg, ahová jobb híján jelentkezik, és ahol idővel el- és befogadja a többi munkatársa, és ha kell, kiállnak érte és segítenek neki más ausztrálokkal szemben is, bár Nino egyáltalán nem fél kiállni magáért és szembehelyezkedni akárkivel. Az ausztrálok a filmben alapvetően jókedélyű prolikként vannak ábrázolva, ahol az erőszak és a nyers modor is a móka része. Ahogy egyensúlyba kerülnek az "erőviszonyok", az amúgy is kedves történet még melegebbé, humanistábbá  válik. A beilleszkedéshez végül otthon kell és család, ez a kb. utolsó harmad lényege, és a romantikus szál elég fura lett, Nino részéről szinte véletlen, szerelme részéről pedig csak annyi, hogy kiderül számára, hogy Nino becsületes alak. Az megszokott ebben az időszakban, hogy a női karakterek másodrendűek, de helyenként kifejezetten durván szexista, ami viszont nem jellemző sem a filmekre, sem a Powell-Pressburger párosra, úgyhogy simán lehet, hogy a megfelelő kontextus hiányában valamit félreértek.

Forma: Klasszikus film, amelyben néhol meg-megvillan Powell kreativitása, főleg amikor Nino nem normális lelkiállapotban van és ezt a nézőpontját felvevő kamera mozgatásával, homályosításával érzékelteti. Kicsit le kell lassulni a filmhez, mert a vizuális humor nem kapkodós, gyakran lassan történik minden, és ezért nem is annyira hahotázós, hanem mosolygós. Kedvenc jelenetem ebből a szempontból Nino unatkozása a lakásban, amikor szó nélkül egyik ajtón kimegy csak azért, hogy a változatosság kedvéért egy másikon jöjjön be. A színjátékkal nincs gond, a szereplőválogatás jól sikerült nem csak a karakteresebb arcok miatt, hanem mert sok a számunkra ismeretlen, de Ausztráliában amúgy nagynevű színész (például csak utólag tudtam meg, hogy az útbaigazítást kérő autós egy igazi intézmény). A zene tipikusan a jelenetekre reflektál, a nyitó- és záródal szövege humoros.

Élmény: Először is egy szokásos mentegetőzés: valószínűleg sok utalás felett átsiklottam, ami egy korabeli ausztrálnak vicces lehetett, úgyhogy kérném szépen ausztrál olvasóim segítségét. Ugyanakkor állítólag a film alapjául szolgáló könyv sokkal viccesebb, szóval lehet, hogy nem teljesen velem van baj, mert aranyos és szívetmelengető tud lenni, de azért inkább sótlan volt. Talán csak a szép emlékeim torzultak idővel, de a Powell-Pressburger filmek ennél magasabb színvonalat képviseltek korábban, és ez a film mintha szintén az 1940-es évekből származna.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Walter Chiari (Falstaff)
    • Chips Rafferty (Negyvenezer lovas, Kalandos vakáció, Félelemben élni)
    • Slim De Grey, Robert McDarra (Félelemben élni)
    • John Meillon (Félelemben élni, Krokodil Dundee)
    • Jacki Weaver (Piknik a Függő-sziklánál)
  • Még életben vannak: Claire Dunne (87),Barry Creyton (85), Judith Arthy (84), Tony Bonner (81), Jacki Weaver (77), Ken James (75), Liza Goddard (74), Jeanie Drynan (73)
  • Robert McDarra 1975-ben hunyt el 44 évesen betegségben; Gloria Dawn 1978-ban hunyt el 49 évesen ismeretlen okból; Judi Farr tavaly hunyt el 84 évesen
  • A Kayt alakító színésznő ezelőtt időjárásjelentő volt; a Giulianát alakító színésznő ekkor a főszereplő párja volt és majdnem nem vették bele a filmbe, mert jobban nézett ki Kaynél... és hát tényleg.
  • Az alapmű szerzője is cameózik egyet a nyitójelenetben, mint kocsmatöltelék.
  • Az olasz bevándorlás akkora, hogy az ausztrálok 4-5%-a olasz felmenőkkel bír - köztük a jelenlegi miniszterelnök - , már a felfedező Cook hajóján is volt olasz és a legelső fegyencek között is. Az 1890-es évektől egyre ellenségesebben fogadták a kisebb bérért dolgozó olaszokat, de igazán csak 1920-as évektől érkeztek nagyobb számban, amikor az Egyesült Államok bezárta kapuit előttük, az igazi lökést pedig a második világháború adta meg.

Országinfó

Szólj hozzá!
Címkék: 1966 vígjáték 20. század Ausztrália 1960-as évek Óceánia 2 órás IMDB 6 Walter Chiari Michael Powell Ausztrália és Új-Zéland
süti beállítások módosítása