Az elmúlt évek során sok és sokféle filmmel ismerkedtem meg, és amikor utánuk olvastam, rendre belefutottam valamilyen magyar vonatkozásba. A legmegdöbbentőbb talán az volt, hogy van egy világszinten jegyzet, rendkívül elismert rendezőnk, akről addig nem is hallottam: Pressburger Imre. Ebben a háromrészes posztban szeretném kigyűjteni a blogon szereplő filmek valamennyi magyar vonatkozását. Elsőként lássuk azokat a magyarokat, akik külföldi filmekben alkottak maradandót.
Zeneszerzők
- Személy: Franz Liszt (1811-1886), azaz List Ferenc
- Vonatkozás: A doborjáni Lisztről nem írok bővebben, mindenki ismeri. Csodagyerekként korán turnézni kezdett Európa-szerte, tanította többek közt Salieri, rocksztárnak számított és ebbe beletartozott a csajozás is. Egyik hódítása épp az a Marie Duplessis volt, aki előtte Dumas szeretője volt 1844-ig és akiről A kaméliás hölgyet mintázták, egy másik pedig a pletykák szerint Lola Montez ugyanebben az időben. Zenéi rendre előfordulnak filmekben.
- Film: A kaméliás hölgy (1936), A piros cipellők (1948) Mindent Éváról (1950), Amit megenged az ég (1955), Egy nyári éj mosolya (1955), Lola Montes (1955), Van aki forrón szereti (1959), Szigorúan ellenőrzött vonatok (1966), Amadeus (1984), Tágra zárt szemek (1999)
- Személy: Lehár Ferenc (1870-1948)
- Vonatkozás: A komáromi Lehár apja nyomdokain haladva katonazenekarban kezdte, az 1900-as években kezdett egyre inkább zeneszerzésből megélni, a sikert A víg özvegy hozta meg. Többnyire német nyelvterületen élt.
- Film: A víg özvegy (1934), A gyanú árnyékában (1943)
- Személy: Joseph Kosma (1905-1969), azaz Kohn József
- Vonatkozás: A budapesti Kosma, Moholy-Nagy rokona, már 11 évesen operát írt, a Zenekadémia elvégzése után egy ideig itthon dolgozott, majd Németországba költözött, végül 1933-ban a nácik elől Párizsba ment, itt lett igazán ismert versekre írt zenéivel és filmdalaival. A világháború alatt háziőrizetben élt.
- Film: Lange úr vétke (1936), A nagy ábránd (1937), A játékszabály (1939), Szerelmek városa (1945)
- Személy: Rózsa Miklós (1907-1995), azaz Rosenberg Miklós
- Vonatkozás: A budapesti Rózsa Németországban tanult vegyésznek és mellette zenésznek is, első filzenéjét 1937-ben írta, miután meglátta az új médium lehetőségeit. 1940-ben költözött az Egyesült Államokba A bagdadi tolvaj (1940) forgatása miatt, ez volt egyben első Oscar jelölése a 17-ből (!). 3 Oscart nyert végül.
- Film: Lenni vagy nem lenni (1942), Gyilkos vagyok (1944), Elbűvölve (1945), Quo Vadis (1951), Ben-Hur (1959)
- Személy: George Fanto (1911-2000)
- Vonatkozás: A budapesti Fanto elsősorban Brazíliában vált ismert zeneszerzővé, de egy ottani projekt során megismerkedett Welles-szel és vele is kapcsolatban maradt.
- Film: Othello (1951)
- Személy: Ligeti György (1923-2006), azaz Auer György
- Vonatkozás: Ligeti úgy lett zeneszerző, hogy mire ráébredtek tehetségére 14 évesen, már túl öreg volt virtuóznak, később pedig fizika-matekra nem vették fel zsidó származása miatt, így maradt a zeneszerzés. Az 1950-es években segített filmzenét írni, amit túl nagy korlátozásnak élt meg, ami a blogunk szempontjából vicces; 1956-ban szökött Ausztriába részben azért, mert el volt zárva a nyugati kortárs zenétől. Legnagyobb sikereit az 1960-as években érte el.
- Film: 2001: Űrodüsszeia (1968), Ragyogás (1980), Szemtől szemben (1995), Tágra zárt szemek (1999), Viharsziget (2010)
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Producerek
- Személy: Zukor Adolf (1873-1976)
- Vonatkozás: A ricsei Zukor 1891-ben érkezett Amerikába, ahol a tipikus amerikai álmot megélve vállalkozó szellemének köszönhetően megszedte magát prémkereskedőként. 1903-ban adott először kölcsön filmre, 1913-ban már ő volt az első amerikai egészestés film producere; 1912-ben többedmagával megalapította a Paramountot. 1949-ben életműdíjat kapott. 103 évesen hunyt el.
- Film: Szárnyak (1927)
- Személy: Alexander Korda (1893-1956), azaz Kellner Sándor
- Vonatkozás: A túrkevei Korda újságíróként, filmkritikusként kezdett, aztán nekiállt forgatókönyvet írni és rendezni, 1916-ban saját stúdiója volt már. A Tanácsköztársaságban válallt szerepe miatt (művészeti fejes volt) külföldre menekült és megjárta Németországot, Hollywoodot és Franciaországot is mindenhol sikereket és kudarcokat hagyva maga után, mielőtt végleg Angliába telepedett volna 1932-ben. Legnagyobb sikerét rendezőként itt aratta 1933-ban a VIII. Henkrik magánéletével. Producerként nagyobb hírű filmeken is dolgozott, 1942-ben első filmesként lovaggá ütötték a háborúban tett erőfeszítéseinek köszönhetően (bár nem találtam infót, hogy mit is tett).
- Film: Lenni vagy nem lenni (1942), Piros cipellők (1948), A harmadik ember (1949)
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Színészek
- Személy: Oscar Beregi (1876-1965), azaz Berger Oszkár
- Vonatkozás: A budapesti Beregi színészként kezett és elég nagy népszerűségre tett szert idővel, 1916-tól filmekben is szerepelt. Népszerűsége és zsidó származása miatt célpontjává vált az antiszemtia szervezeteknek,és mivel szerepet is vállalt a Tanácsköztársaságban, 1920-ban száműzték, de 1930-ban újra hazatért. A háború utáni nehéz évek miatt 1946-ban újra elhagyta az országot. Fia szintén színész lett, róla lentebb.
- Film: Dr. Mabuse végrendelete (1933)
- Személy: Szőke Szakáll (1883-1955), azaz Grünwald Jakab
- Vonatkozás: A budapesti Szakáll még diákként kezdett jeleneteket írni Szőke Szakáll álnéven, amit értelemszerűen szőke szakálláról kapott. Az 1910-es években már ismert színész volt, az 1920-as években német nyelvterületen volt aktív, míg a náci hatalomátvétel után Magyarországra nem kényszerült, majd 1940-ben Hollywoodba.
- Film: Casablanca (1942)
- Személy: Victor Varconi (1891-1976), azaz Várkonyi Mihály
- Vonatkozás: A kisvárdai Várkonyi már az 1910-es években sikeres magyar filmszínész volt, így természetes volt, hogy az 1920-as években tovább lépett német, majd amerikai filmekbe. A hangosfilm megjelenésével akcentusa miatt elvesztette varázsát.
- Film: Akiért a harang szól (1943), Sámson és Delila (1949)
- Személy: Paul Lukas (1894-1971), azaz Steckermann Pál
- Vonatkozás: A budapesti Lukas azoknak a magyaroknak a számát növeli, akik híresek lettek, mégsem hallottunk róluk. Magyarországi karrierje után 1927-től Hollywoodban dolgozott. 1943-ban elnyerte a legjobb színész Oscar-díját. 1971-ben halt meg Marokkóban, miközben nyugdíjaséveihez keresett lakhelyet.
- Film: Az élni vágyó asszony (1936)
- Személy: Peter Lorre (1904-1964), azaz Löwenstein László
- Vonatkozás: A rózsahegyi Lorre már gyerekkorában Bécsbe költözött, itt kezdett színészkedni. Az M hozta meg neki a hírnevet, a náci hatalomátvétel elől azonban rövidesen Angliába menekült, ahol Hitchcock-filmekben játszhatott, majd 1935-től az Egyesült Államokban élt.
- Film: M (1931), A máltai sólyom (1941), Casablanca (1942), 80 nap alatt a Föld körül (1956)
- Személy: Cornel Wilde (1912-1989), azaz Weisz Kornél
- Vonatkozás: A privigyei Wilde még gyerekként 1920-ban költözött az Egyesült Államokba, ahol orvosnak tanult és kvailifikálta magát vívóként az 1936-os olimpiára is, de visszalépett a színház kedvéért - viszont a színészetből sokáig nem tudott megélni, ezért mellette tovább foglalkozott a vívással is és ennek köszönhette az is, hogy Hollywood látókörébe került 1940-től. 1955-től megpróbálkozott rendezői-produceri szerepkörrel is, mérsékeltebb sikerrel.
- Film: Forever Amber (1947), A földkerekség legnagyobb show-ja (1952)
- Személy: Margit Symo (1913-1992), azaz Simó Margit
- Vonatkozás: Nem találtam sok infót a budapesti Symóról, az 1930-as években költözött Németországba és ott vált ismert színésszé, itthon csak elvétve játszott.
- Film: A félelem megeszi a lelket (1974)
- Személy: Gábor Zsazsa (1917-2016), azaz Grün Sári
- Vonatkozás: A budapesti Gábor, aki anyja révén unokatestvére volt a magyar-amerikai képviselőnek, Tom Lantosnak, 1936-ban az ország szépségkirálynője lett, 1941-ben költözött az Egyesült Államokba, 1952-ben szerepelt először filmben, de nem volt sok főszerepe, inkább társasági személyiségként ("celeb") vált ismertté, na meg hogy kilenc férje volt, köztük Geroge Sanders.
- Film: A gonosz érintése (1958)
- Személy: Oscar Beregi (1918-1976), azaz ifj. Berger Oszkár
- Vonatkozás: A budapesti Beregi apja a fentebb említett id. Oscar Beregi. Sok infót nem találtam róla, tévészínészként kezdett, filmekben kisebb szerepei voltak.
- Film: My Fair Lady (1964), Az ifjú Frankenstein (1974)
- Személy: Fred Haggerty (1918-2002)
- Vonatkozás: A budapesti Haggerty többnyire kaszkadőrként dolgozott a színjátszás mellett, több infót nem találtam róla.
- Film:Oroszországból szeretettel (1963)
- Személy: Gábor Éva (1919-1995), azaz Grün Éva
- Vonatkozás: A budapesti Gábor, aki anyja révén unokatestvére volt a magyar-amerikai képviselőnek, Tom Lantosnak, 1937-ben hozzáment egy svéd orvoshoz, vele költözött ki első Gáborként az Egyesült Államokba, ahol már 1941-ben filmszerepet kapott, de elsősorban tévésként és celebként vált ismertté, saját talk show-ja is volt.
- Film: Macskarisztokraták (1970)
- Személy: Hanna Hertelendy (1919-2008), azaz Zimka Ilona
- Vonatkozás: A budapesti Hertelendy színpadi színésznőként volt sikeres, 1947-ben költözött az Egyesült Államokba. Családneve első férjétől származik, negyedik férje újra egy magyar lett.
- Film: Rosemary gyermeke (1968), Isten hozta Mister (1979)
- Személy: John Bartha (1920-), azaz Bartha János
- Vonatkozás: A budapesti Bartha magyar filmekben kezdett színészkedni. Sok infót nem találtam, de beszédes, hogy az utolsó magyar filmje 1956-os, utána szünet, majd 1962-től olasz filmekben tűnik fel. Elvileg idén 100 éves.
- Film: A jó, a rossz és a csúf (1966)
- Személy: Aba Marika (1929-1972)
- Vonatkozás: A neve alapján magyar Aba Marika Budapesten született, de már olaszországi baletttáncosként került be a filmbe. Később filmes újságíróként szerzett magának elismerést.
- Film: Quo Vadis (1951)
- Személy: Szabó László (1936-)
- Vonatkozás: A budapesti Szabó '56-os menekültként érkezett Franciaországba, belevetette magát az újhullámba, így kezdett ismerősei révén szerepeket kapni. Az 1960-as évektől magyar filmekben is bőven láthatjuk, de még rendezett is két francia filmet.
- Film: A kis katona (1963), Éli az életét (1962), Bolond Pierrot (1965), Week-end (1967)
- Személy: Peter Kassovitz (1938-), azaz Kassowitz Péter
- Vonatkozás: A budapesti Kassovitz apja Kassowitz Félix karikaturista. Zsidóként a második világháborúban bújkált, majd 1956-os menekültként hagyta el az országot és telepedett le Franciaországban. A színészet mellett ír és rendez is. Fia szintén filmes (ld. lentebb).
- Film: Éli az életét (1962), A gyűlölet (1995)
- Személy: Ahna Capri (1944-2010), azaz Nánási Anna
- Vonatkozás: A budapesti Capri 1950-ben menekült szüleivel az Egyesült Államokba, már gyerekkorától színészkedett. Autóbalesetben hunyt el.
- Film: A sárkány közbelép (1973)
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Írók
- Személy: Bíró Lajos (1880-1948), azaz Blau Lajos
- Vonatkozás: A nagyváradi Bíró újságíróként kezdett, de még külügyi államtitkár is volt, de ezután is számos országban élt és dolgozott, mielőtt megállapodott volna az Egyesült Királyságban Korda mellett.
- Film: A hontalan hős (1928)
- Személy: Lengyel Menyhért (1880-1974), azaz Lebovics Menyhért
- Vonatkozás: A balmazújvárosi Lengyel újságíróként kezdett, 1907-től jelentkezett színdarabokkal, amelyek sikeresek voltak; 1916-ban írta meg Bartók művének alapját, A csodálatos mandarint, az 1920-as évektől már filmeken is dolgozott forgatókönyvíróként. 1937-ben költözött az Egyesült Államokba. 1974-ben tért haza, még abban az évben meghalt.
- Film: Ninocska (1939), Lenni vagy nem lenni (1942)
- Személy: László Aladár (1896-1958)
- Vonatkozás: A budapesti László újságíróként kezdte, de színdarabokat és forgatókönyveket is írt, így szerződtete le egy amerikai stúdió 1935-ben, innentől kezdve az Egyesült Államokban élt.
- Film: Becsületes megtaláló (1932)
- Személy: László Miklós (1903-1973), azaz Leitner Miklós
- Vonatkozás: Az angol és a magyar Wikipedia kissé ellentmondanak egymásnak, mindenesetre az biztos, hogy a budapesti Leitner színészként kezdte (kisebb szerepe volt a Meseautóban is), de darabokat is írt, ami olyan jól ment, hogy az egyiket a Nemzeti Színházban is játszották. 1937-ben írta meg az Illatszertár c. darabját, ami az alábbi film alapja több másik mellett. 1938-ban emigrált az Egyesült Államokba zsidó származása miatt.
- Film: Saroküzlet (1940)
- Személy: Tolnay Ákos (1903-1981)
- Vonatkozás: A szegedi Tolnay Európa-szerte dolgozott újságíróként és forgatókönyvíróként, javarészt az Egyesült Királyságban. Olaszországban érte a második világháború, innentől kezdve ott maradt élete végéig. Színészként szerepelt az alábbi filmben, vélhetőleg a forgatókönyvön is dolgozott.
- Film: Róma nyílt város (1945)
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Rendezők
- Személy: Michael Curtiz (1886-1962), azaz Kaminer Manó
- Vonatkozás: A budapesti Curtiz színészként kedzett, körbeutazta Európát, de vívóként részt vett az 1912-es olimpián is. Még ebben az évben megrendezte az első egészestés magyar filmet és az első világháborúban megsebesült az orosz fronton, majd a Tanácsköztársaság elől Ausztriába ment (a magyar Wiki szerint épp ellenkezőleg, a fehérterror elől), itt figyeltek fel rá Hollywoodból is, ahová 1926-ban szerződteték le. Rengeteget dolgozott szigorú maximalistaként, de emiatt sosem szánt elég időt jól megtanulni angolul.
- Film: Robin Hood kalandjai (1938), Casablanca (1942)
- Személy: Charles Vidor (1900-1959), azaz Vidor Károly
- Vonatkozás: A budapesti Vidor harcolt az első világháborúban, majd Németországba, 1924-ben pedig az Egyesült Államokba szerződött, ahol korának egyik legfelkapottabb rendezője volt. Épp Lisztről forgatott, amikor szívrohamban elhunyt. 1944-1945-ben Evelyn Keyes, az Elfújta a szél színésznőjnek férje volt.
- Film: Becsületből elégtelen (1939), Elfújta a szél (1939)
- Személy: Jules White (1900-1985), azaz Weiss Julius
- Vonatkozás: A budapesti White gyerekkoráról nem ír a Wikipedia, de 15 évesen már statiszta volt az alábbi amerikai filmben, szóval vélhetően nem élt itthon sokáig (öccse 1906-ban már Amerikában született). Rövid, börleszkszerű vígjátékokat rendezett az 1950-es évekig, amikorra a műfaj népszerűsége alábbhagyott; ekkor a tévére költözött át.
- Film: Egy nemzet születése (1915)
- Személy: Emeric Pressburger (1902-1988), azaz Pressburger Imre
- Vonatkozás: A miskolci Pressburger mérnöknek tanult, de újságíró lett, az 1920-as években pedig már Németországban élt és írt forgatókönyveket. Innen zsidóként a náci hatalomátvétel miatt menekült Angliába, ahol Kordánál tudott elhelyezkedni, majd Michael Powellel együtt készítettek több sikeres és elismert filmet az 1950-es évekig. Egyik unokája Oscar-díjas rendező lett.
- Film: Blimp ezredes élete és halála (1943), Canterbury mesék (1944), Vágyak szigete (1945), Diadalmas szerelem (1946), Fekete nárcisz (1947), Piros cipellők (1948)
- Személy: Andre DeToth (1912-2002), azaz Tóth Endre
- Vonatkozás: A makói DeToth jogásznak tanult, de már diákként elismert színdarabokat írt, majd filmes vizekre evezett; itthon is rendezett már filmeket, majd Korda alá dolgozott Angliában, végül 1942-ben költözött Amerikába. Fél szemére vak volt, ezért egyszer elrabolták a Közel-Keleten, mert összetéveszették egy izraeli katonai vezetővel; csak azután szabadult, hogy látták, nincs körülmetélve. Hét felesége volt, köztük Veronica Lake. Állítólag ő javasolta Charles Bronsonnak is a névváltoztatást.
- Film: Panoptikum (1953), Arábiai Lawrence (1962), Superman (1978)
- Személy: Efrájim Kishon (1924-2005), azaz Hoffmann Ferenc
- Vonatkozás: A budapesti Kishon már középiskolásként irodalmi díjat nyert, de a zsidótörvények miatt nem tanulhatott tovább. Megjárt több koncentrációs tábort a világháború alatt, gyakran hajszálon múlt az élete, de végül sikerült megszöknie. A háború után Kishontra változtatta nevét és író lett, majd 1949-ben kivándorolt Izraelbe a kommunizmus elől, ekkor héberizálták (?) a nevét. Továbbra is íróként működött tovább, az 1960-as évekre nemzetközi hírű lett, ám politikai nézetei miatt sokat támadták, ezért Izraelből inkább Svájcba költözött az 1980-as években. Annak ellenére, hogy elsősorban író volt és csak mellékesen rendezett filmet, Golden Globe-okat nyert, Oscar-jelölésig jutott és kasszát robbantott.
- Film: Blaumilch-csatorna (1969)
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Operatőrök
- Személy: Ernest Laszlo (1898-1984), azaz László Ernő.
- Vonatkozás: A budapesti László fiatalon emigrált az Egyesült Államokba, 1927-ben már dolgozott a Szányakon is, majd több tucat hollywoodi film operatőre lett. Több jelölés után 1966-ban Oscart nyert.
- Film: Szárnyak (1927), Bolond, bolond világ (1963), Airport (1970)
- Személy: Zsigmond Vilmos (1930-2016)
- Vonatkozás: A szegedi Zsigmond már kamaszként érdeklődött a fényképezés iránt, de polgári származása miatt nem tanulhatta egyetemen, csak miután elnyerte az elvtársak bizalmát munkásoknak szóló filmklubok szervezésével. Titokban rögízette az 1956-os eseményeket, annak végével az Egyesült Államokba menekült. Az addigra már befutott Kovács László operatőr ajánlotta be a nagyoknak, az 1971-es McCabe & Mrs. Miller lett az első nagy munkája. A Harmadik típusú találkozásokért 1977-ben Oscart nyert.
- Film: McCabe & Mrs. Miller (1971), Harmadik típusú találkozások (1977), A szarvasvadász (1978)
- Személy: Kovács László (1933-2007)
- Vonatkozás: A cecei Kovács Zsigmond Vilmossal együtt tanult és rögzítette az 1956-os eseményeket, majd hagyta el az országot, akivel együtt formálták az 1970-es évek hollywoodi újhullámát. Ő is B-filmekkel kezdte, az áttörést az 1969-es Szelíd motorosok hozta.
- Film: Harmadik típusú találkozások (1977), Szellemirtók (1984)
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Díszlettervezők
- Személy: Alexandre Trauner (1906-1993), azaz Trau Sándor
- Vonatkozás: A budapesti Trauner festőnek tanult, zsidó származása és baloldalisága miatt 1929-ben inkább Franciaországba költözött és már pár éven belül filmek díszleteivel foglalkozhatott. A világháború alatt bújkált, utána viszont annyira keresett volt, hogy Hollywoodban is dolgozott és Oscart is nyert.
- Film: Aranykor (1930), Szerelmek városa (1945), Othello (1951), Rififi a férfiak közt (1955) A vád tanúja (1957), Legénylakás (1960)
- Személy: John Shepridge (1912-1978), azaz Csepreghy Jenő
- Vonatkozás: A budapesti Shepridge-ről csak annyi infót találtam, hogy az 1930-as években kezdett filmezni, 1940-ben Portugália költözött, majd az Egyesült Államokba. Az Othellón díszlettervezőként dolgozott.
- Film: Othello (1951)
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Zenészek
- Személyek: Budapesti Fesztiválzenekar
- Vonatkozás: Az 1983-ban alakult zenekar játszotta fel az alábbi film zenéjét.
- Film: Biutiful (2010)
- Személyek: Sapszon Bálint, Elek Norbert, Budapest Scoring
- Vonatkozás: Sapszon és Elek hangszerelték az alábbi filmet; a Budapest Scoring az előadó.
- Film: Élősködők (2019)