Az elmúlt évek során sok és sokféle filmmel ismerkedtem meg, és amikor utánuk olvastam, rendre belefutottam valamilyen magyar vonatkozásba. A legmegdöbbentőbb talán az volt, hogy van egy világszinten jegyzet, rendkívül elismert rendezőnk, akről addig nem is hallottam: Pressburger Imre. Ebben a háromrészes posztban szeretném kigyűjteni a blogon szereplő filmek valamennyi magyar vonatkozását. Ezúttal lássuk azokat a filmeket, amelyeknek van magyar vonatkozása, akár csupán említés szintjén.

Magyarország

• A 12 majom (1995) c. filmben a reptéren Magyarországot ajánlják az újságosnál prospektusok.
• Az élet mindig drága (1995) c. film alternatív befejezésében a főgonosz Magyarországra menekül, a főhős meg utána megy.
• Az Éjszakai vándorok (2019) c. filmben a rendező családjával menekültként Magyarországon próbál menedékért folyamodni az EU-ban; a film utolsó néhány perce a röszkei tranzit zónában játszódik.

Budapest

• A Saroküzlet (1940) c. film helyszínéül szolgál egy Andrássy úti saroküzlet
• A magam útját járom (1944) c. filmben a főszereplő operaénekes barátja megemlíti, hogy európai turnéja részeként Budapesten is fellépett.
• A kis katona (1963) c. filmben többször utalnak az 1956-os eseményekre képekkel is.
• A 2 vagy 3 dolgot tudok csak róla... (1967) c. filmben többször hivatkozási pont Budapest az 1956-os események miatt.
• A La flor (2018) c. filmben kétszer is elhangzik Budapest, előbb a kémek likvidálnak ott egy célpontot, egy későbbi részben pedig Casanova szeret itt bele egy román grófnőbe.

Budapest a Saroküzlet (1940) c. filmben

Fiktív magyarok

• A Cleo 5-től 7-ig (1962) c. filmben egy apuka magyarul üdvözli Párizsban gyerekeit és feleségét.
• A kis katona (1963) c. filmben az egyik ügynök neve Kovács László (és a magyar Szabó László alakítja)
• A My Fair Lady (1964) c. filmben a végső cél egy alsó osztálybeli nő akcentusát annyira feljavítani rövid időn belül, hogy Kárpáthy Zoltán magyar nyelvészprofesszor brit előkelőségnek higgye.
• Az élet mindig drága (1995) c. filmben Matthias Targo, az egyik főgonosz magyar.
• A Közönséges bűnözők (1995) c. film bűnbandája a magyar maffia, a filmben röviden magyarul is megszólalnak.
• A Tágra zárt szemek (1999) c. filmben Szavost Sándor, idős, magyar sármőr el akarja csábítani a főhös feleségét.
• A Lazarescu úr halála (2007) c. filmben Lazarescu úr néhai felesége a magyar Erzsi volt, aki rászoktatta a férfit az alkoholra.
• A Tabu (2012) c. filmben az egyik főszereplő, Gian Luca Ventura Párizsban egy férjes magyar grófnő szeretője volt.

Theodore Bikel a magyar nyelvészprofesszor szerepében a My Fair Lady (1964) c. filmben

Múzsák

• Személy: Semmelweis Ignác (1818-1865)
• Vonatkozás: A budapesti Semmelweis ügyvédjelöltből lett orvostanhallgató. 1847-ben jött rá két kórház adatainak összehasonlításából, hogy miért sokkal magasabb az egyikben a gyermekágyi láz, mint a másikban (a boncteremből átvitték ugye a fertőzést az orvosok, a másik helyre meg nem jártak). Nem hitt senki az elméletében, ki is utálták a kórházból, részben talán 1848 miatt, ő meg persze egyre szenvedélyesebben védte az igazát, annyira, hogy már őrültnek minősítették és 1865-ben a döblingi elmegyógyintézetbe vitték, ahol vélhetően az őrök agyonverték.
• Film: 12 majom (1995)

• Személy: Big Nose Kate (1849-1940), azaz Horony Mária
• Vonatkozás: Az érsekújvári Kate orvos szülei 1860-ban (11 éves) költöztek Amerikába. 1865-ben (16 éves) elárvult és megszökött nevelőitől először apácának álva, de 1869-ben (20 éves) már prostituáltként szerepel az iratokban. Mai hírneve abból fakad, hogy 1877-ben (28 éves) összeállt Doc Hollidayjel annak 1887-es haláláig.
• Film: Clementina, kedvesem (1946)

 Cathy Downs a Big Nose Kate-ihlette karakter szerepében

• Személy: Goldfinger Ernő (1902-1987)
• Vonatkozás: A budapesti Goldfinger Párizsban tanult mérnöknek, brit felesége miatt költözött Londonba 1934-ben, itt tervezte meg legismertebb épületeit. Leginkább talán azokról a toronyházairól ismert, amelyeket a második világháború pusztításai után tervezett a lakosságnak. Minket azonban az érdekel, hogy amikor a James Bond írója, Fleming hallott a férfi karótnyelt modoráról, az ihlette meg a Goldfinger nevű főgonoszát.
• Film: Goldfinger (1964)

• Személy: Hory Elmyr (1905-1976), azaz Hoffmann Elemér
• Vonatkozás: Az alábbi filmben gyakran hivatkozott Hoffmann Elemér/Elmyr 1906-ban született Budapesten. Festőként tanult az 1920-as években Németországban és Franciaországban, ekkor ismerkedett meg többek közt Picassóval. Zsidóként és homoszexuálisként megjárta a koncentrációs táborokat is, de sikerült megszöknie. A háború után Párizsban egyik képét Picassóként vették meg, innentől kezdve Nyugat-Európában, majd az Egyesült Államokban hamisított életvitelszerűen az 1950-es évek végéig, mire kiismerték üzleti módszereit. Többször próbálkozott saját műveivel is, de ezek nem hozták el a kívánt sikert és pénzt. Végül Spanyolországban telepedett le, ahol nem folyt ellene eljárás. Amikor azonban 1976-ban kiadták volna a francia hatóságoknak, inkább öngyilkos lett. Ironikus módon halála után számtalan Elmyr-hamisítvány került a piacra.
• Film: H mint hamisítás (1973)

Minden más

• Nosferatu (1922): Állítólag A Drakula regény (amit a Nosferatu gyakorlatilag plaigizált) brit írója többször találkozott Vámbéry Árminnal, hogy az erdélyi Drakula történelmileg hitelesebb legyen.
• A berlini olimpia (1938) c. filmben - amely olimpiára egyébként pályázott Budpest is - természetesen több magyar olimpikon szerepel. Magyarország a harmadik helyen végzett. A filmben mutatták Csák Ibolyát (magasugrás), Kabos Endrét (vívás), Csík Ferencet (úszás), a többi győztes itt található. Kabos zsidó származású volt, 1944-ben épp munkaszolgálatra szállították, amikor felrobbant a teherautója. Csík orvos volt, őt 1945-ben érte halálos bombatámadás.

Csák Ibolya magasugró megnyeri a berlini olimpiát

• A Frida, naturaleza viva (1983) c. film kapcsán: Frida Kahlo szeretője volt a magyar fotós, Muray Miklós, legismertebb fotóit ő készítette.
• A Schindler listája (1993) c. film kapcsán: Schindler valódi listáján felfedezhető több magyar név is.
• A Halálsoron (1999) c. filmben a rabok a Klakkban és frakkban c. filmet nézik a moziban, ami két magyar színműn alapul László Aladár és Faragó Sándor tollából.
• A mások élete (2006) c. filmben megemlítik, hogy a kommunista Németországnál csak Magyarországon lettek többen öngyilkosok az elnyomás miatt.
• Az ölés aktusa (2012) c. filmben egy befolyásos üzletember megemlíti, hogy szeret felvásárolni szép tárgyakat, és ezt épp egy magyar porcelánfigurával demonstrálja, ami talán Zsolnay.