Előzmények:

Az európai fejlemények hatására Edison megbízta alkalmazottját, Dicksont, hogy dolgozzon ki kamerát és vetítőgépet. Ez 1893-ra sikerült, 1894-re azonban Dickson egy másik együttműködés keretében kifejlesztette a mutoszkópot is, a kinetoszkóp egyszerűbb és olcsóbb változatát. 1895-ben otthagyta Edisont és saját céget alapított erre alapozva. Hamar túlnőtték, ezek a gépek még az 1970-es években is üzemeltek.

1895-re, azaz egy év alatt durván esett a kinetoszkópok profitja a mutoszkóp és a vászonra vetítő gépek megjelenésével. Edison üzletember volt, úgy gondolta hogy célszerűbb egyszemélyes kukucskálós vetítődobozokat kifejleszteni, hiszen akkor sokkal több kinetoszkópra van szükség. Ez logikusan hangzik, az ekkoriban kifejlesztett vetítők azonban mégis nagyobb profitot hoztak, hiszen sokkal kisebb befektetés mellett (csak egy gép kellett) egyszerre sokkal több embertől lehetett pénzt kérni. Dickson is kifejlesztette a maga vetítőjét, Edison pedig megvásárolta a vitaszkópot, mielőtt kifejlesztette volna saját vetítőjét. (Emiatt szüneteltette a hangosfilm további fejlesztését is.)

A film:

A vitaszkóp 1896-ban debütált, az első filmek között található A csók, ami egy korabeli musical részlete az abban játszó színészekkel. Állítólag nagy botrány volt, hiszen ebben a korban nyilvánosan nagyon nem illett csókolózni; egy másik írás szerint azonban tudatos lépés volt és ez volt a férfiszínész turnéjának első lépése, hogy a továbbiakban a csók szakértőjeként vonza be nézőit előadásaira. Ezt a filmet Dickson hiányában már az addigi operatőr, Heise rendezte. A jelenetben (és a színdarabban) egy özvegyasszonyt csábítanak épp el.

Érdekességek:

- A csók, mint szerelmi megnyilvánulás korántsem magától értetődő dolog; a világ egy jelentős részén ma sem szokás, és a mi nyugati kultúránkban is csak jóval a középkor után kezdett elterjedni ebben a formájában.
- A nyilvános csók továbbra is több országban tiltott.