Rendezte: Csiaoce
Műfaj: animáció, fantasy, kaland
Főbb szereplők: -
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,3
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -
Cselekmény: A misztikus "káoszgyöngy" minden energiát magába kezd szívni és öntudatra ébred; a taoizmus legfőbb istene, Jüan-si Tien-cun ezért két tanítványát Taj-ji Csen-zsent és Sen Kung-paot küldi megzabolázására, de kudarcot vallanak. Tien-cun ekkor kettéválasztja a gyöngyöt egy lélekgyöngyre és egy démongömbre, majd az utóbbit megátkozza, hogy három év múlva égi villám pusztítsa el. A lélekgyöngyöt Taj-jire bízza, hogy a démonokat féken tartó Li Csing és felesége, Jin fu-zsen gyermekeként reinkarnálódhasson. Csakhogy Sen megsértődött, amiért nem ő kapta a megtisztelő feladatot, ezért ellopja a lélekgyöngyöt, így viszont az épp megszülető Necsa a démongömbként reinkarnálódik. Sen a lélekgyöngyöt az óceán aljára zárt sárkány Ao Kuangnak adja, így az az ő tojásában reinkarnálódik Ao Pingként. A sárkányok azt remélik, hogy Ao Ping majd elég erős lesz, hogy kiszabadítsa őket. Ez a rövid felvezetés :D
És akkor a sztori: Necsa igazi rosszcsont, mert szüleinek nincs ideje vele foglalkozni a démonokkal való háborúskodás miatt, a helyiek pedig félik és megvetik, hiszen démon, bár ezt Necsa nem tudja. Amikor újfent összekapnak, majdnem megöl egy helyi fiút, ezért Taji-ji tanítani kezdi, és hogy rokonszenvet ébresszenek benne az emberek iránt, azt hazudják, hogy ő valójában a lélekgyöngy reinkarnációja, akinek feladata a démonok ellen küzdeni az emberek védelmében...
Téma: Spoilerkedés nélkül a sztori oda fut ki, hogy "nincs végzet, csak ha bevégzed". Necsának el kell jutnia addig a felismerésig, hogy attól, hogy minek születik és elvileg mi a végzete, attól még ő dönti el, hogyan él. Ao Ping kisebb mértékben hasonló jellemfejlődésen megy át.
Tartalom: Elöljáróban tisztázzuk, hogy a keleti kultúrákban - beleértve Indiát, Japánt - Necsa nagyon alap mítosz, ez a sztori is némileg a nagy klasszikus, 16. századi kínai regény, Az istenek birtokba helyezése feldolgozása. Ez nemcsak azért érdekes, mert feltételezi a nézőről a karakterek és a sztori ismeretét, hanem az is beszédes, hogy a nagy klasszikust hogyan értelmezi - de ezzel most ne foglalkozunk, hiszen mi kelet-európai nézők vagyunk. A felvezetés technikai részleteinél emiatt kissé eltévedtem, de nagyjából érthető az alapszitu, ha kicsit kapkodósnak is érződik. A történet nagyobb része már arról szól, hogy Necsa rosszalkodik, mert kiközösítik a helyiek, és ha javulni is kezdene valamiért a helyzet, ez mindig visszarántja a sárba. De aztán mégis összejön egy-két szerencsés körülmény, ami kimozdítja a holtpontról és erőt ad neki, hogy mindennel szembeszálljon a jóért. Ebből a szempontból számomra érdekesebb Ao Ping vívódása, mert neki nem önmagát kell legyőznie, hanem a saját vélt igazságát és a saját családját. A többi karakter nem izgi, kelet-európaiként pedig a jelképrendszerrel nem nagyon tudok mit kezdeni, már ha van neki. Egy biztos van, a lábtoll-labda játék, ami Necsa magányát vagy kapcsolódását jelképezi. Műfajilag egyébként ügyesen egyensúlyozik az akció, a dráma és a humor között, ebben profi szórakoztatóipari termék. A történet kicsit lezáratlannak érződik, de csak azért, mert az alkotó célja univerzumépítés, a stáblista alatt már elkezdi felvezetni a következő filmeket.
Forma: Szerencsére a humor nem merül ki a humoros helyzetekben, esetenként vizuális vagy hangalapú a poén. A képi világ korrekt, de nem kiemelkedő, néhol erőteljesen használják a színeket (a világ jellemzően sötét vagy vörös, a tanulóévek édeni környezete üdén világosak... stb.) Az akciójeleneteket nem rontják el a túlzott kamerarángatással.
Élmény: Nem tökéletes, de szórakoztató. Más kulturális térben mozgunk, ezért talán nem tudom kellően értékelni, de ellenpéldának meg ott vannak mondjuk a japán animációk, amik tudnak nagyon is mélyek lenni nekünk is; itt a cselekmény talán pörgősebb volt a kelleténél és nem elég karakterközpontú, hogy igazán hasson - na de itt jön megint a képbe, hogy ez hatalmas klasszikus. Bocsi, ez van, ne utáljatok, kedves kínai olvasóim.
Érdekességek
- Kicsit beleástam magam a taoizmusba, idézem a Wikit: "az állandóan mozgó és szakadatlanul változó valóságot taonak nevezik, és olyan kozmikus folyamatnak tekintik, amelyben minden dolog és nem-dolog benne foglaltatik. A tao a világ ősoka, ősprincípiuma, belőle keletkezett minden létező élő és élettelen. A taoisták úgy tartják, hogy nem kell ellenállni ennek a világot mozgásban tartó erőnek, hanem a cselekedeteinket kell hozzá igazítani, s harmóniában kell élni vele azért, hogy az életünk erőfeszítésektől és erőszaktól mentessé, építő folyamattá váljon. A taoista bölcs olyan valaki, aki „úszik a tao áramlásában”."
- Jüan-si Tien-cun a legfőbb isten, aki a világot teremtette és aki minden korszakban kisebb istenségeknek tanít, akik azt továbbadják az emberiségnek. Taj-ji Csen-zsenről nem találtam eredettörténetet, elvileg az i. e. második évezred Sang-dinasztia első császárnak reinkarnációja. Sen Kung-pao már nem vallási személyként ismert, bár lehet, hogy a tigris-kultuszból ered. Valamiért haragudott mestere egyik tanítványára, ezért végül csak a Kelet-kínai-tenger tábornoka lett. Li Csing a háború istene, feleségével, Jin fu-zsennel négy gyermekük volt, az egyik ugye Necsa. A sárkány Ao Kuang az esőisten, azért büntették meg őket, mert engedély nélkül segítették az aszály sújtotta emberiséget. Fia, Ao Ping hagyományosan a filmmel ellentétben gonosz figura.
- Necsa nagyon leegyszerűsítve valóban egy mágikus fegyver inkarnációja, aki egy alkalommal véletlenül vitába keveredett Ao Pinggel és megölte őt, ezért a sárkányok bepanaszolták; hogy mentse szüleit, inkább öngyilkos lett, de ettől a lelke persze még megmaradt.
- Kapcsolódó filmek: Élősködők (Dél-Korea, 2019)
Országinfó
- Földrajz: Kína Kelet-Ázsiában van, a világ egyik legnagyobb országa, bő százszor nagyobb Magyarországnál, éghajlata mérsékelt és száraz.
- Társadalom: A világlegnépesebb országa 1,4 milliárd lakosával, túlnyomó többségük han etnikumú, háromnegyedük vallástalan vagy a népi hagyományokat követi, gazdasága bár az egyik legnagyobb, fejlettsége már csak közepes; a társadalmi különbségek közepesen nagyok, a világ egyik legkevésbé szabad országa.
- Történelem: Kb. százezer éve érkezett ide a homo spaiens, és közismerten a világ egyik első civilizációja, már az i. e. 7. évezredben létezett itt írásféleség. A legenda szerint a világot Pan-ku isten teremtette, az ő leszármazottja volt a már valószínűleg létező Ta-jü, ki olyan ügyesen szabályozta a folyókat egy árvíz során az i. e. 3 évezredben, hogy királlyá kiáltották ki, ezzel megalapult az első dinasztia Közép-Kínában. Dinasztia dinasztiát követett, de az i. e. 3. században Csin Si Huang-ti által kialakított császári államstruktúra nagyjából megmaradt felváltva az addigi feudális jellegű rendszert. Az i. e. 2. századtól kezdve a közép-ázsiai háborúk révén kialakult a selyemút, amely összekötötte Kelet- és Délkelet-Ázsiát Nyugat-Ázsiával, Európával és Afrikával is. A 13. századtól kezdve a mongol hódítás és szomszédság határozta meg gyakran a császárságot, végül az egyik mongol kánság meghódításával érte el Kína a mai ország területét a 18. században. A 19. században Japán és az európai hatalmak jelentősen meggyengítették az országot, az elégedetlenkedők pedig végül 1912-ben lemondatták a császárt és kikiáltották a köztársaságot, de az ország politikailag megosztott volt, és mint tudjuk, ebből a polgárháborúból idővel a kommunisták jöttek ki győztesen. A béke azonban nem vetett véget a vérengzésnek, több tízmillióan haltak bele a kivégzésekbe vagy az éhezésbe a következő évtizedekben, de az 1970-es évek végétől a gazdaság liberalizációjának köszönhetően jelentős fejlődésnek indult az ország.
- Film: Ki más vitte volna el a filmet Kínába, mint Lumiere-ék már 1896-ban. Az első ismert, de elveszett kínai film 1905-ös, a legrégebbi megmaradt a Gyümölcsárus (1922). Kezdetben Sanghajba, majd a japán invázióval Hongkongba összpontosult a filmipar. Minőségi ugrást a baloldali mozgalom filmjei jelentették az 1930-as években, de a kommunista hatalomátvétel után a szigorú cenzúra ellehetetlenítette az önkifejezést. Az 1980-as évek enyhülése hozta el az új nemzedéket, az ezredfordulóra nemzetközi sikerfilmeket is sikerült összehozni.
- Fontosabb filmek: Gyümölcsárus (1922), Malu tiensi (1937), Tavasz a kisvárosban (1948), Fu mu xin (1955), Lung men ko csan (1967), Xia nu (1971), Tongnian wangshi (1985), A szomorúság városa (1989), Szép nyári nap (1991), Vadító szép napok (1990), Csungking expressz (1994), Édeskettes (1997), Családi kötelékek (2000), Szerelemre hangolva (2000), Tiehszi csü (2003), Pu szan (2003), Gyilkos csapás (2015), Rizi (2020)
