Tartalom

Philip Marlow (majdnem úgy, mint a híres detektív) cinikus, rosszmájú krimiíró, aki arthritis psoriaticával kerül kórházba. A csúnya bőrrel és mozgásképtelenséggel járó betegség elől gondolataibe menekül, melyben idővel összemosódik Az éneklő detektív c. könyve a képzeletével és emlékeivel. A kórházi szálban ágyszomszédjai, ápolói, orvosai, látogatói kerülnek vele kapcsolatba; részről-részre jobban lesz, valószínűleg a pszichológus segítségének köszönhetően, aki lelki eredetűnek gondolja a betegségét. A könyvében egy nőt holtan halásznak ki a folyóból. A szovjet nő korábban egy gazdag férfivel, Binneyvel hált, aki a ráterelődött gyanú miatt felbérli az amúgy énekes Marlow detektívet, hogy járjon a titkosügynököket is érintő ügy végére. Marlow emlékeiben kisfiúkorába kerülünk, a második világháborús vidéki Angliába. Szülei viszonya rossz, a fiú ráadásul rajtakapja anyját egy másik férfival is. A nő fiával Londonba költözik, de válását nem bírja feldolgozni és folyóba veti magát.

A történet magáról Marlow-ról szól (az eredeti könyv írója maga is hasonló élményeken esett át), hogy hogyan dolgozza fel életét (emlékei, művei) és mindez hogyan hat vissza rá. Bár nincs központi témája, ez a fajta kölcsönhatás a teremtő és a teremtett között többször megjelenik. Inkább különféle gondolatok hangzanak el, mintsem egy egységes rendszerű tematika (vagy csak nem vette észre), noha jól kivehetőek Marlow életének motívumai, a szexhez és a fikcióhoz való kesernyés viszonya. Betegsége is valószínűleg pszichoszomatikus, így a film végére nemcsak testben, de lélekben is egészségesebbé válik, miközben feldolgozza emlékeit, félelmeit.

Megvalósítás

Mint fentebb említettem, a film három síkon játszódik (jelen, emlékek, a könyv), amelyek egyre jobban kezdenek átfedésbe kerülni, amiből egyrészt megérthetjük hogyan alakultak Marlow életének eseményei fikcióvá, másfelől rávilágítanak belső világára is. Ezt pl. a karakterek átemelésével érik el többek között egyik világból a másikba, mint amikor a kórházi hálótársak megjelennek a regényben, majd a regény szereplői is megjelennek a kórházban, esetleg kiderül, hogy valamely karakter Marlow gyerekki ismerőse. A hat részes sorozat egyes epizódjai kicsit másra fókuszálnak minden alkalommal, de egyben meg lehet nézni őket, az egész sztori koherens, nem akad meg egyáltalán a váltásnál.

Ahogy a cím is utal rá, zenés sorozatról van szó, hiszen a regény detektívje főállásban énekes, így minden részben 2-3 1940-es évekbeli sláger is elhangozhat utalva az adott epizód eseményeire, miközben az sem mellékes, hogy épp a detektív énekel a könyvben, Marlow apja az emlékeiben vagy Marlow környezete a kórházban fakad dalra a férfi képzeletében. Nem erőssége a sorozatnak a zenéje, de ezsközként, illetve hangulatfokozóként megfelel. Látványban a tévés világot idézi, igazán nem szemkápráztató, de sok apró kreatív kép van benne, amin lehet mosolyogni.

Élmény

Egyébként jellemző a filmre a humor, kicsit szürrealisztikus, groteszk, élcelődő. Marlow fitogtatja szellemi felsőbbrendűségét, de igazán akkor jó, amikor partnerre akad ebben és párbeszédükben több a kimondatlanul elmondott információ mint ami elhangzik. Több ilyen szöveg kellene más filmekbe is. nem nyűgözött le a filmsorozat, de ahhoz bőven elég volt, hogy jó érzésekkel gondoljak vissza karaktereire és mélabús, de reményteli hangulatára. Jól elmesélt, mélységgel bíró történet.

Érdekességek

- Jim Carter (az apa) és Imelda Staunton (a köcsögebb ápolónő) házasok
- Alison Steadman (az anya) férje Mike Leigh (Mr. Turner rendezője)
- A film meglehetősen merésznek számított a maga korában a szexjeleneteivel, nem is nagyon merték nagyobb tévék leadni.
- 2003-ban Robert Downey Jr. főszereplésével elkészült egy kevésbé méltatott amerikai remake is.