Tartalom

Pilóta száll le Párizsnál, miután átrepülte az Atlanti óceánt. Hősként ünneplik, de őt nem érdekli az éljenzés; csak a szerelmére gondol, aki nem jelent meg a fogadásán. Szerelme ugyanis előkelő, férjes asszony, nem kompromitálhatja magát. Közös barátuk, Octave (maga Renoir alakítja) közbenjárására a férj - aki közben szakítani készül szeretőjével - meghívja birtokára valamennyi szereplőt és még sok más előkelő urat és hölgyet, hogy egy vadászattal egybekötött mulatság mellett rendezhessék szerelmi viszonyaikat.

Ez az igen előkelő társaság vadászik, mulatozik, szórakozik, kicsapong, beleértve a ház urát és úrnőjét. Az őket kiszolgáló személyzet szintúgy. A fő cselekményszál teljesen súlytalan, a lényeg a társas érintkezésben, a "játékszabályokban" van: amíg mindenki a normák szerint viselkedik, nem okoz botrányt semmilyen nyilvánvaló bűn. A bonyodalom abból adódik, ha egyesek ezeket megszegik, mert nem tudnak vagy nem akarnak ezeknek megfelelni.

Megvalósítás

Bár nem elsőként alkamazta ezeket, de több, akkoriban nagyon modernnek számító képi és hangi újdonságot is felhasznált a rendező.

Élmény

Megértem, miért bukott meg az addig legnagyobb francia költségvetésből készült film: nem cselekményközpontú, kissé szétesettnek tűnik, magam sem tudtam sokáig, minek tekintsem mialatt néztem. Végig volt benne valami baljós félelem, de egy ponton annyira komikussá vált, hogy azt hittem, ez vígjáték, csak rosszul álltam addig hozzá. Nevezzük tragikomédiának.

A film egy korkép az alakoskodásba kényszerült francia társadalomról, ami előtt már fel-feltűnik az újabb háború. Ez nem belemagyarázás az 1939-es dátumba, a vadászat-jelenet egyértelmű háborús mészárlás volt.

Összegezve, hiába tartják az egyik legnagyobb filmnek, nehéz befogadni, és nem igazán szórakoztat. Zeneműnek tartják, amit újra és újra meg kell nézni, hogy igazi élvezetet nyújtson, és nálam itt bukik el. (Noha kétségkívül voltak benne remek részek és mondatok. Pl.: "Corneille, vessen véget ennek a komédiának!" vagy "Mindenki hazudik. A kormányok, a rádiók, a mozi, az újságok.")

Érdekességek

- A filmet többször betiltották, amiért rossz képet fest a franciákról.
- Renoir neve hallatán nem véletlenül jut eszünkbe az impresszionista festő: a rendező apja volt az, és a család többi tagja is a filmiparban dolgozott kisebb-nagyobb sikerrel.

- Renoir első felsége, első filmjeinek színésznője apja utolsó modellje volt.

Tartalom

A rendező, Lanzmann több, holokausztban résztvevő személlyel riportot készít arról, hogy mit csináltak ezen időszakban. Lanzmann elsősorban a személyes, mindennapos történetekre kíváncsi. A dokumentumfilm utolsó negyedében a haláltáborokról a varsói gettóra terelődik a szó.

A film mint tárgy mellett talán a holokauszt a másik legkedveltebb filmes téma, hiszen kiváló lehetőséget nyújt, hogy reflektáljunk önmagunkra és túlmutassunk a látottakon. Dokumentumfilm lévén azonban, amit itt láttunk, az annyi, és nem több. A történet sem igazán áll össze egésszé, mert nincs igazán eleje vagy vége. A dokumentumfilm leginkább egy pillantkép az 1941-43 közötti haláltáborok működéséről.

Megvalósítás

Első legfontosabb tulajdonsága a dokumentumfilmnek a hossza: mintegy kilenc és fél órás anyagról beszélünk. Bár a lassú tempója és a végig jelen lévő csend jól illik hozzá, egyhuzamban ennyit lehetetlen végigülni.

Az interjúk szerkesztési elve egyszerű: zsidó áldozatok, lengyel környékbeliek és német katonák vagy hivatalnokok megszólalásai váltakoznak. Fontos eleme még a filmnek a vonat, amelyen utazva közeledünk, távolodunk, megérkezünk a tényleges helyszínekre.

A film erőssége a személyessége; a rendező kérdez, a tolmács, ha van, fordít, az alany válaszol. Az arcokat intim közelségből mutatják, Lanzmann pedig hajthatatlanul kegyetlen, és mindent elkövet, hogy alanyainál elsazakdjon a cérna. (Pl. az egyik túlélőt visszaviszi szülővárosába, beállítja a lengyel civilek közé, és addig provokálja őket, amíg ki nem buknak az antiszemita megjegyzések.) Amikor pedig megtörténik, még közelebbről veszi az arcokat, és hajtja nem hagyja békén szereplőit.

Élmény

Magyarként érdekes módon a film egy olyan aspektusa okoz örömet, amire a rendező nem számíthatott: a 80-as évek Lengyelországa visszarepített gyerekkoromba, annak minden nosztalgikus, szocialista ruhadivatjával, autómárkáival, házaival. Egyébként mivel nem kíséri végig a film a haláltáborok történetét, mi magyarok csak  elvétve vagyunk megemlítve.

Szóval ami rányomja az élményre a bélyeget, az a hossz (Alig várom már a Sátántangót...). Kétségtelenül vannak erős pillanatok is, a csúcspont egyértelműen az, amikor Filip Müllernél tört el a mécses, aki nem egy szerette miatt borul ki, hanem amiatt, amikor az állati körülmények között megélt egy egyetemes emberi pillanatot, és ezt idézi fel.

A másik, számomra értelmezhetetlen rész a negyedik, a varsói gettóról szóló blokk. Bár kapcsolódik Lengyelországhoz, a zsidóüldözéshez, és bár gyakorlatilag a gettó is afféle koncentrációs tábor volt, mégis élesen elkülönül az előző hét óra haláltáborairól szóló anyaggal.

Érdekességek

- A film 11 évig készült, elsősorban a kutatómunka, a tanúk felkeresése és szóra bírása tartott sok ideig.
- A forgatás során a német szereplőket csak rejtett kamerával sikerült rögzíteni, egyszer azonban lebukott, aminek egyhónapos kórházi kezelés lett a vége.
- Lanzmann aktív értelmiségiként részt vett a második világháborúban a francia ellenállásban, elítélték, mert kiállt Algéria mellett.
- Lanzmann korábban dolgozott Sartre-ral, és élettársának, Simone de Beauvoirnak a szeretője volt.

Tartalom

Egy egymástól elhidegült angol házaspár (Ingrid Bergman és George Sanders) Olaszországba érkezik rövidebb időre hivatalos ügyben. Az idegenben kénytelenek egymás társaságában lenni. Vonakodnak is válni, meg nem is.

 Az olasz neorealizmus egyik fontos darabja a film, noha már nem vegytiszta, több dologban is továbblépett. A cselekmény inkább érzelmi úton zajlik, túl sok esemény nincs; épp ezért ezt a filmet tartják az egyik első modern filmnek.

Megvalósítás

A film erősen allegórikus - ennek egy részért észrevesszük, más részét nem. Az expresszionizmushoz hasonlóan kivetül a környezetre a szereplők belső világa: veszekedő szerelmesek, kismamák, prostituált, halottak tűnnek fel a megfelelő ponton.

Mindez azonban a tartalomból vehető ki, a képi világgal nem nagyon segít bennünket a rendező. Az a leglátványosabb, amikor mozdulatlan szobrokról láthatunk felvételeket, szerintem ez sokat elmond...

Élmény

Azt hiszem, ez leginkább romantikus film. Reménykedő, de válságban lévő pároknak izgalmas lehet, fordulatos cselekményt azonban ne várjunk.

Érdekességek

- Bergman és Rossellini ekkor házasok voltak, közös gyermekük pedig nem más, mint Isabella Rossellini, akinek később udvarlói voltak Scorsese, Lynch és Gary Oldman.
- Bergman korábban játszott a Casablancában is.
- George Sanders játszott a Mindent Éváról c. filmben, illetve pikáns magánélete volt: férje volt Gábor Zsazsának, majd miután elváltak, az idősebb nővérének, Gábor Magdának. Végül öngyilkos lett.

Tartalom

A 12. századi Anglia uralkodója külföldi fogságba esik, így a hatalom öccse, János (Claude Rains) kezébe kerül. János Anglia két nagyobb népe közül a normannok javára elnyomja a szászokat, akik végül Robin Hood (Erol Flynn) és szerelme, Lady Marian (Olivia de Havilland) mögött sorakoznak fel az uralkodó ellen.

A Robin Hood legenda az egyik legnépszerűbb angolszász téma, már 1908-ban is készült film az igazságosztó bandita tetteiről.

Megvalósítás

Imádom a technicolor-filmeket (lásd még: Óz, a nagy varázsló, A bagdadi tovaj), sokkal élénkebbek a színek, és ettől kellemesebb rájuk nézni. A régi csúcsfilmek másik nagy erénye, hogy a digitális utómunka helyett kosztümökre, kellékekre és tömegjelenetekre mehetett a pénz. De láttam ám egy kreatívabb megvalósítást is, amikor a harcoló feleknek csak az árnyakait mutatták:

A történetvezetés kicsit esetlen volt, mint amikor túl sok információt akarnak megosztani a nézővel, és sem a karakterek, sem a történet nem voltak túl érdekesek, de ezt ellensúlyozta a sok izgalom és a humor.

Élmény

Szórakoztató, de nem több.

Érdekességek

- A magyar származású rendező, Kertész Mihály állítólag olyannyira nem szívlelte Errol Flynt, hogy a forgatás során valódi kardokat is küldött ellene, hadd fájjon neki...
- Talán közismert, de nem árt eleget hangsúlyozni: a valóságban Richárd korántsem volt az a tökéletes uralkodó, aminek a legendák láttatják. Nem sokat foglalkozott országával, inkább háborúskodott. Később azért János is rászolgált a mai rossz hírére, de történelmileg fontosabb esemény fűződik a nevéhez: a Magna Charta.
- Robin Hood története nagyjából a 19. században érte el mai formáját, amiben jelentős szerepet játszott az Ivanhoe is.
- Az ezeréves tölgy, amely a sherwoodiak bázisául szolgál, még a mai napig él.
- Olivia de Havilland még él és virul, 98 éves :) Nem mellesleg játszott az Elfújta a szélben is. Utoljára 1979-ben szerepelt mozifilmben.
- A Jánost alakító Claude Rains később szerepelt a Casablancában és az Arábiai Lawrence-ben is.
- A Little John alakító Alan Hale feltűnik az Ez történt egy éjszaka c. filmben is.

Tartalom

Dorothy elszökne otthonról, hogy mentse kutyáját a gonosz szomszédjától, de felkapja egy forgószél és egy másik, mágiával teli világba repíti. Hogy hazajuthasson, el kell jutnia Ózhoz, a nagy varázslóhoz...

Kissé nehezemre esik az értelmezése. Ha valóban a felnőtté válásról szólna, akkor Dorothynak sokkal érettebben kellene viselkednie a történet végére - de az egyedüli tanulság, amit leszűrt, hogy nem szabad elszökni, mert az otthon a legjobb hely, ráadásul a valós konfliktusa sem oldódott meg.

Megvalósítás

Ezzel nincs probléma, látványos, nagyon színes. Okos húzás volt az egyhangú hétköznapokat a meseszerű álomvilágtól színekkel elválasztani, és a trükkökre se lehet panaszunk.

A jelmezek tök jók, és nem spóroltak a törpékkel sem. Karakteres színészeket választottak - vagy legalábbis arra sminkelték őket -, egyedül Dorothy tűnt túl mesterkéltnek. A dalok nem mentek a film rovására. Elsőre talán soknak tűnhet, de megfelelő helyen voltak elhelyezve és alapvetően nem voltak a helyzethez nem illők.

Élmény

Nekem nagyon a Teletubbies-ra hajazott a film az erőltetett gesztikulációk és a gyerekes cselekmény miatt, szóval gyerekkel jó nézni, felnőttként inkább bosszantó tud lenni. Ettől függetlenül humoros, izgalmas, látványos filmet kapunk fülbemászó dallamokkal.

Érdekességek

- A történet eredetileg pénzügyi tanmese volt.
- Az ember kevésbé várná, de a mumpicok élték meg a legmagasabb kort, a Lollipop Guildből még 2015-ben is van egy életben maradt tag.

- A filmet többen is rendezték ideiglenesen, többek közt Cukor, akinek ternmészetesen magyar szülei voltak, illetve Vidor, akinek a nagyszülei voltak magyarok.