Artúr filmélményei

Az alvilág királya (1937)

2015. július 23. 10:57 - Liberális Artúr

Rendezte: Duvivier, Julien
Műfaj: -
Főbb szereplők:
Jean Gabin

Megjelenés: 1937, Franciaország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,8 pont
Előzetes: https://youtu.be/ZngxQsYg1mY
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/az-alvilag-kiralya-pepe-le-moko/movie-49

Tartalom

Pepe sármos gengszter, a francia rendőrség elől bújkálva az algíri Kaszbában húzza meg magát, ahová nem ér el a hatóságok keze. A helyi nyomozó szinte barátként jár hozzá, mert tudja hogy a Kaszbában nem kaphatja el - ehhez ki kell csalogatnia a városrészből, ahol nem segíthetik - így türelmesen, ragadozóként vár, hogy lecsaphasson a megfelelő időben. Pepe kiskirályként él embereivel és szeretőjével, a helyi Aisával. Egy nap azonban előkelő turisták érkeznek Párizsból, és Pepét hamar rabul ejti a társaság egyik hölgytagja. Elege van a Kaszbából, haza akar menni.

A film szimbolikája viszonylag egyszerű: a Kaszba menedéket nyújt ugyan és szeretőt, de egyben börtöne is Pepének, mert ha kitenné a lábát, azonnal letartoztatnák, ahogy ez megtörtént a társaival is. Gaby, a párizsi hölgy csillogó ékszereivel Párizs jelképe; Pepe nem csak a nőt akarja, de visszatérni Párizsba is, a szabadságba.

Megvalósítás

A film a francia költői realizmus egyik fontos darabja az Atalante és A játékszabály mellett, amelynek lényege a történet realisztikus bemutatása, de mindezt líraisággal igyekszik megtenni. Ugyancsak a film noir egyik előfutárának tartják a maga sorsszerű bukásával, a bűnözésével, a femme fatale-lal.

Képileg kevésbé érdekes, egyes tartalmi elemei iszont mai szemmel is jók: imádtam pl. Slimane nyomozó behízelgő, de magabiztos karakterét, kár hogy csak ezt az egy arcát mutatta végig. A karakterek amúgy  hitelesnek tűntek, egyediek voltak, tök jól hozzájárultak a film hangulatához, int pl. a flegmán mosolygó szőke srác, aki egyszer sem szólalt meg, de mindenhol ott volt, vagy a kiöregedett, kövér párizsi énekesnő, aki már kurvának se jó a gettóban, csak verést kap. A rabság és a szabadság szimbólumai fedezhetők fel időnként, és volt még egy tulajdonsága a filmnek, amit inkább a videó hibájának gondolok mint szándékos művészi eszköznek: gyakran egészen homályos volt a környezet, csak a középpont maradt éles, erősen kihangsúlyozva azt.

Élmény

Érdekes volt viszontlátni a Kaszbát 20 évvel Az algíri csata előtt; már itt is törvényenkívüli gettó volt. utólag persze könnyű okosnak lenni, de mintha már itt is érződött volna némi feszültség a fehér franciák és a helyi lakosok között. A film maga nem volt különösebben élvezetes, de úgy érzem a karakterek drámái jól és hitelesen sikerültek, átérezhető a lelki világuk.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Marcel Dalio (A játékszabály, Casablanca), Gaston Modot (A játékszabály).

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr3012699321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

moodPedro 2017.06.27. 00:42:37

A periferia homalya szerintem nem a video hibaja. Gyanítom, hogy ez a technikai hiba az objektiv sajátosságaibol adódhat. Nekem nagyon tetszett a film. Talan a kaszba izgalmas hangulata miatt.

Életunt Cápa 2017.06.27. 08:25:07

@moodPedro: Nekem sokszor alakul úgy véletlenül a listám sorrendje, hogy két, valamilyen szempontból egymáshoz köthető film követi egymást. Itt előbb láttam az Algíri csata c. filmet, ami szintén ebben a kaszbában játszódott, de egészen más volt a hangulata. Szóval te is fogsz még találkozni vele :)
süti beállítások módosítása