Rendezte: Agnes Varda
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Sandrine Bonnaire
Megjelenés: 1985, Franciaország
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,6
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/sem-fedel-sem-torveny-sans-toit-ni-loi/movie-2184
Cselekmény: A fiatal Monát a kihűléstől holtan találják egy szántó melletti árokban. Mint kiderül, csöves volt, a történetben azok számolnak be találkozásukról, akikkel az utóbbi hetekben-hónapokban összefutott. Egy kamionos pl. rosszfejként számol be róla, miután nem akart kedvére tenni a fuvarért cserébe. Egy autós műhelyben autómosásért kap némi pénzt, de a tulajt leszólja és az nem alkalmazza tovább. Yolande (Yolande Moreau) egy tehetős, idős hölgy házvezetője, akinek villájában titokban megszáll Mona egy alkalmi pasijával. Yolande irigyen nézi, ahogy együtt alszanak, ő nem érzi kapcsolatát ilyen romantikusnak a barátjával. Békén hagyja őket, ám Yolande pasija kisstílű bűnözőként szemet vet a házra, és amikor ott találja Monáékat, a lány elmenekül egyedül, amit értelemszerűen barátja zokon vesz, és annak tulajdonítja addigi kapcsolatukat, hogy volt füve, mostanra meg elfogyott. Ezután egy nomád életmódot folytató filozófusnál húzza meg magát, de ott sincs maradása...
Téma: Azt hiszem Varda célja valami olyasmi lehetett, hogy azon keresztül tartson nekünk tükröt, hogyan tekintünk az öntörvényű, de kiszolgáltatott nőkre. Hogy ez mennyire sikerült, tekintsük át alább.
Tartalom: A sztori lineáris, kivéve azt, hogy a halott Monával indítunk, tehát a vég már nem lesz meglepetés. A narratíva érdekessége, hogy bár Mona nem passzív és nem is szótlan, elsősorban mégis azokról tudunk meg többet, akik kapcsolatba kerülnek vele, mert az jellemzi igazán őket, ahogy ők tekintenek Monára. Szinte az összes férfi a fiatal, csinos nőt látja benne, és alacsony státusza miatt könnyebben próbálkoznak be nála, mint egy "rendes" nőnél. Egy másik jellemző társadalmi tekintet az, ahogy azonosulni tudnak vele: van aki a szabadságát irigyli, van aki az őszinte párkapcsolatát, van aki saját magát fedezi fel benne... stb. Mivel Mona nagyjából ugyanazon a környéken mozog, több szereplő szála visszatér; ettől ha nem is lesz egy Ponyvaregény (1994), mindenesetre segít jobban elmélyülni a karakterekben és a történetet is érdekesebbé teszi. Négy hosszabb történetszálunk van: a már említett Yolande, aki Monában egy ideális szeretőt lát; a társadalomból kitért filozófus, aki már tudja, hogy egyedül nem megy, a teljes elkülönülés összeomlással jár; az agronómus, akinek megesik Monán a szíve; és végül a vendégmunkás, akivel sikerül kialakítani egy kölcsönösen törődő kapcsolatot. Ilyen-olyan okból azonban mindegyik megszakad, és ez az, amitől Mona a kelleténél valósághűbb lesz és nem annyira jelképes karakter: ő ugyanis meglehetősen következetlen. Annyit tudunk meg róla, hogy van rendes képzettsége, de egy nap elege lett a kispolgári létből és útnak kelt, hogy minél távolabb kerüljön a társadalomtól, bármilyen függéstől. De közben mégis teljesen kiszolgáltatott a társadalomnak, hiszen ételt és szállást csak tőlük remélhet, illetve amikor lehetősége lenne önellátásra, akkor nem él vele. Mona karaktere tehát egyszerre teljesen független és függő, így aztán lehet, hogy időnként vonzó a többieknek a függetlensége, ám ez egyúttal fenntarthatatlan is.
Forma: A Kukázókhoz (2000) hasonlóan félig dokumentarista, félig fiktív jellegű, van narráció, interjú, a szereplők kibeszélnek a kamerába. A szereplők többnyire helyi amatőrök, de nem látszik rajtuk, miközben a valódi színészek meg túl műviek hozzájuk képest. A színek tipikusan 1980-as évekbelien fakóak/színtelenek, a kamera statikus vagy Monával együtt halad, ami végülis érzékletes, de nem elég izgalmas számomra. A zene disszonáns vonós, nem mondom, hogy nem illik hozzá, de nem túl érdekes.
Élmény: Azt hiszem nem kedvelem Varda filmjeit; a Cleo 5-től 7-ig (1962) még izgalmas volt, a többi már nem volt az. A történet nem tudom, hova akart kilyukadni, tehát vagy én nem értettem meg vagy nem elég jól elmagyarázva. Ha ez társadalmi kritika akart lenni, akkor nem sikerült, mert nem a társadalom vetette ki magából Monát A formai elemeknél nálam továbbra is az 1920-as évek a nyerő, persze ez egyéni ízlés kérdése.
Érdekességek
- Korábban láttuk:
- Macha Méril (A nap szépe)
- Yolande Moreau (Amelie csodálatos élete)
- A film egyik ihletője egy valódi csavargó lány volt, akit Varda befogadott magához és szerepet is kapott a filmben a vasútállomáson.
Országinfó
- Földrajz: Franciaország Nyugat-Európában van, de világszerte vannak még területei Óceániától Amerikáig. Hétszer nagyobb Magyarországnál, éghajlata és földrajza változatos, a déli mediterrántól az északi hegyvidékiig terjed. Itt található Európa legmagasabb hegye.
- Társadalom: Közel 70 millió lakosa van, túlnyomó többségük francia, kb. fele keresztény, bő harmada ateista, gazdasága az egyik legfejlettebb, alacsonyak a társadalmi különbségek és fejlett a demokráciájuk.
- Történelem: Franciaországot már közel kétmillió éve lakják, de igazán csak kb. tízezer éve állandósult és gyarapodott népessége a jégkorszak végével. Az i. e. 5. század óta főleg a kelta gallok lakták, amíg Róma az i. e. 1. században el nem foglalta. Germán népek már a 3. századtól támadták a területet, míg végül az 5. századra összeroppant Róma és germán királyságok vették át a helyét, közülük is a frankok nőttek a legnagyobbra. A 8. században sikeresek ellenálltak az arab hódításnak, de a 9. század viking támadásainak már nem sikerült, így fordulhatott elő, hogy pl. az ország egy részének hercege az angol uralkodó lett, illetve hogy a királyság egy polgárháború után három részre oszlott, ennek nyugati harmada lett a mai Franciaország. A fentiekből adódóan tört ki Anglia és Franciaország között a százéves örökösödési háború a 14-15. századokban, ami a nagy pestisjárvánnyal megspékelve kiirtotta a lakosság felét. A 16. században vallási alapon tört ki polgárháború milliók halálát okozva, de közben megindult a gyarmatosítás, megkaparintották Észak-Amerika, Észak- és Nyugat-Afrika egy tekintélyes részét. A 17. században Richelieu bíboros ténykedésének köszönhetően az uralkodók lassan központosították hatalmukat és ez sikeres terjeszkedéshez vezetett, a világhatalmi játszma fenntartása azonban a 18. századra már meghaladta a királyság erőforrásait, ami a felvilágosodás népszerűvé válásával forradalmat hozott, meghirdetve az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát. A 19-20. századok során főleg a németekkel vívott háborúik voltak meghatározóak, a nagy veszteségek pedig arra ösztönözték a feleket, hogy ellenségeskedés helyett együttműködésben gondolkozzanak, így lett az ország vezető tagja az ENSZ-nek, NATO-nak, EU-nak.
- Film: Az első ismert filmet a franci Le Prince jegyzi 1888-ból, hagyományosan a mozi kezdetét pedig a francia Lumiere-testvérek 1895-ös párizsi vetítéséhez kötjük. Nem kevésbé jelentős Melies, aki kimaxolta a korai filmes trükköket és talán a leginkább felelős a történetalapú film létrejöttéért. A francia filmipar volt az amerikai és az olasz mellett a legjelentősebb, míg az európai mozit el nem söpörte az első világháború, így a többiekhez hasonlóan a franciák is új utakat kerestek, az övéké a lírai realizmus lett. Bár addig is voltak egyedi rendezők, a nagy megújulást, az újhullámot A négyszáz csapáshoz (1959) kötik, amely a szokatlan témájú és képi világú, szerzői filmezést részesítette előnyben. A francia filmipar azóta is az egyik legjelentősebb, az egyik legfontosabb filmes fesztivál a cannes-i.
- Fontosabb filmek a blogról:
- Európa: Roundhayi kerti jelenet (1888), A munkaidő vége (1895), A vonat érkezése (1896), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Patyomkin páncélos (1925), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), Az ember a felvevőgéppel (1929), Az Atalante (1934), A játékszabály (1939), Biciklitolvajok (1948), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Nyolc és fél (1963), Persona (1966), 2001: Űrodüsszeia (1968), A tükör (1975), Fanny és Alexander (1982), Sátántangó (1994), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
- Nyugat-Európa: A munkaidő vége (1895), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), M (1931), Az Atalante (1934), A nagy ábránd (1937), A játékszabály (1939), A szerelmek városa (1945), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Megvetés (1963), Vétlen Baltazár (1966), Playtime (1967), Jeanne Dielman (1975), Soá (1985), Szép munka (1999), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
- Franciaország: A munkaidő vége (1895), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), Az Atalante (1934), A nagy ábránd (1937), A játékszabály (1939), A szerelmek városa (1945), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Megvetés (1963), Vétlen Baltazár (1966), Playtime (1967), A mama és a kurva (1973), Soá (1985), Szép munka (1999), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
- Franciaország: A munkaidő vége (1895), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), Az Atalante (1934), A nagy ábránd (1937), A játékszabály (1939), A szerelmek városa (1945), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Megvetés (1963), Vétlen Baltazár (1966), Playtime (1967), A mama és a kurva (1973), Soá (1985), Szép munka (1999), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
- Nyugat-Európa: A munkaidő vége (1895), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), M (1931), Az Atalante (1934), A nagy ábránd (1937), A játékszabály (1939), A szerelmek városa (1945), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Megvetés (1963), Vétlen Baltazár (1966), Playtime (1967), Jeanne Dielman (1975), Soá (1985), Szép munka (1999), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
- Európa: Roundhayi kerti jelenet (1888), A munkaidő vége (1895), A vonat érkezése (1896), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Patyomkin páncélos (1925), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), Az ember a felvevőgéppel (1929), Az Atalante (1934), A játékszabály (1939), Biciklitolvajok (1948), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Nyolc és fél (1963), Persona (1966), 2001: Űrodüsszeia (1968), A tükör (1975), Fanny és Alexander (1982), Sátántangó (1994), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
