Artúr filmélményei

Casablanca (1942)

2015. április 17. 22:53 - Liberális Artúr

Rendezte: Curtiz Michael
Műfaj:
dráma, romantikus
Főbb szereplők:
Humphrey Bogart, Ingrid Bergman, Paul Henreid

Megjelenés: 1942, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 8,5 pont
Előzetes: https://youtu.be/BkL9l7qovsE
Ajánlott írás: -
Mikor láthatóhttp://port.hu/adatlap/film/tv/casablanca-casablanca/movie-327

Tartalom

1941 decembere, kicsivel Pearl Harbor előtt. Casablanca, Marokkó, amely ugyan a németbarát francia Vichy-kormány irányítása alatt áll, de még nem közvetlenül. Franciák, németek, arabok és Európa számos nemzetének menekültjei gyűlnek össze időről-időre az amerikai Rick (Humphrey Bogart) bárjában, és természetesen egyikük sem kedveli a németeket. Egy nap megőrzésre hagynak nála egy rakás biankó útlevelet, amivel a menekülőben lévők Amerikába juthatnának. Még aznap este beállít Rick egykori szerelme Ilsa (Ingrid Bergman) és férje a szabadságharcos, nyomukban a német és francia hatóságokkal. Ilsa csúnyán faképnél hagyta Ricket korábban, és Rick emiatt a mai napig megtört szívű cinikus, mogorva alak. Választás elé kerül: segítsen a házaspárnak megszökni, segítve ezzel az ellenállást és elvesztve ezzel Ilsét újra vagy szabaduljon meg férjétől és boldogan éljen együtt Ilsével?

Ha nagyon akarjuk, akkor mondjuk Rick morális dilemmáját tekinthetjük a sztorin túlmutató, mélyebb tartalomnak, de igazából ez nincs túlságosan kifejtve, így marad maga a konkrét cselekmény.

Megvalósítás

A kornak megfelelő profizmussal elkészített film; az olyan egyszerű nézőnek mint nekem, nincs benne hiba, de nem is vettem benne észre semmi különleges erényt. Minden a helyén van, se több, se kevesebb.

Élmény

A gyengeségei ellenére azonban egy hangulatos, izgalmas, kalandos, humoros romantikus filmről beszélünk. Egyrészt adott a tényleges világháborús környezet, a film szereplői pedig nemcsak szerepük szerint, hanem valóban különféle nemzetekből (összesen 34 különböző országból) származó, ténylegesen menekült színészek - ez a sokszínű szereplőgárda kicsit emlékeztet A harmadik emberre - a cinikus karakterekben pedig az Alkony sugárútra.

Annyira nem izgalmas, mint Hitchcock, annyira nem kalandos, mint a Robin Hood kalandjai, annyira nem humoros, mint a Ponyvaregény és annyira nem is romantikus, mint a Nagyvárosi fények, de az összes tulajdonsága együtt élvezetes filmmé teszi.

Érdekességek


- A filmben több magyar vonatkozás is van: a rendező ugye Curtiz (azaz Kertész Mihály), Peter Lorréről már beszéltünk az M kapcsán, szerepel még a filmben Szőke Szakáll is, és Isle férjének filmbeli neve Victor Laszlo, aki bár cseh, de mi tudjuk hogy nyilván ő is magyar :D
- Mint említettem, rengeteg Európából menekült színész szerepel a filmben. A jelenetben, ahol a Marseilles dallal verték a németeket, nem is tudták visszafojtani meghatódottságuk. Az élet kegyetlen játéka, hogy a zsidó származásuk miatt menekült német színészeknek a későbbiekben többnyire náci katonákat kellett alakítaniuk az amerikai filmekben.
- A film szerencsés keresztmetszete volt a kor több fontos filmjében szereplő színész pályafutásának: Bergmant már láthattuk az Itáliai utazásban, Claude Rains-t a Robin Hood kalandjaiban és az Arábiai Lawrence-ben, Conrad Veidtet a Dr. Caligariban és a Bagdadi tolvajban, John Qualont Az üldözőkben, Marcel Daliot A játékszabályban, és Hans Heinrich von Twardowski ismét a Dr Caligariban.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr2712699495

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2017.12.17. 17:05:16

"Minden a helyén van, se több, se kevesebb."

-- háááááát.... biztos, hogy ugyanazt a filmet láttuk? :)))

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2017.12.17. 20:24:46

@moodPedro: Az a probléma az ilyen korai beszámolóimnál, hogy még nem volt meg a mostani tapasztalatom, nem fejlődött ki annyira még a filmes szemem, szóval csak azt tudom mondani, hogy az akkori állapotomban ennyire tudott megérinteni a film - és ezen mindig el szoktam filozofálgatni magamban, hogy ez az én hibám vagy a filmé?

Valószínűleg jó film, mert a nézők és a kritikusok is szeretik :)
süti beállítások módosítása