Artúr filmélményei

A texasi láncfűrészes mészárlás (1974)

2016. szeptember 26. 15:42 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Hooper, Tobe
Műfaj:
horror
Főbb szereplők:
Marilyn Burns, Allen Danziger, Paul A. Partain

Megjelenés: 1974, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,5 pont
Előzetes: https://youtu.be/Vs3981DoINw
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/a-texasi-lancfureszes-meszarlas-the-texas-chain-saw-massacre/movie-94345

Tartalom

Egy isten háta mögötti kisvárosban valaki feldúlja a temetőt, ezért a hatóság a hozzátartozók segítségét kéri a kiforgatott holttestek azonosításában. Így érkezik meg öt fiatal, Kirk, Pam, Jerry, illetve köztük egy testvérpár Sally és a tolószékes Franklin is nagyapjuk azonosítására, és a kötelességet összevonják egy kirándulással. Meglátogatják gyerekkori, mára elhagyatott házukat, ám útközben egy fura stopposba akadnak, aki láthatóan nem százas, a vágóhidak technikáiról beszél, és előbb magát, majd a Franklint is megvagdossa picit. Kirakják a furgonból, majd a házba érkezve szétválnak. Kirk és Pam elsétálnak a szomszéd birtokra benzinért, a ház azonban meglehetősen fura: szeméttel, csontokkal és fura hangokkal van teli. Váratlanul egy maszkos alak rájuk támad, és mint egy hentes, agyonüti kalapáccsal Kirköt....

A történet tulajdonképpen ennyi, fiatalok megérkeznek egy vidéki kisvárosba és lemészárolja őket egy beteges hentes család. Ehhez képest egészen meglepő volt olvasni, hogy a rendező szerint ez korának metaforája: a hentes, déli Sawyer család annak a vidéki, régimódi Amerikának a megtestesítője, amely mészárszékre küldte Vietnámban az 1960-as évek ellenkultúrájának fiataljait, elpusztítva reményeiket, hitüket.

Megvalósítás

A történet rövid narrációval indul, mely szerint igaz történetet láthatunk (nem az), amellyel Hooper, a rendező a Watergate-botrányt akarta kifejezésre juttatni. A sorozatgyilkos család hagyományosan a vágóhídon dolgozott, vidéken, Délen élnek, míg a fiatalok tipikus hippik virágmintás ruhákban, melltartó nélkül, horoszkópot olvasnak és nagyjából ennyiből kéne rájönnünk, hogy ez egy politikai állásfoglalás. Visszatérve a történet szerkezetére, a felvezetés után azonnal egy sokkolónak szánt képpel indulunk, ebbe robbannak be a fiatalok, ám a könnyed hangulat nem tart soká, folyamatosan kapunk vészjósló jeleket (a részeg és a benzinkutas figyelmeztetése, a rovarok, a rádió, a védőtalizmánok, a vérfolt... stb.), majd durvább előjelként megkapják a félkegyelmű stoppost, de tőle is megszabadulnak is újra csak finomabb jelzések várnak rájuk, egészen addig, amíg a bőrpofának hívott karakter váratlanul és egy gyors mozdulattal agyon nem üti első áldozatát. Innentől kezdve már csak a klasszikus horror vár ránk, de váratlanul ér véget egy megmeneküléssel, nincs igazi megkönnyebbülés, nem tudjuk mi fog történni később. Ami igazán hatásos a filmben, az az első fél óra hangulata, hiszen már a narrációtól kezdve tudjuk, hogy mi fog történni, folyamatosan ott lebeg a levegőben a veszély, miközben mégsincs nyoma neki. Ezért is ügyes bőrpofa színre lépése, aki mint egy villámcsapás fel-majd eltűnik; nincsen túlcizellálva az első gyilkossága, a második viszont annál inkább, amikor egy húskampóra húzza fel áldozatát, ez volt nekem a legbrutálisabb rész benne. A feszültség viszont nagyjából el is múlik ezzel az első belépővel, a trancsírozás már nem volt izgalmas vagy félelmetes, és ezzel jön elő a film gyenge pontja, a karakterek. Sem a gyilkosokról, sem az áldozatokról nem tudunk meg igazán semmit, hiányzik az emberi dráma, a jellemrajzok, a motiváció, így nem tudunk jobban izgulni értük vagy rettegni tőlük, mint amennyire akárki mástól. Azzal pedig kifejezetten ártottak a történetnek, hogy a nagypapából valamiféle vámpírszerű lényt faragtak, ezzel kicsit misztifikálva és kevésbé reálissá téve a történetet.

Technikailag ügyesen alkalmaz különféle módszereket a feszültségkeltésre. A film elején a narráció után vakuvillanások oldják a sötétséget, de a villanások maguk is oszló hullákra világítanak rá, majd lassan távolodva egy groteszk temetői totemként jelennek meg. A fiatlok érkezése ideiglenesen megtöri ezt a hanguatot, de hamar feltűnik a szokatlan szögből felvett részeg, aki farkast kiált. Az egész filmre jellemző ez az alsó nézetből vevő kamera, amely szokatlansága mellett arra is jó, hogy mintegy "lesből" mutassa a szereplőket, azaz prédaként. Műfajához képest az események nagy része nappal játszódik és a vért sem fröcskölik szét. Hangulatfokozó elemek a fentebb emltett különféle jelek már-már expresszionista bemutatása a naptól kezdve a rovarokig. természetesen egy horrorfilmből nem maradhatnak ki a díszletek sem, esetünkben döglött állatok, csontok és tollak, emberekből készült grotesz használati tárgyak, lepusztult épületek. A zene tökéletes, tipikus sivítós, nyikorgós, hangosodó, amilyennek lennie kell.

Élmény

Sosem néztem nagyon horrofilmeket, távol áll tőlem ez a műfaj, de filmes projektjem elején úgy gondoltam, hogy az ijesztgetés nagyon hatásosan az elemi zsigereket veszi célba, ezért bármelyik horrofilm tetszeni fog (értem ezalatt, hogy erős érzelmeket fog kiváltani). Eddig azonban csak pszichológiai jellegű horrofilmek kerültek terítékre vagy túlságosan régiek voltak. Annyiban igazam volt, hogy az első fél órában a torkomban dobogott a szívem, azonban bőrpofa mgejelenésével elszállt az izgalom, mert hiába ijesztget, hiába van technikailag jól kivitelezve, a karakterek "jellemtelensége" miatt nem vált nyomasztóvá. Mindenesetre el tudm képzelni, hogy mennyire erős ingert váltott ki a nézőkből, hiszen alig öt évvel korábban a mai szemmel matinénak tűnő Vad banda is hírhedten erőszakosnak számított, ez pedig nekem mai fejjel is brutálisan hentelős.

Érdekességek

- Bár a film eseményei nem valódiak, az ihletője az az Ed Gain, aki a Pszichó és A bárányok hallgatnak sorozatgyilkosát is ihlette.
- Gein (1906-1984) egy hasonlóan elhagyatott farmon nőtt fel alkoholista apával és vallási fanatikus anyával. Miután zsarnoki anyja is meghalt 1945-ben, összeomlott az elzárt világa, ekkor kezdett holttesteket kiásni és maradványaikat felhasználni különféle tárgyak elkészítéséhez. Legalább két nőt meg is ölt 1957-es letartóztatásáig. Legjellemzőbb tette, hogy a nők bőréből igyekezte anyját reprodukálni, amibe aztán belebújt. Beszámíthatatlansága miatt elmegyógyintézetben töltötte hátralévő éveit.

Következik: Szellemirtók

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr6912698665

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása