Rendezte: Buster Keaton, Edward Sedgwick
Műfaj: néma, romantikus, vígjáték
Főbb szereplők: Buster Keaton
Megjelenés: 1928, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1 óra
IMDB: 8,0
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-filmoperator-the-cameraman/movie-802
Cselekmény: Buster (Buster Keaton) utcai fényképész, egy nap megpillantja és persze azonnal elvarázsolja a csinos Sally. Nyomába eredve kiderül, hogy egy híradó stúdiónak dolgozik, és mit csinál főhősünk, hogy szerelme közelében lehessen? Természetesen beáll híradós filmoperatőrnek. Első felvételei teljesen használhatatlanok, ettől függetlenül sikerül elhívnia Sallyt randira...
Téma: Egyes írások próbálják metásabbnak beállítani a sztorit arra hivatkozva, hogy a főhősünk ugye egy operatőr, de én nem fedeztem fel a filmezésről szóló motívumot. Akkor már sokkal inkább szól a film és a valóság átfedéséről az Ifjabb Sherlock detektív (1924). Ez nekem így csak egy vígjáték.
Tartalom: Erre majd később még visszatérünk picit, de Keaton a filmjeit állítólag úgy készítette, hogy egy minél egyszerűbb cselekményvázat követve rögtönzésekkel töltötte ki az események közötti időt. Ez meg is látszik, a cselekmény valóban minimális, az események elnyújtottak, egyes jelenetek pedig semmivel nem járulnak hozzá a történet alakulásához, de lehetőséget nyújtanak a poénkodáshoz. Már az első jelentben megvan a sztori lényege: Busternek megtetszik Sally, akinek egy kollégája is csapja a szelet. Buster azzal próbál bevágódni, hogy jelentkezik munkatársnak, illetve később randira hívja. A bonyodalom, hogy Buster kezdetben még nem igazán tudja kezelni a kamerát, illetve mindig elkeveredik Sally mellől, akire ilyenkor azonnal lecsap legalább egy újabb udvarló. A karakterek egysíkúak, Busteré a szokásos szerencsétlenkedő, mélabús alak. A humorforrás nem meglepő módon elsősorban vizuális, de akad helyzetkomikum is.
Forma: A színjáték vegyes, egyes karakterek 1928-hoz képest már ripacskodónak hatnak, de Buster visszafogott karaktere jól öregedett, Sally pedig természetes, bele is szerettem. Egy-két távolodóan kitáguló kameranézetet leszámítva nincsenek nagy kameratrükkök, de nem is ezért híres Keaton, hanem a gegjeiért. Egyesek már erőltetettnek hatnak (kamerával fejbevágás, átöltözés), másoktól leesik az ember álla, annyira durva kaszkadőrmutatványok, vagy épp tökéletes pantomimjáték, vagy épp akkora díszlet lett hozzáépítve (ld. lépcsőház), amit ma már nehezen tudnék elképzelni.
Élmény: Leszámítva néhány látványos és váratlan poént, összességében inkább nem tetszett a film figyelembe véve Keaton korábbi filmjeit. Őszintén szólva Sally bájos karaktere és külseje miatt sokkal emlékezetesebb lesz (hímsovinizmus, pfúj).
Érdekességek
- Korábban láttuk a főszereplők közül:
- Buster Keaton (Isten hozta, Ifjabb Sherlock detektív, A generális, Alkony sugárút, 80 nap alatt a föld körül, Bolond bolond világ)
- Nem biztos, hogy velem van a baj és csak én nem tudom értékelni a jó filmeket; ahogy fentebb említettem, Keatonnak volt egy bejáratott filmkészítési eljárása. Csakhogy 1928-ban, hogy biztosítsa a rendezett anyagi feltételeket, feladta függetlenségét és elszerződött a filmben is megjelenő MGM-hez (2023 óta az Amazoné). Nekik azonban csak húzónév kellett, nem engedték kreatívkodni a továbbiakban, ezzel lassan le is csúszott a nagyok közül.
Országinfó
- Földrajz: Az Egyesült Államok Észak-Amerikában van, a világ egyik legnagyobb országa, százszor nagyobb Magyarországnál, éghajlata kiterjedésének köszönhetően hol trópusi, hol sarkvidéki.
- Társadalom: Kb. 330 millióan lakják, ezzel a világ egyik legnépesebb országa; kb. kétharmaduk európai (elsősorban német) felmenőkkel bír és keresztény. Gazdasága a legfejlettebbek egyike, ahogy demokráciájuk is, ám ehhez képest nagyok a társadalmi különbségek.
- Történelem: Az emberiség bő 15 ezer évvel ezelőtt érkezhetett Amerikába Közép-Ázsiából, akik helyenként megmaradtak a gyűjtögető-vadászó szinten, helyenként fejlett mezőgazdaságot hoztak létre. Az európai felfedezők és gyarmatosítók a 15. században érkeztek meg, az őslakosokból pedig mára mindössze a népesség 1%-a maradt, miután háborúskodások és járványok során kihaltak. Az Anglia uralta területek öntudatos telepesei 1776-ban kinyilvánították függetlenségüket és a 19. század során a kontinens nyugati partjáig terjeszkedtek. Az egyik legnagyobb történelmi traumájuk a 19. század közepén bekövetkezett polgárháború, amely a rabszolgaság eltörlése és politikai törésvonalak mentén tört ki. A földosztások, a vasutak, az iparosodás, a modern találmányok, a bankszektor erősödése a 20. századra a világ legnagyobb gazdaságává tette az országot. Az első és a második világháborúk tovább gyengítették Európát, így Amerika szuperhatalommá válhatott gazdasági és katonai értelemben is, csupán a Szovjetunió tudta vele felvenni a versenyt néhány évtizedig. Innentől kezdve aktív külpolitikát folytatva jelentősebb háborúkat vívtak Koreában, Vietnámban, Afganisztánban és Irakban.
- Film: A film és a mozi egyik bölcsője Amerika, az első fennmaradt amerikai film az 1890-es, Edison műhelyében kikísérletezett Csínytevések. Az első világháború miatt az európai stúdiók elbukták a versenyt az amerikai vetélytársaikkal szemben, akik az emblematikussá váló Hollywoodba telepítették székhelyeiket; innentől kezdve az Egyesült Államoké a mai napig a legnagyobb filmipar. Innen származik számos filmnyelvi megoldás, újítás, innen terjedt el a hangos és a színes film. Fontosabb filmek a blogról:
- Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Észak-Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)