Előzmények: A Tanhauser stúdiót, korának egyik legsikeresebbjét, 1910-ben alapította a színházi producer Edwin Tanhauser. A rendezőről, George Nichols-ról (1864-1927) kevés az infó, színészként és rendezőkjént is dolgozott, később a szárnyait bontogató Chaplin legnagyobb ellensége lett, mert Chaplin nem volt hajlandó alávetni magát a rendezésének.

A film: A történetben a nyomorgó munkáscsaládban mindenki, még a gyerekek is dolgoznak a gyárban, kivéve a legkisebb Alice-t, akinek jobb sorsot szán a család, így ő otthon marad házimunkát végezni. Egy nap a gyártulaj felesége meglátja az életvidám kislányt és örökbefogadná, ám a kislány nem akarja otthagyni családját. A gyárban azonban sztrájk tör ki és a család munka és pénz nélkül marad... A történet alapja részben a címet adó 19. századi gyerekmunkáról szóló vers, részben az akkoriban népszerű közéleti téma. Kb. a gyerekek ötöde dolgozott gyárakban, sokan meghaltak fiatalon. Nagyon nem kell a mélyére ásni, melodramatikusan adja elő, hogy nem való ez az élet a gyerekeknek. Kivitelezésében hozza korának szintjét, igazából csak az az eleme fogott meg, hogy a felirataiank nagy részét a versből vették, illetve többször idézi az aktualitások hangulatát, hosszasan mutatva gyárba érkező vagy onnan távozó munkásokat, valódi gyárakban dolgozó gyerekeket. Ez már félórás film, ennek megfelelően a minimális cselekmény mellett bőven van idő hangulati jeleneteket belehelyezni, pl. ahogy ébredezik a kizsigerelt család vagy ahogy ezzel ellentétesen luxuséletet élnek hozzájuk képest a gazdagok.

Érdekességek:

• Míg Európán a 19. század közepétől kezdve a század végéig mindenhol megszülettek az első gyermekvédelmi törvények, az Egyesült Államokban csak 1938-tól korlátozták jelentősen a gyerekmunkát.