Tartalom

A 18. századi Kínában Mu-paj hazatér, miután elbukik a megvilágosodási erőfeszítéseiben, mert szerelmes Su-lienbe, aki viszontszereti, ám vutang harcos mivoltuk és egyéb múltbéli események miatt nem merik egymás előtt felvállalni érzelmeiket. Híres kardját, a "zöld végzetet" elajándékozza tehetős barátjának, akinél épp megszállt a kormányzó és lánya, Jen. Jent kiházasítaná apja, ám ő inkább harcos szeretne lenni, mint Su-lien (és nem mellesleg beleszeretett egy rablóvezérbe idefelé jövet). Éjjel váratlanul egy maszkos vutang harcos ellopja a kardot, és még az is kiderül, hogy Jáde Róka, Mu-paj mesterének gyilkosa a közelben rejtőzik. Hamar kiderül, hogy Jáde Róka a maszkos tanítója, aki pedig nem más, mint Jen.

Romantikus akciófilmmel van dolgunk, amiben a szerelem hozhatna megváltást főbb szereplőinknek, ám különféle társadalmi kötöttségek és egyéni erkölcsi dilemmák miatt ezek nem teljesülhetnek be. Su-lien és Mu-paj harcosok, nem illik szerelmesnek lenniük, ráadásul Su-lien előző szerelme Mu-pajt védve halt meg, és az ő emlékét sem szennyeznék be. Jent olyan házasságba kényszerítenék társadalmi rangja alapján, amelyhez nincs kedve; ő inkább osztályt váltana és egy törvényenkívülivel élne. Jáde Róka eleve azért ölte meg Mu-paj mesterét, mert az szexuálisan kihasználta. A filmben erősen jelen van a feminizmus, az igazi főszereplők a nők. Nők nem is lehetnének vutang-harcosok, ezzel szemben Jáde Róka megöl egy mestert és kitanítja Jent is. Su-lien szintén harcos, és ő intéz Mu-paj távollétében (és visszatérte után is) minden ügyet, míg az meditál. Jen önfejű, sorra veri el a férfiakat és Mu-pajt sem hajlandó elfogadni mesterének, mert az talán nem csak tanítványként tekint rá, hanem nőként is érdekli.

Megvalósítás

A film műfaja vu-hszia, azaz kínai harcművészeti alkotás. Biztos mindenkinek van valamilyen Bruce Lee-s vagy Jackie Chanes emléke - ebben a filmben is hasonlóan látványos akrobatikus koreográfia szerint küzdenek meg a felek, ráadásul többnyire kaszkadőrök nélkül. Ez a koreográfia annyira persze nem kreatív, mint Jackie Chan filmjei, amely bevonja a környezetében található tárgyakat is a küzdelembe, de mindenesetre látványosak. Sokan az emberfeletti, szinte repülő, légies ugrásokat szeretik benne, de nekem ezek túlságosan "irreálisnak" tűntek, mert nem nagyot ugrottak és nagyot estek, hanem érződött rajta a drót. A képeken jól látszódik, hogy költőiek szeretnének lenni, és ez néhol sikerül is, különösen a bambuszerdős részben.

A történet egyszerre játszódik pazar városi díszek között (bár nem annyira pazar, mint egy Barry Lyndon vagy egy Amadeus) és hatalmas, gyönyörű kínai tájakkal a háttérben. Ez valószínűleg a rendező szándékai szerint megfeleltethető a közösségi kötöttségek és az egyéni teljes szabadság kettősének. A karakterek nem túl érdekesek, illetve Jáde Róka lehetne az, ahogy szerelmes fiatalaszonyból megcsalt, megkeseredett boszorka lesz, de ő kevés szerepet kap. Az őt játszó színésznő, Cseng Pej-pej szerepeltetése amúgy is főhajtás a műfaj klasszikusai előtt, hiszen fiatalabb korábban sokszor ő játszotta ezek főszerepeit. Mu-paj karaktere kifejezetten idegesített; ő a megvilágosodtt Buddha szerepét játsza, de ha már arról szól a története, hogy képtelen erre, akkor igazán kizökkenhetett volna néha a nyugodtságából. Színészeket ritkán emelek ki, de Michelle Yeoh (Su-lien) nagyon tetszett.

Élmény

A rendező, Ang Lee elvileg nyugatias, de ettől függetlenül is fennáll bennem a szokásos kétség, hogy európaiként nem értjük minden esetben a távol-keleti kultúra utalásait. A film szórakoztató, de bosszantóak voltak egyes műfaji sajátosságai. Női filmnek erős, de kissé sablonos volt nekem.

Érdekességek

- A film egy népszerű kínai regény alapján készült; e könyv sivatagi rablója ihlette ugyancsak a Prince of Persia videójáték-klasszikus főhősét.