Pu szan (2003)

2024. december 16. 09:52 - Liberális Artúr

Rendezte: Caj Ming-liang
Műfaj: lassú, tragikomédia
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 2003, Tajvan
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,1
Ajánlott írás: https://www.youtube.com/watch?v=77IlqLHXaW8
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/bu-san-goodbye-dragon-inn/movie-130898

Cselekmény, téma, tartalom: A magyar cím kb. "Nem elhagyva." A minimális sztoriban egy szinte üres moziban játsszák a Lung men ko csant (1967). A legtöbb játékidőt talán a jegypénztáros kapja, aki karbantartja a lerobbant épületet, majd zárás után hazamegy. A nézők között van a film két korábbi színésze, néhány idegesítően csámcsogó nő és még néhány másik ember. A legtöbb játékidőt közülük a japán turista kapja, aki elvileg homoszexuális kalandért jött, de a jelek ellenére nem érzem benne a szexualitást. Ebben az esetben pedig inkább gondolok valami olyasmire, mint egy kíváncsiskodó turistára, akinek a személye utal Tajvan japán megszállására is. Esetleg szellemre. A filmben ugyanis mindössze két rövid párbeszéd van, az első a film közepén, amikor a japán beszél valakivel, aki megemlíti, hogy a mozi kísértetjárta. (Érdekesség: ez a mozi valóban melegrandik helyszíne volt, ez is a homoszexuális olvasatot erősíti.) A másik rövid párbeszéd a film végén van a két egykori színész között, akik szomorúan megállapítják, hogy már senki sem jár moziba. Próbáltam odafigyelni, hogy van-e párhuzam a vetített film és a filmünk eseményei között, de nem sikerült találnom. A film végén pedig egy nosztalgikus dal hangzik el, tehát a történet témája gondolom a klasszikus mozi halála. Ehhez érdemes tudni, hogy a tajvani mozi valóban haldoklott kb. az 1990-es évek második felétől a 2000-es évek végéig, mert a többség inkább otthon nézett filmeket.

Forma: Eredetileg rövidfilmként indult, de ún. lassú műfajú lett, így simán elnyúlt másfél órásra. A jelenetek ugyanis nagyon hosszúak és nem történik bennük semmi érdemi vagy ha igen, az is banális dolog, mint pl. a filmnézés, pisilés, takarítás... stb. Kameramozgás szinte nincs, így elsősorban a beállítások kapnak kiemelt szerepet, de számomra kevés kapaszkodót nyújtottak. Egyedül az épület üressége és lerobbantsága érzékelhető jól, amit megtámogat a gyenge fényű megvilágítás is, de a tér megjelenítésében nem fedeztem fel más értelmet. Ahogy írtam, párbeszéd nincs, a legtöbb hangot a Lung men ko csan vetítése adja, illetve a legvégén felcsendül egy dal, ami a sok csend után elég intenzívnek hangzik. A semmittevés miatt színészi játékról nemigen beszélhetünk.

Élmény: Alapvetően nincs bajom a lassú filmekkel, volt, amelyik kifejezetten tetszett, de az ázsiaiak általában nem jönnek be, talán mert kultúridegenek és kevés a kontextuális ismeretem. Ezt nagyon untam.

Érdekességek

Országinfó

Földrajz: Tajvan Kelet-Ázsiában van, háromszor kisebb Magyarországnál; szigetország, és még bő 150 kisebb sziget tartozik hozzá; törésvonalak közelében fekszik, ezért gyakoriak a földrengések, vulkánkitörések és sok magas hegye van; éghajlata trópusi-szubtrópusi.
Társadalom: Bő 20 millióan lakják, majdnem mindenki han, de vallásilag kb. harmad-harmad arányban vannak ateisták, buddhisták és taoisták. Gazdaságuk fejlett, az életszínvonal a magyarnál bő másfélszer nagyobb, de a társadalmi különbségek közepesen magasak; demokráciája fejlett.
Történelem: A legrégebbi emberi nyomok 20-30 ezer évesek, ekkor valószínűleg ausztro-pápuák lakhatták, akiket kb. hatezer éve kiszorítottak a Dél-Kínából érkező ausztronézek ősei; kb. tízezer éve a tengerszint-emelkedés elszakította a területet Ázsiától, nagyjából ebben az időben tértek át a mezőgazdaságra is. Különböző próbálkozások után a 17. században végül Kína foglalta el a szigetet, amit rövidesen elleptek a hanok. Japán már Kína előtt is próbálkozott, végül a 19. században elfoglalta a szigetet, ami csak a második világháború után került vissza Kínához, ami viszont ekkor már évtizedek óta polgárháborúban állt a kommunisták és a nacionalisták között. A kommunisták győzelmével 1949-ben a nacionalista elit mintegy kétmillió tagja menekült Tajvanra és kiáltották ott ki a saját Kínájukat. A nacionalista diktatúra és terror ellenére a gazdaság kilőtt, az 1970-es évek végétől lassan demokratizálódni kezdett az ország és a 21. század elejétől egyre kevésbé ragaszkodnak a kínai megnevezéshez.
Film: Tajvanra 1901-ben jutott el a film japán közvetítéssel és értelemszerűen japán filmek domináltak. A második világháború után az állami felügyelet alatt propaganda- és szórakoztató filmek készülhettek, de az 1980-as évek demokratizálódása lazított a gyeplőn és ekkor emelkedtek fel a kelet-ázsiai újhullám művészfilmjei. Fontosabb filmek:
- Ázsia: Namakura Gatana (1917), Kurutta Ippedzsi (1926), Az utolsó krizantém története (1939), Késő tavasz (1949), A vihar kapujában (1950), Élni (1952), Tokiói történet (1953), Ugecu története (1953), Hét szamuráj (1954), Szansó tiszttartó (1954), Az út éneke (1955), A szaké íze (1962), Egy csipetnyi zen (1971), A szomorúság városa (1989), Közelkép (1990), Családi kötelékek (2000), Szerelemre hangolva (2000), Boonmee bácsi (2010)
  - Kelet-Ázsia: Namakura Gatana (1917), Kurutta Ippedzsi (1926), Az utolsó krizantém története (1939), Késő tavasz (1949), A vihar kapujában (1950), Élni (1952), Tokiói történet (1953), Ugecu története (1953), Hét szamuráj (1954), Szansó tiszttartó (1954), A szaké íze (1962), Egy csipetnyi zen (1971), Totoro (1988), Szép nyári nap (1991), Családi kötelékek (2000), Szerelemre hangolva (2000), Csihiro Szellemországban (2001), Élősködők (2019)
    - Tajvan: Lung men ko csan (1967), Egy csipetnyi zen (1971), Élet és halál ideje (1985), A szomorúság városa (1989), Szép nyári nap (1991), Családi kötelékek (2000), Pu szan (2003), Gyilkos csapás (2015)