Tartalom

A 10. századi Britanniában Artúr király országjáró körútján összegyűjti maga köré a legkiválóbb lovagokat, többek közt Lancelotot, Galahadet és Robint. Váratlanul Isten szól hozzájuk: fel kell kutassák a Szent Grált. A lovagok hogy időt spóroljanak, különválnak. Eközben egy modernkori történész előadást tart Artúr királyról és koráról, amikor egy korabeli lovag ráront és megöli, majd elmenekül. Útja során mindegyik csapat különféle veszélyekbe keveredik a varázslókkal és szörnyekkel teli középkori Britanniában, mígnem újra keresztezik egymást útjaik, csak hogy még veszedelmesebb szörnyekkel és mágusokkal kelljen megküzdeniük. Végül kiderítik, hogy a Szent Grált Aaargh várában őrzik, amit azonban már a franciák uralnak, és még a 20. századi rendőrség is a nyomukban van...

Ahogy a vígjátékoknál általában lenni szokott, itt sem túl fontos a történet, csupán keretet ad a poénoknak. Mivel szélsőségesen abszurd humorral van szó, nem lehetünk benne biztosak, hogy a 10. és a 20. század összekeverése azt jelenti, hogy valójában a 20. században játszódik a sztori vagy egyszerűen mert csak. Nem sikerült belelátnom különösebb témát, hacsak nem azt a filmen végighúzódó viccet vesszük, hogy Artúr hiába uralkodó, gyakorlatilag minden jelenetben olyannal találkozik, aki felett nincs hatalma, legyen az kóbor lovag, rekettyés, szörny vagy anarchista paraszt. Ha akarjuk, ez jelenthetne akár üzenetet is a jelen vezetésének, hogy csak addig uralkodtok, amíg engedelmeskedünk - de nem érzem, hogy ez lett volna a film szándéka.

Megvalósítás

A film tehát hosszabb-rövidebb jelenetek sorozata, amely a Szent Grál kutatása köré épül. A karakterek többségét jó szokás szerint nemtől függetlenül a Monty Python csapat tagjai alakítják. A forgatásra rányomta a bélyegét az is, hogy nagyon alacsony költségvetésből kellett dolgozniuk, így például az ikonikus tökütögetős lovalásimitáció (valójában kókuszos) azért született, mert nem volt pénz lovakra. Néha a statiszták is esetlegesek voltak: az esküvői jelenetben pl. az épp várba látogató turistákat kérték fel szereplésre.  teljes dekonstrukció érdekében ledöntik a negyedik falat is néha, amit ugyan nem ők csináltak először, de azért ritkaságszámba megy.

Ettől függetlenül látványos tud lenni a kézikamerás-rángatózós harcjelenet, a ködös angol erdők, a régi várfalak, de még a gagyibb hatású akciójelenetek és szörnyek is beleférnek. Amit sose tudtam megbocsájtani, azok az animált átvezetők - egyszerűen nem viccesek, noha a rajzoló-rendező Gilliam odafigyelt, hogy korabeli stílusban rajzoljon.

Élmény

Na de a lényeg: vicces-e a film? Az, de nem Egy nehéz nap éjszakája-hahotázósan, inkább Dr Strangelove-mosolygósan. Ebben bizonyára közrejátszik, hogy már kinevettem magam tiniként rajta és kívülről fújom a filmet sokakkal egyetemben, de ez sem vette el a képtelenül váratlan és oda nem illő poénok hatását. Szerencsésen elegyíti az intelektuálisabb és a csetlős-botlós humort és úgy abszurd, ahogy a Monty Pythonon kívül senki sem képes rá.

Érdekességek

- John Cleese és Connie Booth (a boszorkány) házasok.
- Artúr uralkodását inkább a 6. századra teszik a történészek, amennyiben persze létezett. Galahad a mítosz szerint Lancelot fia volt. A mondakörben a kehely örök boldogságot és fiatalságot hozott, ez később azonosult a bibliai kehellyel, amellyel Jézus vérét felfogták és később Angliába vittek.