Artúr filmélményei

Moolaade (2004)

2016. január 20. 12:53 - Liberális Artúr

 

 

 

Rendezte: Sembene, Ousmane
Műfaj: -
Főbb szereplők:
Fatoumata Coulibaly, Maimouna Helene Diarra, Salimata Traore, Aminata Dao, Dominique Zeida, Mah Compaore
Megjelenés: 2004, Szenegál
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,7 pont
Előzeteshttps://youtu.be/aXjE0nIJsbQ
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/moolaade/movie-89768

Tartalom

A történet elején négy kislány ront be Calle házába menedéket kérve tőle; Calle ugyanis köztudottan ellene van az afrikai faluban hagyományos női körülmetélésnek, lányát se engedte alávetni a beavatkozásnak, miután az ő körülemtélése miatt két gyereke is halva született. Hogy védelmet biztosítson a gyerekeknek, moolaadét, azaz mágikus védelmet von háza köré, így a műtétet végző nők nem léphetnek be a területére. A szokásokkal szembenni természetesen felháborodást vált ki a férfiak körében is, akik Calle lázadásának okát a nők kedvenc foglalatoskodásában, a rádióhallgatásban látják. Ezért elkobozzák a rádiókat és arra kérik Calle férjét, akinek egyre kínosabb felesége engedetlensége, hogy parancsolja meg a nőnek, hogy oldja fel a mooladét nyilvánosan. Ez már csak azért is fontos Calle férjének, mert lánya jegyese gazdag, Párizsban dolgozó férfi, de senki nem venne feleségül egy körülmetéletlen lányt...

A kissé propagandisztikusan állást foglaló film szerencsére túlmutat a konkrét ügyön: bár a körülmetélés a fő téma, általánosabb kontextusba helyezi a kérdést, amikor a rádiók révén a civilizációtól elzárt faluba elviszi a tudást, ezáltal alapot biztosítva a falu asszonyainak az ellenállásra. Míg ugyanis a férfiak azt hiszik, hogy a körülmetélést az iszlám előírja és így szentesíti, addig a nők a rádióban már hallották, hogy ez nem igaz. Így a film a dogmatikus hagyományokat állítja szembe a haladással, miközben egyáltalán nem tagadja meg múltját, hiszen egyszerre van jelen a falu életébe a modernitás, a vallás és a törzsi hagyományok.

Megvalósítás

Mindezt egyszerű szimbólumokkal érzékelteti: a törzsi hagyományokat a moolaade és a megkövült hangyavár jelenti (amely akkor jött létre, amikor valakire lesújtott a moolaade). Épp mellettte áll a 150 éve emelt mecset, amely a számos afrikai ország életét jelentősen meghatározó iszlámot jelenti, végül pedig az elkobzott rádiókat a férfiak e két szimbólum mellett hordják egy halomba, megjelenítve ezzel a hagyomány-vallás-modernitás hármasát. A falutól különálló elem a kapitalista kereskedő, aki bár világlátott férfiként felvilágosult szellemet képvisel, ez nem akadályozza meg benne, hogy lehúzza a falusiakat. A történet átmeneti figurái Calle lánya (a körülmetéletlen) és a jegyese (a Párizsban élő), akik előbb engednek a falu közösségi nyomásának, noha mindketten félig-meddig már kívülállóak, de végül Calle oldalára állnak, ahogy Calle férje is, akiben erősebb a felesége iránti szeretet, mint a hagyományok tisztelete. És persze Calle oldalán áll valamennyi nő, akik áldozatai a rendszernek.

A film pozitív alaphangulatát az élén, nagyon színes afrikai környezet adja meg: a fű zöld, az épületek sárgák, az emberek színes ruhákban járnak. Zenei aláfestést néha a rádiókban elhangzó modern zene nyújt, néha felcsendül egy népdalrészlet, de jellemzőbb a mindennapi élet zaja. A karakterek természetesnek tűnnek, de lehet hogy inkább az amatőr a megfelelő szó, mert nem láthattuk azt a fajta színjátszást, amikor az arcokról olvashatunk le gondolatokat, érzelemváltozásokat. Izgalmas megoldásokat nem nagyon vettem észre, de lehet hogy sok minden felett siklottam el, hiszen nem ismerem a térség kultúráját.

Élmény

Beszámolóm elején említettem, hogy propagandisztikusnak hat a film, mert bár kerülték az érzelemre játszó, hatásvadász trükköket, mégis érzelmi alapon közelítették meg a kérdést és csak kis hangsúlyt kaptak az érvek. A film végén győzeldelmeskedik a jó ügy, de nem érthető, hogy miért szűnik meg a másik oldal ellenállása. Úgy érzem a film sikere ennek az ügynek köszönhető és nem magának a filmnek. Érdekes volt végre afrikai filmet is látni.

Érdekességek

- A női körülmetélésbe becslések szerint mintegy 130 millió, főként afrikai nőt érint; a nők 15%-a hal bele, de a túlélőknek is életük végéig fájdalmat fog okozni a fizikai megterhelelés, a szex, a vizelés és ront a termékenységen is.
- A szokást már időszámításunk előtt a második évezredben is feljegyezték. Valószínűleg Egyiptomból ered, kialakulásának oka talán a fáraóknak tulajdonított biszexuális természet, mely szerint egyszerre tartalmaztak női és férfi lelket is, ezért a fiúkból ki kellett űzni a női lelket, a lányokból pedig a férfit a felnőtté váláshoz.
- Nem megyek bele a horrorisztikus részletekbe, de nemcsak hogy érzéstelenítés nélkül végzik a műtétet, hanem szándékosan ébren is tartják a lányokat, akik a fájdalomtól a beavatkozás során gyakran inkább öngyilkosok lennének (de persze ezt is megakadályozzák).
- Meglepő módon a felmérések szerint a résztvevők nem is igazán tudják hogy minderre miért van szükség, a többség csak követi a hagyományokat.
- A Callét alakító színésznő maga is átesett a beavatkozáson.
- A nyugati világban természetesen mikor máskor, mint a viktoriánus 19. században volt divatja a műtétnek, hogy kezeljék a maszturbálásra vetemedő nőket. Még az 1960-as években is előfordult, hogy leszbikusokon alaklmazták az eljárást. A feminista mozgalmak erősödésével az 1970-es években kezdett erősödni az ellenállás, és bár egyre több országban tiltják be, még népszerű hagyománynak számít.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr9012699009

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása