Cselekmény: Amy az ötödik házassági évfordulóján eltűnik egy vidéki kisvárosból, látszólag erőszakkal hurcolták el otthonából. Férje, Nick (Ben Affleck) kihívja a rendőrséget, Amy szülei pedig azonnal odarepülnek segíteni a keresést. Mivel azonban Amy a házassági évfordulójukon rendre kincskeresőset játszik rejtvényeket hagyva maga után, Nick kezdi azt gondolni, hogy a nő csak eljátszotta az egészet, aminek részese mindenki körülötte. Eközben megismerjük múltjukat is: tehetős, new yorki író házaspárról van szó, akik kapcsolata mesésen indult, de miután a 2008-as válság miatt elveszítették állásaikat és a tartalékaikat élik fel, mostanra látszólag elhidegültek egymástól. A férfi betegeskedő anyja miatt költöztek haza vidékre, ahol Amy feleslegesnek érzi magát, aztán az elhidegülés már odáig fajul, hogy egy veszekedés során lökdösni kezdik egymást, amitől Amy megijed, hogy Nick akár bántalmazni is képes lenne. De Nick is gyomorgörccsel jár haza régóta, annyira nehezen viseli Amy kritikáit. Visszatérve az eltűnéshez, egyre többen gondolják Nicket bűnösnek, amiért a férfi fásultan viselkedik és nem látványosan összetört...

Téma: Azt hiszem kicsit egyéni nézőpont kérdése, mert bár a végére egy gúny lesz a párkapcsolatokról, addig azért nem sok jel mutat erre és inkább a műfaji besorolásnak megfelelő, fordulatos pszichológiai thrillerről beszélhetünk. Egy harmadik, az előzőektől nem független álláspont lehet a látszat, a megfelelés fontossága akár a valósággal szemben, és ebbe bőven bele lehetne menni mélyebben, de a történet se tette meg, úgyhogy én se fogok.

Tartalom: Na erről most nagyon nehéz lesz spoilermentesen írni, hiszen ez egy krimi, amiben felgöngyölítjük egy eltűnés szálait, és egy ilyen történetben minden új nyom egy fordulatot jelent. Mindenesetre ami még nem spoiler: eleinte két szálon fut a történet, egyrészt a jelenben, amelyben Amy eltűnik és elindul a nyomozás, másrészt Nick visszaemlékezéséből látjuk, milyen ideálisan indult a viszonyuk, de a reakcióiból sejthetjük, hogy mostanra kihűlt. A történet kb. negyedénél azonban váltunk, és már nem Nick visszaemlékezéseiből értesülünk a korábbiakról, hanem Amy naplójából. Azzal még nem árulok el nagy titkot, hogy a média nagy szerepet kap, Amy ugyanis viszonylag ismert, az ügyét felkapják és persze próbálják Nicket besározni, hiszen egy közönyösen viselkedő embernél tuti, hogy ő maga az elkövető. Lassan Nick is érzékelni kezdi, hogy az igazság kevés, fontosabb ártatlannak is látszani. Innentől kezdve már sajnos nem lehet érdemben beszélni róla, csak még annyit, hogy a történet utolsó negyede volt az, ami elkezdte poénra venni a felálló helyzetet azzal, hogy a szélsőségességig vitte, persze meg is lehet rajta akár rémülni, hogy milyen emberek vannak. De ha kivennénk belőle a bűnügyi részt, akkor ez egy végtelenül hétköznapi sztori lenne, amit bármilyen műfajban be lehet mutatni.

Forma: A képi világ fincheres, hideg, steril, egyszínű, igazán látványos elemek nincsenek benne, bár néhány vágás elég jó lett. A zene nem tűnt fel, hiába a nagy kedvenc Reznor a rész-szerző. A színészi játékot szokták magasztalni, amivel kapcsolatban nem volt kifogásom, de nem is ragadtak magával a szereplők.

Élmény: Thrillerként tökéletes minden elemében, de a vége mutatta meg, hogy sokkal több is lehetne egy ilyen filmben, és emiatt az első háromnegyednyi filmélményt ez elrontotta, illetve az egésszel szemben is elégedetlenné váltam. De ezzel együtt is mindenképpen érdemes megnézni, jó szórakozás. Te borzongtál vagy nevettél rajta?

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  
  • Ben Affleck (Good Will Hunting, Armageddon)
  • Carrie Coon (Bosszúállók)
  • Patrick Fugit (Majdnem híres)
  • Scoot McNairy (12 év rabszolgaság)
  • David Clennon (Isten hozta Mr, A dolog)