Tartalom:

A 2020-as évek végére a második amerikai polgárháború lángba borította a világot, Angliát pedig bioterror támadások érték, így kerülhetett hatalomra a lakosság felett erős kontrollt gyakorló párt és annak teljhatalmú vezért, Sutler (John Hurt). A fehér, keresztény angolok szószólójaként kiirtottak mindenkit, aki nem felelt meg e feltételeknek, háborús állapotokat tartanak fenn, kijárási tilalmat vezettek be estére. A késésben lévő, a tilalmat megszegő tévés gyakornoklányt, Eveyt (Natalie Portman) pechére el is kapják a rendfenntartók és kis híján megerőszakolják, amikor egy titokzatos maszkos idegen megmenti. A férfi, V (Hugo Weaving) ha már ott van, megmutatja a lánynak művét: felrobbant egy szimbolikus belvárosi bíróságot. Eveyt persze azonnal azonosítják és másnap el is indul érte a rendőrség a munkahelyére, ám V is épp ezt a stúdiót szállja meg, hogy közölje a világgal üzenetét: egy évvel később felrobbantja a parlamentet abban bízva, hogy ezzel felbátorítja az embereket, hogy visszaköveteljék szabadságuk. A rendőrség megérkezik a helyszínre, lövöldözés tör ki, és mivel Evey épp jókor van jó helyen, megmenti V életét. Jobb híján V magával viszi és beavatja terveibe...

A történet nem rejti véka alá mondanivalóját: a félelemre alapozva elvehetik szabadságunk, amit nem szabad hagyni, és a helyzettől függően akár erőszakkal is vissza kell szerezni. Pikantériája a kontextusa; az eredeti képregény 1988-ban az 1980-as évek thatcheri Angliájának elvadulásától tartott, a 2005-ös film azonban átültette a helyzetet a 2001 utáni terrorpánikban lévő világra, ahol Bush hasonló rendszert kezdett el kiépíteni, miközben V személyében pedig pont egy terroristát tesz főhőssé.

Megvalósítás:

Több jól ismert történetet gyúrnak össze a filmben (Monte Christo, Az operaház fantomja, 1984), ami lehetővé teszi, hogy kevés részlettel is felvázolják az egész világot és a motívumokat. Ezek közül számomra nekem messze az volt a legszórakoztatóbb, hogy az 1984 rendszerétől szenvedő John Hurt karaktere vált ezúttal az 1984 rendszerének vezérévé. A karakterek amúgy egysíkúak a főszereplőket leszámítva. Talán kicsit kevesebb jelentőséget adtam neki fent, de a politikai üzenet mellett nagyon fontos mondanivalója a történetnek, hogy nem szabad félni, mert vannak az életnél fontosabb dolgok is, mint pl. a szabadság. Ezt Evey csak kínkeservesen tanulja meg, ennek a folyamatát követhetjük nyomon a történetben. V ahogy önmagát is nevezi, csak egy eszme megtestesítője, sosem látjuk az arcát, nem ismerjük a múltját, de azért néhány gesztussal emberivé teszik. Az ő különböző változatai másokban is megjelennek, Gordon, a komikus pl. szinte pontosan ugyanolyan mint V, csak tettek helyett az elzárkózást választja.

Tipikusan olyan film, aminek a kidolgozása profi, de nincs olyan karaktere, amitől kiemelkedővé válna, leszámítva talán a sötét színeit és az azoktól elütő élénkebb színek vegyítését (fehér, vörös), illetve persze a Guy Fawkes maszkot, ami azonnal ikonikussá is vált. Jól használja a fényeket, az animáció nem zavaró, a megefelelő időben alkalmazza a lassítást, a jó kameraszögeket... stb. Ugyanez elmondható a zenéről és a színészekről is, minden szép, minden jó, de... azért annyit mindenképpen illik megemlíteni, hogy a V-t (többedmagával) alakító Hugo Weaving végig maszkban volt, így arcjáték nélkül kellett kifejeznie karakterét.

Élmény:

Amikor először láttam a filmet sok-sok évvel ezelőtt, máris azon tűnődtem, hogy az akkori fiataloknak ez lesz az a film, ami nekem az 1984 volt, mert akkor is érezhető volt már, hogy ez egy nagyon hatásos propagandafilm. Ezúttal, második megtekintésre is hatásos maradt, ám meglepetések már nem értek, így érzelmileg kevésbé ragadott magával és jobban kidomborodtak a hibái, ami részben naivitásából ered: sajnos ma már elképzelhetetlennek tartom, hogy sikerrel járjon egy ilyen megmozdulás. Ráadásul az is elképzelhetetlen, hogy egy V-típusú ember ilyen észrevétlen maradjon évtizedekig. Megjelenése után azonnal jelképévé vált megannyi szabadságért küzdő szervezetnek, így a film túlmutat önmagán és kilépett a képzeletből a valóságból, ami minden idők egyik legfontosabb filmjévé teheti, amennyiben huzamosabb ideig megmarad a hatása.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban: Hugo Weaving (A mátrix, A gyűrűk ura), Natalie Portman (Leon a profi, Szemtől szemben, Csillagok háborúja), John Hurt (A nyolcadik utas: a halál, Harry Potter és a bölcsek köve)
- Hurt idén hunyt el 77 évesen.
- Eredetileg november 5-én, a lőporos összeesküvés 400. évfordulóján mutatták volna be a filmet, de az utómunkálatok elhúzódtak.
- Hogy ki volt Guy Fawkes és mi ez az egész? Az anglikán angol uralkodók a katolikusokkal szembeni vallási türelmetlenségük miatt váltak egy csoport célpontjává 1605-ben, köztük Fawkes-szal, akik fel akarták robbantani a parlamentet, azonban a merénylet kiderült, az elkövetőket kivégezték. A király életben maradásának megemlékezése alkalmából azóta is megünneplik minden évben. A 19. század közepétől kezdett pozitív alakba fordulni, de kétségtelenül a képregény és a film tette igazi hőssé.

Következik: Rocco és fivérei