Tartalom:

Egy banda fegyveres rabláshoz készül: a távíróhoz betörve eltérik a vonatot. Előbb a pénzszállítót lövik le és veszik el ládáját, majd a vasutast verik agyon, hogy leállítsák a vonatot. Kirabolják az utasokat is, és amikor egyikük meneküli próbál, lelövik. Sikerül elmenekülni a zsákmánnyal és vad mulatozásba kezdenek, ám a mekötözött távírót felfedezi kislánya és kiszabadítja...

A történet egy színdarab alapján készült, de vélhetően egy 1900-ban elkövetett Butch Cassidy-féle vonatrablás is ihletője volt a filmfeldolgozásnak. Nem akar mondani semmit, de ha a eddigi, gyakorlatilag történetnélküli filmeket nézzük, akkor már önmagában az is elég nagy eredmény, hogy van sztori.

Megvalósítás:

Már van címkártya, bár lehet, hogy utólag illesztették oda. Mindenesetre rögtön a közepébe vágunk, a banditák betörnek a távíróhoz, akit talán csak az Edison iránti tiszteletből nem ölnek meg, a pénzszállítóval azonban már nem ilyen kegyesek. Meglepő volt, hogy sok mai filmet is lepipálva a pénzszállítónak volt némi karaktere, hiszen amikor látta hogy veszély közeleg, lezárta a pénzes ládát és eldobta a kulcsát, hogy ne juthassanak hozzá. Annál kegyetlenebb volt, amikor lelőtték és néhány pillanat múlva egyszerűen lerobbantották a zárat. Ez a kegyetlenség végig megmarad, a kalauzt egy nagyob széndarabbal agyonverik, egy menekülő utast pedig hátbalőnek, de (spoiler) a banditák lelövése is ébreszthet bennünk némi szánalmat. De a lényeg, hogy van már egy egész modernnek nevezhető, összeszedett sztorink, követhető előismeretek nélkül és nincsenek benne nagyon öncélú üresjáratok. Egyetlen kivétel a leghíresebb jelenete, amelyben a bandita a kamerával szembeállva, azaz egyenesen a nézőre szegezi fegyerét és elsüti. Ez nem tartozik a cselekményhez állítólag levetíthették a film elején vagy a végén is.

Persze egyelőre még mindig sokkal érdekesebbek a technikai megoldások. Ami először feltűnik, hogy sikerülhetett beszerezniük egy valódi vonatot és nem mulasztják el jelezni valamilyen módon a mozgást: vagy a vonatból látjuk elsuhanni a tájat, vagy egy helyiségből láthatjuk az elhaladó vonatot. Több jelent van, azaz vannak vágásaink, ráadásul nem is akármilyenek, hanem már jóval megelőzve az Egy nemzet születését párhuzamos vágásokat láthattunk, tehát oda-vissza váltogatott helyszínek és szereplők között. Állítólag kamermozgás is volt benne, de ebből bevallom őszintén, semmit nem vettem észre. Több kültéri jelenet is van, és érdekesség, hogy létezik színes változata. Ja, és 12 perces, ami nem volt már ritka ebben a korban, de nekem az eddigi filmekhez képest elég hosszúnak tűnt. A legrosszabb pontja az volt, ahol a vasutast kicserélték egy bábura, hogy ledobhasság a vonatról, na az látványosan gagyi, de talán elnézhetjük egy 1903-as filmnek. A legjobb viszont talán az, amikor a lovaglós jelenetben a lovasok távolról közelednek egyre jobban a kamera felé.

Élmény:

Majdnem egy hónapnyi akutalitás és kezdetleges Melies-kísérletezgetés után kész felüdülés volt egy valódi történettel bíró filmet nézni, ami meglepően kegyetlen is volt egyben, kifejezetten nyomasztó lenne egy kis drámával megfűszerezve. De azt hiszem ezek nélkül is az lenne a benyomásom, hogy a rendező ösztönösen ráérzett a megfelelő ritmusra, kamerabeállításokra, szóval abszolút modern film.

Érdekességek:

- Az egyik banditát alakító Broncho Billy Anderson az egyik első western-sztár volt, rengeteg filmben zerepelt, amiért 1958-ban Oscart kapott. Vicces, de ő alakította közben azt az utast is, akit hátbalőttek.
- Azt hiszem joggal nevezhetjük Scorsese-t a világ egyik legnagyobb filmbuzijának, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Nagymenőkbe is átemelte e híres utolsó jelenetet.
- Porter, a rendező (1870-1941) szintén feltalálói vénával volt megáldva, 1896-ban kezdett vetíteni, míg Edison alkalmazottja nem lett pár évvel később. Utazó vetítő múltjából tudta, mire gerjed a közönség, a népszerű brit és francia történetmesélős filmek miatt pedig kénytelenek voltak ők is hasonlókkal előrukkolni.
- Az Edison cég egyeült és beolvadt ksőbi története során más cégekbe, jelenleg az Eaton "része"