Előzmények: Az első filmek aktualitások, rövid életképek voltak, hiszen ekkor még maga a mozgó kép volt az izgalmas. Ennek egy alfaja volt a filmhíradó, amiket jellemzően filmek előtt vetítettek a mozikban az 1960-as évekig, sőt, léteztek csak híradóknak fenntartott mozik is, míg a tévé átvette a szerepük. Az egyik legnagyobb brit filmhíradó az 1911 és 1931 között heti kétszer jelentkező, William Jeapes (1877-1956) által alapított Topical Budget volt. Jeapes mérnökként 1897-ben vette at első kameráját és 1902-ben már saját céget alapított a híradóknak. A Topical Budget 1917-től állami megrendelést elnyerve tudott igazán nagyra nőni és fontos történelmi pillanatokat örökíthetett meg. 1931-ben a hangosfilm elterjedése miatt voltak kénytelenek lehúzni a rolót.

A film: A filmhíradó az 1913-as epsomi lóversenyt örökítette volna meg, és akkor nem lenne itt, de véletlenül belefutottak egy fontosabb eseménybe: a feminista aktivista Emily Davison berohant az 50-60 km/órával száguldozó lovak közé és megpróbálta megragadni a király lovát, ami persze elütötte és így Davsion pár nappal később belehalt sérüléseibe. Azonban ahogy a közvélemény, úgy a film sem tulajdonított ennek nagyobb jelentőséget és a közel négyperces filmnek ez mindössze pár másodpercét tette ki - érdekesebb volt a befutó és a győztes ló. Az esettől eltekintve a film mai szemmel is profin van összevágva, váltogatják a helyzettől függően a közelieket és távoliakat, valamint szépen építik fel először a készülődő helyet mutatva, majd az érkező nézőket, végül a versenyt és a győztest, majd a távozó nézőket.

Érdekességek:

• Epsom egy 30 ezres kisváros nem messze Londontól, ahol legalább a 17. század közepe óta rendeznek lóversenyeket. A "Derby" mára köznevesült és a világ egyik legnagyobbjává nőtte ki magát a közel 2,5 kilométeres távjával. Az első intézményesített derbit 1779-ben tartották és az első győztes, Derby grófja után nevezték el.
• A bukott zsoké, Herbert Jones volt az egyik legsikeresebb lovas, kisebb sérülésekkel megúszta az esetet. 1951-ben felesége halála miatt öngyilksos lett.
• Emily Davison az erőszakosabb aktivisták közé tartozott, rendszeres rongálások és gyújtogatások miatt többször volt börtönben, de még ott is folyamatos rendbontást követett el. 39 évesen próbált meg zászlót akasztani az egyik lóra, ekkor halt meg. Ez a halálos akció volt a csúcs, rövidesen kitört az első világháború, így az erőszakosabb tüntetések is alábbhagytak és együttműködést ajánlottak a női szervezetek a hatóságokkal, így végülis sikerült 1918-ra elérni egy szélsesebb körű választójogot.
• A női jogok a 19. század második felétől kezdtek terjedni, de Angliában nem, így 1903-ban megalapult a brit feminista, "terrorista" szervezet, ehhez kapcsolódott Davison 1906-ban. Az 1913-as eset megosztotta a szervezetet és többen otthagyták.