Artúr filmélményei

Titas Ekti Nodir Naam (1973)

2020. március 29. 23:09 - Liberális Artúr


Rendezte: Ritwik Ghatak
Műfaj:
-
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 1973, Banglades

Hossz: kb. 2,5 óra

IMDB:
7,5

Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Cselekmény: ...avagy kb. "A Titas folyó". A címbéli folyó melletti halászfalu kamaszlányának, Basantinak két kijelölt vőlegénye van, ezek közül amelyiket jobban szereti, egy hosszú halászútja során megment egy másik faluban élő lányt, Radzsart. A szülők kapnak az alkalmon és gyorsan összeesketik a fiatalokat, akik a sötétben még csak nem is látják egymást. A nászt azért elhálják, majd útnak indulnak a halászfiú falujába, ám a folyón kalózok támadnak rájuk és elrabolják Radzsart. Ő ugyan sikeresen kitépi magát a rablók karmaiból és folyóba veti magát, de férje erről nem tud és beleőrül a veszteségbe. Radzsar túléli, de nem ismeri sem férje nevét, sem az arcát - de legalább teherbe esett tőle. Tíz évvel később, fiával, Anantával elvetődik épp férje falujába és a már időközben fiatalon megözvegyült Basanti fogadja be magához, aminek a falu - és különösen Basanti szülei - nem örülnek, hiszen gyanús egy férj nélküli, gyerekes, idegen nő...

Téma: A történet maga azt hiszem elég nyíltan mondja ki gondolatait, amik között szerepel a feminizmus, haza, szociális kérdések, a régi és új világ ütközése, és érzésem szerint ez utóbbi, vagyis a változás különböző formái a főbb közülük, amelyek nem biztos, hogy mindig pozitívak.

Tartalom: Bár Basanti karaktere összeköti a történetet, több cselekményszál és főszereplő van, de nézzük előbb őt: a hagyományoknak megfelelően gyerekként kiházasítják, de nem a szerelmével; korán megözvegyül, így magára marad, ugyanakkor női öntudatra is ébred és fellép a nőket elnyomó hagyományok ellen. Először azonban úgy tűnik, Radzsar lesz a főszereplő, akit a történet a kezdetektől Bhagavatival, az Istennővel azonosít és a veszte a hagyomnyokból ered. (Az nekem tudatlan nyugatiként természetesen kimaradt, hogy a történet megfeleltethető egy klasszikus hindu történetnek.) Később Basanti és Ananta kapcsolata kerül előtérbe, de a fiú elszökik a városba és megszűnik jelentősége. A végefelé váratlanul beesik egy földműves cselekményszála, aki egy teljesen szellemi síkot képvisel azzal, hogy neki semmit nem jelentenek az anyagiak. Basanti és a földműves, valamint a közösség bukását is a folyó, azaz létük gyökerének elapadása okozza. A természeti-civilizált világ, vagy a hagyományos és modern világ ellentéte abban mutatkozik meg legjobban, amikor uzsorások a jog segítségével próbálnak leszámolni az összetartó halászokkal. A karakterekbe most nem mennék bele bővebben, Basanti a legösszetettebb, ő egy önálló nő, aki képes szembeszállni a hagyományokkal, de nem tagadja meg női mivoltát - ugyanakkor hirtelen felindulásában képes ezt teljesen eldobni. A jelképrendszer fő szereplője a folyó, amely a helyiek életét és halálát jelenti.

Forma: Ghatak mindig is látványos, de kissé amatőren darabos képi világgal bírt, amit ezerszer szívesebben nézek, mint a profi, de unalmas megoldásokat. Az elején pl. kifejezetten olyan érzésem volt, mintha 3D-re készítette volna a filmet, annyira kijött a térhatás. Meri használni a kamerát, mozog vele, forgatja, a karaketerek simán belebámulnak és ezzel megszólítanak bennünket. Gyakran használ több síkot (előtér és háttér), a 4K-s felújításnak köszönhetően pedig gyönyörűen kijön a szépen fényképezett tájképek ereje. A zene természetesen hagyományos, de kreatívan képes a jelenethez illően durván megszakítani a hatás kedvéért. A színészek inkább amatőrnek tűnnek, mégha nem is voltak azok, nyilván erre nem helyezett akkora hangsúlyt és tuti egy részük tényleg amatőr volt.

Élmény: A korszakhoz és Ghatakhoz képest is elavultnak éreztem, nem véletlenül: bár valamennyire egyetemes, mégiscsak egy tíz-tizenöt évvel korábban divatos témájt idéz meg egy húsz évvel korábban elfogadható képi világgal egy negyven évvel korábbi korszakról forgatva. Tíz évvel korábban izgalmasabb lett volna, de Ghataknak ennél nár korábban voltak kreatívabb filmjei is.

Érdekességek:

  • Az egyik hajós maga Ghatak.
  • A történet alapja egy fiatalon elhunyt, a halászfaluból származó szegény író önéletrajzi regénye, ami gondolom Anantáé volt, de a film ennél egészen máshova helyezte a hangsúlyait.
  • A Titas folyó köszöni szépen jól van, Banglades nyugati részén található, ahogy a halászfalu szereplői, a mal népcsoport is, akik valószínűleg hindu harcosok leszármazottai és jelenleg kb. 400 ezren vannak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr7315454748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása