Artúr filmélményei

A jászoltól a keresztig (1912)

2019. november 12. 07:46 - Liberális Artúr

Rendezte: Sidney Olcott
Műfaj: -
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 1912, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1 óra
IMDB:
5,7
Ajánlott írás:
http://moviessilently.com/2017/06/18/from-the-manger-to-the-cross-1912-a-silent-film-review/
Műsoron: -

Előzmények: Több jelentősebb stúdió alakult kezdetben. Ezúttal a Kalemről lesz szó, amit az optikusból kamerákra átnyergelő Geroge Kleine (1864-1931) és a Dickson-alkalmazott Frank J. Marion (1869-1963) alapított többek közt 1907-ben. E film rendezője Sidney Olcott (1872-1949), aki színészként kezdte, első filmszerepét pedig 1904-ben kapta Dicksonnál. 1907-re már tapasztalt rendező volt, őt sikerült átcsábítani a Kalemnek, amit nem bántak meg, mert már abban az évben nagy sikereket ért el. 1910-től kezdve rendszeresen forgatott külföldi helyszíneken. 1915-ben azonban anyagi okokból Olcott otthagyta a stúdiót, ami össze is zuhant a hiányában és 1917-ben felvásárolta a Viatgraph, őket ugye meg a Warner 1925-ben.

A film: A történet Jézus életét meséli el születésétől a keresztrefeszítésig. Ez a történet azonban semmiben nem lépett túl elődein, gyakorlatilag a bibliai szövegeket illusztrálják Jézus életéről, még a kereszténységről sem tudunk meg semmit, hiába 70 perces. Sőt, még a korábban meglévő fantasy-elemek is hiányoznak, az angyalok megjelenítése pl. egyszerű lámpafény. Amiben kiemelkedik elődei közül, az az, hogy a filmesek vették a fáradtságot, hogy az eredeti helyszínekre utazzanak és ott forgassák le a filmet. Ennek azonban nem volt sok értelme, mert nem élnek a helyzettel és nem adnak teret a helyi életnek, tájaknak, így maradhattak volna akár stúdióban is szinte. A színészek a témából adódóan teátrálisak, ami egyedül Júdás bűntudatának áll jól. Szóval továbbra is várni kell még egy jó keresztény-jézusos filmre, de mindennek lehet, hogy erkölcsi okai voltak, ugyanis elég érzékeny dolognak számított ekkoriban még Jézus ábrázolása és maga a téma is.

Érdekességek:

  • Maga a rendező is szerepet vállalt mint a vak férfi.
  • Gene Gauntier (Mária), aki egyben a forgatókönyvíró és talán társrendező is volt, Jack J. Clark (János) felesége volt.
Szólj hozzá!

The Cry of the Children (1912)

2019. november 11. 10:58 - Liberális Artúr

Rendezte: George Nichols
Műfaj:
dráma, néma, rövid
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 1912, Egyesült Államok
Hossz: kb. 0,5 óra
IMDB:
6,1
Ajánlott írás:
https://www.thanhouser.org/tcocd/Filmography_files/indhe9sa5.htm
Műsoron: -

Előzmények: A Tanhauser stúdiót, korának egyik legsikeresebbjét, 1910-ben alapította a színházi producer Edwin Tanhauser. A rendezőről, George Nichols-ról (1864-1927) kevés az infó, színészként és rendezőkjént is dolgozott, később a szárnyait bontogató Chaplin legnagyobb ellensége lett, mert Chaplin nem volt hajlandó alávetni magát a rendezésének.

A film: A történetben a nyomorgó munkáscsaládban mindenki, még a gyerekek is dolgoznak a gyárban, kivéve a legkisebb Alice-t, akinek jobb sorsot szán a család, így ő otthon marad házimunkát végezni. Egy nap a gyártulaj felesége meglátja az életvidám kislányt és örökbefogadná, ám a kislány nem akarja otthagyni családját. A gyárban azonban sztrájk tör ki és a család munka és pénz nélkül marad... A történet alapja részben a címet adó 19. századi gyerekmunkáról szóló vers, részben az akkoriban népszerű közéleti téma. Kb. a gyerekek ötöde dolgozott gyárakban, sokan meghaltak fiatalon. Nagyon nem kell a mélyére ásni, melodramatikusan adja elő, hogy nem való ez az élet a gyerekeknek. Kivitelezésében hozza korának szintjét, igazából csak az az eleme fogott meg, hogy a felirataiank nagy részét a versből vették, illetve többször idézi az aktualitások hangulatát, hosszasan mutatva gyárba érkező vagy onnan távozó munkásokat, valódi gyárakban dolgozó gyerekeket. Ez már félórás film, ennek megfelelően a minimális cselekmény mellett bőven van idő hangulati jeleneteket belehelyezni, pl. ahogy ébredezik a kizsigerelt család vagy ahogy ezzel ellentétesen luxuséletet élnek hozzájuk képest a gazdagok.

Érdekességek:

  • Míg Európán a 19. század közepétől kezdve a század végéig mindenhol megszülettek az első gyermekvédelmi törvények, az Egyesült Államokban csak 1938-tól korlátozták jelentősen a gyerekmunkát.
Szólj hozzá!

The Land Beyond the Sunset (1912)

2019. november 10. 09:35 - Liberális Artúr

Rendezte: Harold M. Shaw
Műfaj:
dráma, néma, rövid
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 1912, Egyesült Államok
Hossz: kb. 15 perc
IMDB:
6,9
Ajánlott írás:
-
Műsoron: -

Előzmények: A film Edison cégének terméke, rendezőjéről, Harold M. Shaw-ról (1877-1926) sajnos semmi infót se találtam.

A film: A történetben Joe, a nyomorgó újságárus kisfiú nem elég, hogy szegény, még részeges nagyanyja is veri. De végre eljött a nap, amikor egy segélyszervezetnek köszönhetően kiszabadulhat a városi nyomorból egy napra piknikezni... Eredetileg a valóban létező és mai napig aktív segélyszervezet promófilmjének készült, ám korántsem ilyenre sikerült, mert bár az első szakasz szépen megmutatja Joe nyomorát, a második pedig a jótékonyságot, a lezárás nagyon áthallásosan a mennyországra utal, azaz hogy Joe-nak ebben az életben nincs kiút a szenvedésből. Ugyanakkor mégsem teljesen egyértelmű, hogy ez a vég a túlvilágra utal vagy poziítvan a szebb jövőre. Megvalósításában egy vetítés az, ami érdekesebb, amikor megjelenítik Joe gondolatait, illetve az első képkockákban Joe egy sötét háttér előtt mutatja be érzelni nyomorát elég jól gyerekszínész létére, ami végül átmegy utcai képbe. Szóval meglepően jó film elsősorban a tartalma miatt, de lehetett volna látványosabb. Ha tíz évvel később készül, nagy kedvenc lenne.

Érdekességek:

  • A filmben szereplő segélyszervezet az 1877-ben alapult, ma is aktív Fresh Air alapítvány new yorki rászoruló gyerekeknek biztosít egy-két hétnyi vakációt vendégcsaládoknál.
Szólj hozzá!

A Cure for Pokeritis (1912)

2019. november 09. 13:56 - Liberális Artúr

Rendezte: Laurence Trimble
Műfaj:
néma, rövid
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 1912, Egyesült Államok
Hossz: kb. 15 perc
IMDB:
5,1
Ajánlott írás:
-
Műsoron: -

Előzmények: Nemcsak Edison és Dickson alapított céget Amerikában, az elsők között volt az 1897-es Vitagraph is, amit a brit tudósító, J. Stuart Blackton (1875-1941) és társa alapított, miután megtetszett nekik Edison kamerája. Híradókkal kezdtek, majd filmekkel folytatták, de egyre kevésbé bírták a versenyt a nagyokkal az 1910-es években. Végül a Warner vásárolta fel 1925-ben. E film rendezője, Laurence Trimble (1885-1954) imádta a kutyákat, történeteket is írt róluk, így került állatidomárként a Vitagraph-hoz 1909-ben. Egy évre rá színészként is szerepelhetett, 1912-től rendezett. 1913-1916 között Angiában rendezett sikeres filmeket, majd visszatérve Amerikába újra sikeres kutyás filmeket készített. A gazdasági válsággal visszavonult és a kutyáknak szentelte szabadidejét. 1941-ben feleségül vette Blackton 16 évvel fiatalabb lányát. Na de ez nem egy kutyás film...

A film: A történetben a férj elég szerencsétlen pókerben, felesége (Flora Flinch) le is tiltja róla, ezért a férfi cselhez folyamodik: barátaival eljátszák, hogy nem pókerezni járnak, hanem férfiklubba. Csakhogy álmában elkotyogja magát... Ez egy vígjáték akarna lenni, ahol a feleség megleckézeteti férjét. Nem tudom, hogy ez a fajta humor csak divatjamúlt-e vagy tényleg nem volt vicces. Igazán komikus csak a korszak nagy nevettetőpárosa, a férj és feleség külseje adta, hiszen a férj kerek, míg a feleség magas, sovány, mint egy korai Stan és Pan. Kivitelezésében az eddigiekhez képest kevésbé kifinomult, túl sok a szöveg (még mindig nem párbeszéd), a felesleges jelenet. Hogy mégis idekerült a film, az annak köszönhető, hogy 2011-ben beválasztották a nemzeti nagyok közé, de elsősorban azért, amit megjelenít: egy kor szokásait, erkölcseit, gondolkodásmódját.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Flora Finch (Those Awful Hats), Tom Power (Gyilkos vagyok)
  • Arthur Rosson javarészt másodrendező volt, nevéhez fűzödik többek közt az Elfújta a szél, a Vörös folyó, A földkerekség legnagyobb show-ja vagy a Tízparancsolat.
  • A póker vélhetően ókori kártyajátékból ered, a 19. században fejlődött ki Amerikában a mai formájára.
Szólj hozzá!

Falling Leaves (1912)

2019. november 08. 09:50 - Liberális Artúr

Rendezte: Alice Guy
Műfaj:
néma, rövid
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 1912, Egyesült Államok
Hossz: kb. 10 perc
IMDB:
6,6
Ajánlott írás:
-
Műsoron: -

Előzmények: Alice Guy (1873-1968) nemcsak az első női filmes volt, de az elsők között volt a narratív film megteremtésében is. Egy kamerákkal foglalkozó cég titkárnőjeként jó kapcsolatot ápolt a filmesekkel, ott volt az első Lumiere-demonstráción is, és mivel jó viszonyban volt a vezetéssel, kölcsönkért egy kamerát. Unva az aktualitásokat, 1896-ban leforgatta az első narratív filmet. 1906-ig itt (a Gaumont-nál) rendezett, majd 1907-ben az amerikai leányvállalat vezetője lett férjével. Annyira sikeresek voltak kezdetben, hogy az ország legnagyobb stúdióját tudhatták magukénak,azonban az 1920-as évekre áttevődött a súlypont Hollywoodra a keleti partról.

A film: A történetben egy lány megbetegszik, a család orvosa szerint mire lehullik a fákról az utolsó levél, már halott lesz. Kishúga a kifejezést szó szerint veszi... És ez az ereje, ez a megható gyermeki ártatlanság, ami viszont nem a film érdeme, hanem az alapjául szolgáló novelláé. Ami a film érdeme, az egyrészt a gyerekszínész viszonylag természetes játéka, ami sokkal élvezhetőbb, mint teátrális nővére, illetve az éjszakai ágyjelenet, ami már talán előrevetíti a világítás jelentőségét, hiszen eddig jellemzően az éjszakát egy kék szűrővel jelenítették meg, itt azonban tudatosan volt árnyékban hagyva a díszlet nagyobb része. A többi része azonban tipikusan korabeli, érdektelen.

Érdekességek:

  • Mace Greanleaf 1912-ben, 39 évesenhunyt el tüdőgyulladásban.
  • A kislányt alakító gyerekszínész 1905-ben született, még 1917-ig volt aktív és 2000-ben hunyt el.
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása
Mobil